Négy százalékos plusszal indított csütörtökön a Vantage Towers (VT) a frankfurti tőzsdén, majd lassan visszafelé vette az irányt a 24 eurós kibocsátási szintjéhez. A frankfurti újonca eredetileg a 22,50-29 eurós ársávban, annak is inkább a felső szélére várta a részvényeiért bejelentkezőket, de a starthoz közeledve, a hét elején lejjebb adott igényeiből, és a 24-25 eurós sávot jelölte meg. Végül ennek az alsó értéke lett a nyerő, 2,3 milliárd eurós bevételhez segítve ezzel a Vodafone-t, mint a mobilhálózatok adótornyait és átvizeli eszközeit üzemeltető Vantage Towers tulajdonosát. Az említett összeg a greenshoe opció, azaz a túljegyzés esetén felajánlott plusz részvénymennyiség értékesítése esetén igaz.
Ekkor 81,1 százalékos részvénypakett marad Európa legnagyobb mobilszolgáltatójánál, és a VT tőzsdei értéke 12,1 milliárd euróra rúg.
A VT IPO-ja is azt jelzi, hogy a jelenlegi európai befektetői környezetben érdeklődéssel fogadják az új szereplőket, példa erre a lengyel InPost e-kereskedelmi cég, a német Auto1 online használtautó-kereskedelmi platform és a brit Dr. Martens bakancsgyártó idei sikeres debütálása és a szintén brit Deliveroo ételfutár közelgő londoni megjelenése.
Nick Read, a Vodafone vezérigazgatója nem búslakodott a reméltnél szerényebb bevételt hozó elsődleges kibocsátás (IPO) miatt, mint mondta,
Ami nem lesz olcsó, hiszen a műfajban világelső, és alacsony áraival a megbízásokat korábban sorra beseprő Huawei eszközeinek felhasználhatóságát amerikai nyomásra erősen korlátozták a Vodafone működési területein is.
A mobilszolgáltatás és az infrastruktúra-üzemeltetés szétválasztása nem új keletű, hamar rájöttek ugyanis a cégek, hogy sok értelme nincs annak, hogy horribilis összegekért mindenki kiépítse a saját hálózatát, jobban járnak, ha összefognak, vagy független cégre bízzák a beruházásokat, esetleg hibrid megoldásokkal élnek, feltételezve, hogy a hálózatüzemeltetés a jövőben jó üzlet lesz. A létrehozott vegyes vállalatokban viszont az üzemeltetők rendszerint kivásárlási opciót kötnek ki maguk számára, amit – ha beindul az üzlet – élesíthetnek is.
A mobilszolgáltatók szakmai világszövetsége, a GSMA számításai szerint 890 milliárd dollárra tehető az 5G-képes mobilhálózatok kiépítési költségigénye a 2020 és 2025 közötti időszakban,
és ezt hitelekből, vagyonelemek eladásából kell előteremteni, mert a mobilszolgáltatásokból befolyó összegek önmagukban nem adnak erre kellő fedezetet.
Az európai piac újrafelosztása is megkezdődött, a spanyol Cellnex és az American Tower Corp igen aktív ezen a téren. A független „toronycégek” csak az idén 14 milliárd euró értékben vásároltak maguknak hálózatelemeket, döntően friss tőkére éhes mobilszolgáltatóktól. Bőven lesz még lehetőségük a terjeszkedésre, hiszen a Barclays felmérése szerint az európai tornyok 66 százaléka ma is részben vagy egészen a mobilszolgáltatók tulajdonában van – összesen 170 ezer –, míg az Egyesült Államokban ez az arány 10 százalék alatti.
Az eladást megkönnyítendő a szolgáltatók leválasztják saját hálózati üzletágukat, így tett a Vodafone, a spanyol Telefónica és a francia Orange, amely a múlt hónapban vitte be 25 ezer adótornyát a TOTEM nevű leánycégébe. A svéd Telia és a norvég Telenor is kiszállna a hálózatüzemeltetésből
– írja a Reuters.
A Cellnex a lengyel és az északi államok piacain keres zsákmányt, a cégnek százezer tornya van, szemben a Vantage Towers 82 ezres állományával. A Cellnex a 10,5 ezer franciaországi toronnyal rendelkező Hivory-t múlt hónapban egy 5,2 milliárd eurós ügylet keretében szerezte meg, míg a lengyel Polkomtel 7 ezer tornyot számláló infrastruktúrájáért 1,6 milliárd eurót adott. Eddigi legnagyobb, tízmilliárd eurós üzletét a CK Hutchison 24,6 ezer európai tornyának megszerzése jelentette tavaly áprilisban. A Cellnex hazai pályán nem érvényesült, ott a Telefónica több mint 30 ezer egységből álló hálózatát januárban 7,7 milliárd euróért az American Tower szerezte meg, amelynek kétszázezer tornyából így már 50 ezer van a kontinensen.
