Makrogazdaság

Mennyire romlik - és mitől?

Elemzésünkben most első alkalommal olyan új módszertan szerint számított folyó fizetési mérleg alakulását vizsgáljuk, amely tartalmazza a külföldiek Magyarországon újrabefektetett jövedelmeit is. Az új külső egyensúlyi mutató a korábbitól lényegesen eltérő képet mutat, különösen a 90-es évek vonatkozásában. A külső egyensúly és a vállalati konjunktúraciklus közötti kapcsolat az időszak egészében erőteljesebben alátámasztható.

Mi a helyzet házunk táján?

A nemzetgazdaság pénzügyi számláit bemutató sorozatunkban először a Magyar Nemzeti Bankban készülő statisztika elméleti-módszertani kérdéseivel (A nemzetgazdaság finanszírozási mintái, 2003. április 22.), majd az államháztartás pénzügyi számláival (Mérlegen az államháztartás, 2003. május. 19.) foglalkoztunk. A cikksorozat jelen számában a háztartások pénzügyi megtakarításainak alakulását mutatjuk be.

A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása

A jegybank törvényben rögzített alapvető feladata a pénzügyi rendszer stabilitásának támogatása. Ezért a Magyar Nemzeti Bank félévente publikálja a Jelentés a pénzügyi stabilitásról című kiadványát. Az alábbiakban a 2002. évről szóló jelentés főbb megállapításait összegezzük a hitelintézetekre és nem banki pénzügyi közvetítőkre vonatkozóan.

A felértékelődési spekuláció kezelése

A Magyar Nemzeti Bank sikeresen kezelte a 2003. januári felértékelődési spekulációt. Az MNB devizapiaci jelenlétének és a jegybanki eszköztárban meghozott változtatásoknak köszönhetően a spekulatív tőke kiáramlása nem veszélyeztette a pénzügyi rendszer stabilitását, és nem alakult ki inflációs nyomás.

A fiskális politika iránytűje

Az elsődleges egyenleg számítása éppen tíz éve kezdődött meg Magyarországon, de a közelmúltban újra központi szerepbe került. Előbb az IMF fogalmazta meg fenntartásait a költségvetési politikával kapcsolatban, majd pedig a Magyar Nemzeti Bank is csökkentette inflációs jelentésében a költségvetés keresletszűkítő hatására vonatkozó prognózisát.

Jelentős lesz a vállalati átrendeződés

Az Európai Unióhoz való csatlakozás erőteljesen befolyásolja Magyarország külgazdaságát, lendületet ad a kutatás-fejlesztésnek, az innovációnak, hozzásegít a kulturális felzárkózáshoz és a környezet védelméhez. Ezeket a kérdéseket is vizsgálta az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet.

Regionális vagy nemzeti felzárkózás?

Tanulmányunkban azt kívánjuk bemutatni, hogy a közgazdaság-tudomány jelenlegi állása szerint az EU-ban létezik-e a nemzetgazdaságok és a régiók között reálkonvergencia, azaz a kevésbé fejlett országok és régiók jövedelemszintje felzárkózik-e a fejlettebbekéhez. Ez alapján következtetéseket lehet levonni, hogy vajon milyen folyamatok várnak hazánkra az EU-csatlakozás után, valamint milyen gazdaságpolitikai intézkedésekkel lehet elősegíteni Magyarország egészének és elmaradottabb régióinak felzárkózását.
Világgazdaság Piactér