A Nordtelekom pénteken tette közzé tavalyi éves konszolidált pénzügyi beszámolóját, a teljes átfogó jövedelem soron 123,2 millió forint veszteség szerepel. Az újabb veszteséges év aligha keltett meglepetést, hisz a társaság „angliai sztorija” évek óta a brexit árnyékában sínylődik. Még 2018-ban vették meg a Pine Telecommunicatons Ltd.-t, és alapították meg a Nord General Services Ltd.-t, hogy mobilszolgáltatást nyújtsanak az Egyesült Királyságban élő magyar és lengyel ügyfeleik számára. Az angliai leánycégek korábban a brexitre vártak, most pedig arra, hogy miként alakulnak majd az területén már eltörölt roamingdíjak a jövőben Angliában.
Annál feltűnőbb, hogy a könyvvizsgáló nem nyilvánított véleményt a társaság 2020. december 31-i fordulónapra a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásairól.
A könyvvizsgálói véleménynyilvánítás megtagadásának az az alapja, hogy a Pine pénzügyi kimutatását vizsgáló komponens auditortól bekért dokumentumoknak csak egy részét kapták meg, s így a könyvvizsgáló nem tudott meggyőződni arról, hogy a konszolidációhoz szolgáltatott adatok nem tartalmaznak-e lényeges hibás állítást, továbbá a pénzügyi kimutatásokban szereplő lényeges egyenlegek létezéséről, pontosságáról sem tudott meggyőződni.
Így például a komponens könyveiben kimutatott 110 millió forint értékű, „directors” elnevezésű kötelezettség kapcsán sem kapott a könyvvizsgáló alátámasztó dokumentációt. Emellett a Nordtelekommal szemben kimutatott 19 millió forint kötelezettség értéke eltér az anyavállalat könyveiben kimutatott összegektől, melynek tisztázása nem történt meg, és a 2020. évi átfogó jövedelemkimutatás szerinti 21 millió forintos veszteség tételeihez sem kapott a könyvvizsgáló alátámasztást.
A könyvvizsgáló szavaiból az derül ki, hogy gyakorlatilag nem értékelhető a Pine leánycég hatása a Nordtelekomra. Ennél is súlyosabb az egyedi jelentésbe foglalt könyvvizsgálói visszautasítás, ahol már
a társaság vagyonának felelős kezelését is megkérdőjelezi a könyvvizsgáló, hangsúlyozva, hogy az ügyletek gazdasági racionalitásáról, valódiságáról és teljeskörűségéről sem tudott meggyőződni, mivel jelentős ügyletek történtek olyan cégekkel, melyeknek az igazgatótanács és auditbizottság tagjai fő tulajdonosai, vezető tisztségviselői.
A kapcsolt ügyletek nyomán pedig jelentős veszteségek keletkeztek, így a befektetői érdekek sérülhettek. A társaság a saját működését nem tudja finanszírozni, saját tőkéje a jegyzett tőke kétharmada alá csökkent.
A Nordtelekom április végi igazgatótanácsi ülése közgyűlési jogkörben döntött arról, hogy a tőketartalékból 349,1 millió forintot helyezzenek át az eredménytartalékba, a negatív mérleg javítására.
Egyúttal felhatalmazta magát az igazgatótanács, hogy az alaptőkét öt éven belül legfeljebb 250 millió forinttal bármely módon felemelje, s ezzel összefüggésben a jegyzési elsőbbségi jogot korlátozza vagy kizárja.
Nem szavazta meg az igazgatótanács az alaptőke leszállítását oly módon, hogy a részvények 10 forintos névértékét 7 vagy 6 forintra csökkentsék. A cég kérdéseinkre lapzártánkig nem reagált.
