Publicisztika

Megszületett az ORTT-döntés a Sláger és a Danubius frekvenciájáról. Új országos rádiók nevét kell megtanulnunk, és lehet, hogy zene helyett perekről szóló híreket hallgathatunk majd az új adókon.

Az idei makrogazdasági kiigazítás rövid távú stabilizációs hatásai vitathatatlanul pozitívak. Erőteljes gazdasági fellendülés azonban 2010 után sem valószínű Magyarországon - véli Bartha Attila, a Kopint-Tárki kutatási igazgatója.

Az idei makrogazdasági kiigazítás rövid távú stabilizációs hatásai vitathatatlanul pozitívak. Erőteljes gazdasági fellendülés azonban 2010 után sem valószínű Magyarországon.

Sokakat meglepett, hogy a lisszaboni szerződés ratifikálása körüli végjáték és a klímaalku körüli nézeteltérések felerősödése idején merült fel ismét a mindenkori EU-viták legmarkánsabbika: a következő hétéves közösségi büdzsé kérdése. Márpedig ez történt, ami a készülődő magyar uniós elnökségnek is okozhat némi fejtörést.

Az elmúlt napokban kétszer is volt alkalmam személyesen találkozni Joseph Stiglitz professzorral. Mindkét alkalommal filmsztárokat megszégyenítő lelkesedéssel fogadta őt a közönsége.

Az autószektor babusgatása csak elnyújtja a túlkapacitások leépítésének fájdalmas folyamatát. Hagyjuk felnőni az autóipart! Magyarországon is.

A magyar gazdasági modell csődjének egyik oka az erkölcsi, etikai színvonal évtizedeken át tartó süllyedése. A társadalmi etika fontossága azonban nem ismeretlen a közgazdaság-tudomány számára, csak az itthoni politikai-gazdasági közbeszédben nem kapott elég szerepet. A kialakult helyzet pedig megnehezíti a szakértői kormány teljesítményének objektív értékelését, elsősorban a kialakult hitelességi problémák miatt.

A decemberi klímacsúcs közeledtével szaporodnak az érdemi megállapodás halasztását váró előrejelzések. A háttérben szövevényes okok húzódnak meg, miközben teret nyerni látszik egy mélyebb, történelmibb ellentét is. Amelyet nyolc hét alatt aligha lehet majd kezelni.

A Világgazdaság október 5-i számában A minimálbér hatásai címmel jelent meg egy írás, amely a Magyar Nemzeti Bank egyik friss tanulmányát ismerteti. A tanulmány kiemeli, hogy az eredmények alapjául szolgáló kérdőív „békeévben” készült, és a válaszadók hipotetikus magatartását vizsgálja. A következőkben az egyik szerző újra hangsúlyozni szeretné e jellemzők fontosságát, hiszen ezek alapján nem vonhatók le a korábbi cikkben leírt azon következtetések, amelyek a jelenlegi viszonyokra vetítve is érvényesnek és hivatkozási alapnak tekintettek egy közel három évvel ezelőtti adatfelvétel alapján publikált eredményt.

Az elmúlt napokban sorra jelentették be a hazai távhőszolgáltatók, hogy csökkentik díjaikat. Ezt indokolja a kedvezményes áfakulcs alkalmazása és a gáz árának csökkenése, több szolgáltató pedig a közvetlen energiaköltséghez nem köthető alapdíját is mérsékelte. Érdemes végiggondolnunk, hogy miért tudták megtenni, illetve miért is kellett megtenniük ezt a lépést a távhőszolgáltatóknak.