Minden eddiginél részletesebb elemzést készített a PwC Magyarország arról, hogyan érinti a különböző sportágakat és sportlétesítményeket az mit tehetnek az üzemeltetők és milyen finanszírozási lehetőségek állnak rendelkezésre a nehéz hónapokban. Márpedig ez az időszak most kezdődik, hiszen Lengyel András, a vállalat energetikai és közműszolgáltatási tanácsadásának igazgatója szerint karácsony környékén jöhet elő a legtöbb energetikai probléma.
„2023-ra az energiaipari cégek bevásároltak drága energiahordozókból, így azokat muszáj drágán eladni az ügyfeleknek, ezért várhatóan két év múlva állhat be egy új, valamivel alacsonyabb szintre az energia ára, ha vége lesz a háborúnak és a szankcióknak. Mindezek mellett haladnak előre a megújuló energiát előtérbe hozó beruházások, de hosszú távon fel kell készülni arra, hogy nem lesznek alacsonyak az árak” – mondta a szakember. Az iparágak várhatóan 2022 és 2023 telén extrém energiaárakkal szembesülnek majd szerinte, ezért szüneteltetni kell több szolgáltatást, bezárhatnak uszodák és más sportlétesítmények.
Három évvel ezelőtti árak, mostani költségek
A PwC sportüzleti tanácsadásának vezetője, Kelemen Árpád és munkatársa, Karsay Csanád által készített elemzés rámutat, hogy a sportcsarnokok esetében az energia- és közműköltségek növekedése az átlagosnál is nagyobb, hiszen hideg tél idején kifejezetten nagy szükség van a belső terek átmelegítésére. Emiatt az üzemeltetők és az önkormányzatok a nyitvatartási idők szűkítését, illetve a létesítmények ideiglenes bezárásának lehetőségét is mérlegelik. A korábbi 15 százalékos részarányról a közmű- és energiaköltségek 40-50 százalékra emelkednek az összes költségen belül. Jellemzően a jelentős légköbméter-volumen felfűtése az, ami sok energiát igényel, de a világítás is nagyarányú tétel a rezsiben. Egy néhány ezer fő befogadására alkalmas sportcsarnok esetében az éves költségek akár 300-600 millió forinttal is emelkedhetnek.
Lak Tibor, a Papp László Budapest Sportaréna üzemeltetője azt mondta, a sport- és multicsarnokoknak két lehetőségük van, az energiafelhasználás drasztikus csökkentése vagy a bérleti díjak emelése.
Ezen lehetőségek közül a bérleti díjak emelése problémás lehet, hiszen sok rendezvényt két-három évre előre kötnek le. Így a 2022-ben megrendezett események szerződése és árajánlata a 2019-es vagy 2020-as állapotok szerint készült. Természetesen az elmúlt időszakban tapasztalható mértékű inflációval senki sem számolt. Emiatt a jelenlegi szerződéseket három évvel ezelőtti díjakon, ám idei költségeken kell teljesíteni
– árulta el.
A stadionban a pályafűtés visz sokat
A füves létesítmények, tehát jellemzően a stadionok esetén jelentős különbségek lehetnek a költségszerkezet alakulásában. Az elmúlt évtizedben épült és újjáépített stadionoknál is vannak eltérések, hiszen számos létesítményt már energiahatékony megoldásokkal alakítottak át. Az energia- és közműköltségek a teljes működési költség nagyjából egyötödét tették ki eddig, a drágulás hatására ez 50-60 százalékra is nőhet a jövőben.
Egy UEFA 4. kategóriás stadion esetében – amely minimum 8000 ülőhellyel rendelkezik – a pluszköltségek 300-600 millió forint éves többletterhet is jelenthetnek.
Jellemzően nagy fogyasztó a pályafűtés, ami lehetővé teszi, hogy a gyep egész évben használható legyen.
Az uszodák jártak a legrosszabbul
Az uszodákban a legnagyobb energiafelhasználást a medencék vizének felmelegítése és a légtér fűtése igényli. Sok helyen év végéig vagy jövő év elejéig vannak lekötött energiaszolgáltatási szerződések, amint ezek lejárnak, és beköszönt a hidegebb időszak, előreláthatólag folyamatosan kényszerülnek majd bezárásra az üzemeltetők.
Az uszodák a jégcsarnokokkal együtt a legnagyobb energiafogyasztók, ugyanakkor a jégcsarnokokkal ellentétben jelentősen ki vannak téve a hideg időjárásnak. Az energia- és közműköltségek korábbi nagyjából 35 százalékos részaránya 75 százalékra is emelkedhet,
egy átlagos városi uszoda verseny- és tanmedencével, valamint egy kisebb wellnessrészleggel évente akár 200-500 millió forint többletköltséggel lenne üzemeltethető.
Az energiaárak elszabadulása összességében a jeges és vizes létesítményeknél okozza a legnagyobb problémát, hiszen a költségeken belül náluk a legmagasabb az energiadíjak aránya.
A kormány a Nemzeti Sportközpontok által fenntartott harminc nagyobb uszodakomplexum és tanuszoda esetében, valamint az önkormányzatok vagy egyesületek által üzemeltetett létesítmények közül 47-nél átvállalja a rezsiköltség-növekmény kifizetését.
A jégcsarnokban szurkolnak a kemény télért
A jeges létesítményeknél a hideg tél segíthet a rezsiszámlák alacsonyabban tartásában, mert bár akadnak fűtendő helyiségek, összességében a jégpálya és a hozzá kapcsolódó légtér hidegen tartása a leginkább energiaigényes tevékenység, aminek a meleg időjárás a nagyobb ellensége. A PwC elemzése rámutat, hogy a jégcsarnokok esetében van a legnagyobb jelentősége a megfelelő szigetelésnek, illetve ezekben a létesítményekben hasznosulhat leginkább a napelemes rendszerek energiatermelése, ugyanis amikor a legjobban süti a csarnokot a nap, és a leginkább termel a napelemes rendszer, akkor van szükség a legnagyobb hűtési kapacitásra. Az új árakkal átlagosan akár háromszorosára is nőhet az összköltség, és ezen belül a közmű- és energiaköltség aránya 80 százalék fölé emelkedhet, ez 100-300 millió forintot jelent átlagosan.
A túlélés a tét Székesfehérváron, sorra zárják be az intézményeketCser-Palkovics András szerint áldozatok nélkül nem lehet fenntartani a város működőképességét, valamit fel kell adni a megszokott városi életből Székesfehérváron is. |
Mit tehetnek az üzemeltetők?
Az új energiaárak miatt az energiahatékonysági beruházásnak és az energiatakarékosságot elősegítő megoldásoknak jelentősen megnőtt a szerepük. Ugyanakkor számos esetben találkozunk azzal a kihívással, hogy nincs elegendő tőke a beruházásra, amit tovább nehezít, hogy az építőipari árak növekedésével a beruházási költségek is emelkedtek. Most az üzemeltetési költségekre kell minden forrást fordítani, mert erre van szükség az életben maradáshoz – ezzel az állítással kapcsolatban a legfontosabb ellenérv, hogy jelenleg ott tartanak az energiaárak, hogy egy-egy jól kiválasztott, megtervezett és időben kivitelezett beruházás akár már egy éven belül is megtérülhet.
Az összes beruházás között a hőszigetelés korszerűsítésének és a megújuló energiák alkalmazásának lehet a legnagyobb szerepe.
A napelemes rendszerek mellett a hőszivattyú is jelentős energiahatékonysági lehetőség, de a szakértők a hulladékenergia újrahasznosítását, az okos rendszerek kiépítését és a beruházást nem igénylő megoldásokat is kiemelték elemzésükben.
Az utóbbihoz tartozik a felelős és takarékos üzemeltetés, a nyitvatartási idő módosítása, a rendezvények átütemezése, a csökkentett üzemmód, a használatalapú díjak alkalmazása, illetve az energiabeszerzési gyakorlat felülvizsgálata.
Találni opciót a finanszírozásra
Kelemen Árpád és Karsay Csanád arról is ír, bár sokszor felvetődik a probléma, hogy nincs forrás a beruházásokra, valójában számos finanszírozási lehetőség található a piacon. Példaként említik, hogy az ESCO konstrukcióban a korlátozott befektetési lehetőségekkel rendelkező megrendelők részére nyújthatnak segítséget az energiahatékonyságot szolgáltató cégek.
Rendelkezésre áll az EKR-lehetőség is, amelynek keretében az energiamegtakarítást elérő létesítmény tulajdonosa értékesítheti a hitelesített energiamegtakarítás mértékétől függően korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jogot, de a beruházások adókedvezményével is érdemes élni.