Makrogazdaság

A változás állandósága

1998 óta nem zárult úgy esztendő, hogy a közzétett fizetési mérleg idősorok rövidebb-hoszszabb időszakra visszatekintve ne változtak volna. S bár minden évben más és más konkrét oka volt a felhasználók és a statisztika összeállítói számára egyaránt kényelmetlenséget okozó viszszamenőleges adatrevízióknak, egyvalamiben minden eset megegyezett: a minél jobb minőségű statisztika közzétételének szándékában. Ez vezérelte a fizetési mérleg statisztikákat összeállító jegybankot a múltban, és ez vezérli a jövőben is.

Monetáris politika 2003 elején

A gazdaságpolitikának meg kell haladnia azt az immár több évtizedes gyakorlatát, amely az inflációt - a fiskális kiigazítás mellett vagy helyett - a belső és külső egyensúly helyreállításának eszközeként használta. Nemzetközi összehasonlításban nagyon is sikeresnek mondható a közvetlen inflációs célkövetés rendszerének hazai működése, épp ezért nincs ok a monetáris politika eddigi irányvonalának feladására. A tények nem igazolják, hogy az eddigi antiinflációs politika vállalhatatlan terheket rótt volna a magyar gazdaságra, ugyanakkor el kell dönteni, hogy a jövőben az árfolyamrendszer védelme vagy az antiinflációs politika folytatása az elsődleges.

Átalakul a fedezetértékelési rendszer

Közel egyéves munka után várhatóan 2003 áprilisában az MNB-ben befejeződnek azok a fejlesztések, amelyek megteremtik a napi és összevont fedezetértékelés bevezetésének feltételeit. A fejlesztések során az MNB arra törekedett, hogy a jegybank és az ügyfelek igényeinek egyaránt megfelelő fedezetértékelési rendszert alakítson ki, amely hatékonyan kezeli a fedezett hitelügyletekkel kapcsolatos kockázatokat. A rendszer kialakításánál fontos szempont volt az Európai Központi Bank (EKB) fedezetértékelési elveinek való megfelelés, így az MNB a monetáris uniós (GMU-) csatlakozásig már nem tervez jelentősebb átalakításokat.

Monetáris stratégia az EU-csatlakozás küszöbén

Február végén Monetáris stratégia a csatlakozó országokban címmel egynapos konferenciára került sor Budapesten a Magyar Nemzeti Bank, az MTA Világgazdasági Kutatóintézete és a Bonni Egyetem Európai Integrációs Központjának szervezésében. A konferencia kitűnő lehetőséget biztosított az EU-bővítés küszöbén, a csatlakozási tárgyalások lezárultát követően a leendő uniós tagországokat érintő monetáris politikai kihívások megvitatására. A konferencián a csatlakozó országok jegybanki vezetőin kívül részt vettek az EKB, az EBRD és az OECD vezető közgazdászai, a csatlakozó országok szempontjából legérdekesebb GMU-tagok (Portugália, Görögország) jegybanki irányítói, valamint a közgazdászszakma prominens képviselői.

Fenntartható növekedés 2006-ig

Az elmúlt évinél lényegesen nagyobb bizonytalanságot jelentenek a következő néhány esztendő várható növekedési lehetőségei. Az Ecostat kutatói a magyar gazdaság középtávú kilátásairól, fejlődési pályájáról több változatban is készítettek előrejelzést. A legvalószínűbbnek tartott prognózis - a jelenleginél kedvezőbb környezetet feltételezve - fenntartható hazai növekedést vázol fel.

Az első nemzeti egészségügyi számlákról

A Központi Statisztikai Hivatal által nemrégiben elkészített kötet az első kísérlet a magyar egészségügyi kiadások nemzetközileg összehasonlítható, konzisztens rendszeren alapuló, részletes feldolgozására és közlésére. A kiadvány a nemzeti egészségügyi számlák (nesz) kialakításának első eredményeit tartalmazza. A szakemberek kísérleti jelleggel feldolgozták az 1998., az 1999. és az 2000. évi egészségügyi kiadásokat oly módon, hogy a magyar számlákban használt fogalmak, klasszifikációk és standard táblák alapvetően megegyeznek az OECD által az egészségügyi számlák rendszerében (System of Health Accounts, SHA) javasoltakkal.

A 2002-es reálbér-növekedés okai

A magyar gazdaságban a reálbérek 2001-ben 8, 2002 első 11 hónapjában pedig 12 százalékkal emelkedtek, miközben a gazdaság teljesítménye, a GDP csak 3,8, illetve 3,3 százalékkal nőtt. Az alkalmazásban állók létszáma a vizsgált időszakban lényegében nem változott (2001-ben átlagosan 2720,8 ezer, 2002 első 11 hónapjában 2725,6 ezer fő volt), amiből az következik, hogy a termelékenység nagyjából a GDP növekedésével azonos mértékben emelkedett.
Világgazdaság Piactér