Makrogazdaság

Magyarország számokban

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a statisztikai törvénynek megfelelően évente összefoglaló elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról az ország politikai, gazdasági vezetése és a közvélemény számára. Most első ízben készült olyan kötet - mintegy kétszáz oldalnyi terjedelemben -, amely nem kevesebbre vállalkozik, mint a rendszerváltás óta eltelt tizenkét esztendő folyamatainak átfogó bemutatására. Ennek során a kutatók természetesen kiemelik a legutóbbi évek fő tendenciáit, s ezekhez a legfrissebb mérési eredményeket rendelik.

Rögös még az út az eurózónáig

Még a reménybeli uniós csatlakozás előtt alig egy évvel is tapasztalható, hogy sokan az EU-ba történő belépéstől az euró azonnali bevezetését (is) várják. Pedig a közös pénz csak évekkel később fog megjelenni: a magyar kormány és a Magyar Nemzeti Bank 2002 végén úgy számolt, hogy a forint 2007 tájékán adhatja át helyét az eurónak.

Vállalkozások az uniós csatlakozás előtt

Hazánk 2004-ben egy vállalkozásbarát környezet kialakításán munkálkodó Európai Unióba lép be. Ezért a csatlakozás küszöbén az ötéves Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet - eddigi kutatásainak öszszegzéseként és a hazai vállalkozások számára megnyíló további fejlődési esélyek, lehetőségek felvázolására - konferenciasorozatot kezdett a múlt év végén. Ezeken a rendezvényeken a nagy-, a kis- és középvállalati, valamint az állami szerepvállalás témaköreit tárgyalják meg.

Az eszköztár harmonizációja

A közelgő EU-csatlakozás, majd ezt követően az euró tervezett átvétele szükségessé teszi az MNB monetáris politikai eszköztárának harmonizációját az Európai Központi Bank előírásaival. Az alkalmazott eszköztár - azaz a jegybank által végzett pénz- és devizapiaci műveletek összessége, amelyek a végső cél, az árstabilitás elérését és fenntartását szolgálják - kialakításakor ezért egyre nagyobb szerepet kap az EKB eszköztárához való illeszkedés, a kompatibilitás. Az utóbbi években az MNB jelentős lépéseket tett ezen a téren.

Alacsony az eladósodottság

A bankrendszer vállalati hiteleinek kockázata továbbra sem értékelhető jelentősnek, hiszen a hazai vállalati szektor eladósodottsága - az elmúlt években tapasztalható gyors emelkedés ellenére - még mindig elmarad a fejlett piaci szinttől. A feldolgozóipar jövedelmezőségének ciklikus romlása, illetve az ingatlanágazatban eszkalálódó spekulációs nyomás, a természetes fedezetek gyengülése viszont növekvő veszélyforrást hordozhat.

A nemzeti bank likviditásmenedzselése

A jegybankok kitüntetett gazdaságpolitikai szerepe a pénzkibocsátás monopóliumából ered. A népszerű bankópréselmélettel szemben azonban a modern jegybankok többsége nem képes a jegybankpénz és a bővebb pénzmennyiségek nagyságára közvetlenül hatni. A Magyar Nemzeti Bank, a modern jegybankok gyakorlatához hasonlóan, a pénz "árán", vagyis a kamatszínvonalon keresztül befolyásolja a gazdaságban lévő pénzmennyiség nagyságát.
Világgazdaság Piactér