Publicisztika

Kezdődik...

Sokakat meglepett, hogy a lisszaboni szerződés ratifikálása körüli végjáték és a klímaalku körüli nézeteltérések felerősödése idején merült fel ismét a mindenkori EU-viták legmarkánsabbika: a következő hétéves közösségi büdzsé kérdése. Márpedig ez történt, ami a készülődő magyar uniós elnökségnek is okozhat némi fejtörést.

Stiglitz-mánia - Mit tud, amit mások nem?

Az elmúlt napokban kétszer is volt alkalmam személyesen találkozni Joseph Stiglitz professzorral. Mindkét alkalommal filmsztárokat megszégyenítő lelkesedéssel fogadta őt a közönsége.

Kell-e roncsautóprogram?

Az autószektor babusgatása csak elnyújtja a túlkapacitások leépítésének fájdalmas folyamatát. Hagyjuk felnőni az autóipart! Magyarországon is.

Önkontroll

A magyar gazdasági modell csődjének egyik oka az erkölcsi, etikai színvonal évtizedeken át tartó süllyedése. A társadalmi etika fontossága azonban nem ismeretlen a közgazdaság-tudomány számára, csak az itthoni politikai-gazdasági közbeszédben nem kapott elég szerepet. A kialakult helyzet pedig megnehezíti a szakértői kormány teljesítményének objektív értékelését, elsősorban a kialakult hitelességi problémák miatt.

A klímaalku mélyrétegei

A decemberi klímacsúcs közeledtével szaporodnak az érdemi megállapodás halasztását váró előrejelzések. A háttérben szövevényes okok húzódnak meg, miközben teret nyerni látszik egy mélyebb, történelmibb ellentét is. Amelyet nyolc hét alatt aligha lehet majd kezelni.

"Egy minimálbér-emelésnek vannak negatív makrogazdasági hatásai"

A Világgazdaság október 5-i számában A minimálbér hatásai címmel jelent meg egy írás, amely a Magyar Nemzeti Bank egyik friss tanulmányát ismerteti. A tanulmány kiemeli, hogy az eredmények alapjául szolgáló kérdőív „békeévben” készült, és a válaszadók hipotetikus magatartását vizsgálja. A következőkben az egyik szerző újra hangsúlyozni szeretné e jellemzők fontosságát, hiszen ezek alapján nem vonhatók le a korábbi cikkben leírt azon következtetések, amelyek a jelenlegi viszonyokra vetítve is érvényesnek és hivatkozási alapnak tekintettek egy közel három évvel ezelőtti adatfelvétel alapján publikált eredményt.

A helyes sorrend

Az elmúlt napokban sorra jelentették be a hazai távhőszolgáltatók, hogy csökkentik díjaikat. Ezt indokolja a kedvezményes áfakulcs alkalmazása és a gáz árának csökkenése, több szolgáltató pedig a közvetlen energiaköltséghez nem köthető alapdíját is mérsékelte. Érdemes végiggondolnunk, hogy miért tudták megtenni, illetve miért is kellett megtenniük ezt a lépést a távhőszolgáltatóknak.

Demokratikus kontroll

Közhely, hogy válságkezelésben bármiféle siker csakis együttműködéssel, a pénzügyi és politikai rendszerek csúcsra járatásával, eredeti funkcióik lehető leghatékonyabb ellátásával érhető el. Effajta kiélezett helyzetben nemcsak a pénzügyi, gazdasági, hanem a politikai döntéshozatal folyamataiban is jelentős kockázatokkal járna, ha akár a kormány, akár az ellenzék saját rövid távú politikai érdekeit helyezné az ország irányításában betöltendő feladatai elé.

A Klaus-ügy veszélyei

Az abszurd huzakodás a lisszaboni szerződés csehországi ratifikációja körül már nem is annyira konkrétan a szerződés jövője miatt kínos, hanem mert általában is sokat árthat az európai integráció fél évszázados folyamatának. Persze lehet, hogy éppen ez a célja.

A félig tele pohár

Az idei évben napvilágra került „borhamisítási” ügyek sajnos csak a jéghegy csúcsát képezik a magyar szőlészetet-borászatot érintő kérdésekben. Természetesen az mindig jelentős hírértékkel bír, ha a szakmájában egy neves, elismert szakember kerül a hatóságok látókörébe, de az örömhírek sajnos már kevésbé érdeklik a mai magyar médiát. Felmerül a kérdés, hogy félig tele vagy félig üres a pohár.
Világgazdaság Piactér