Kitört a digitális videotéka-aranyláz. A médiaipari cégek előtt a napnál is világosabb, hogy a streamingpiac úgy ontja a profitot, akár a mesebeli pénzt termő fák az aranytallérokat. Jellemző, hogy csak Nagy-Britanniában tavaly 3,1 milliárd fontot (több mint 1400 milliárd forint) költöttek az emberek a különféle online videotékákra. Bő negyedével többet, mint egy évvel korábban.
A koronavírus-járvány tehát láthatóan rászoktatta a tömegeket az otthoni filmezésre. A mozi nagy vászna önmagában már nemigen vonzó, pláne úgy, hogy egy jegy majdnem annyiba kerül, mint egy egész hónapos streaming-előfizetés. A filmszínházban ráadásul mindezért cserébe még egy rakás vadidegen embert is el kell viselni, aki, ha épp nem vagyunk szerencsések, a hangos csemetéjét vagy a mobilját is magával hozza, és a kütyüt végig nyomkodja a film alatt. S már a maszk viselése sem kötelező…
A felhasználói oldalról persze annyi hátránya van a nagy streamingfelfutásnak, hogy egyre több előfizetős „videotéka-csatorna” között oszlanak meg a tartalmak. A videótárak hajnalán szinte minden elérhető volt az egyeduralomra törő Netflixen, az ágazat úttörőjénél – legalábbis Amerikában. Ott voltak a nagy stúdiók alkotásai is, így a Netflixen akár Warner- vagy Disney-filmeket is lehetett nézni szép számban.
Ám amikor az ágazat többi szereplője számára is nyilvánvalóvá vált, hogy micsoda óriási üzlet egy videótárat működtetni, minden nagyobb játékos elkezdte házon belül összehozni a saját megoldását. Jött az Amazon Prime, a Paramount+, megújult a Hulu, elindult az Apple TV+ vagy az NBC-hez tartozó Peacock. A sort pedig még hosszan lehetne folytatni. De nemcsak a tengerentúlon, hanem Európában is felpörgött a videótár-őrület – különösen 2020 tavaszán-nyarán, a lezárások kezdetét követően.
A duális rend alkonya
Nálunk még nem ennyire vészes a helyzet. Jelenleg két igazán erős szereplő van Magyarországon: a Netflix és az HBO Max. Ez utóbbi a korábban évekig működött Go helyét vette át most márciusban. A váltásra pedig nagy szükség is volt, mert az HBO Go rendre akadozott. Néha a kiválasztott filmet elég volt egy pillanatra leállítani ahhoz, hogy a szoftver megadja magát. A technikai hátteret azonban rendbe hozták: a Maxnek nemcsak szebb menüje van, de most már a lejátszások is gond nélkül mennek. Ugyan az HBO-nál nincs az a nagy tartalomcunami, mint a Netflixen, ahol szinte minden héten töméntelen új produkció jelenik meg a kínálatban, viszont komoly fegyvertény az előbbi esetében, hogy a Warner stúdió alkotásai exkluzívan jönnek hozzájuk, méghozzá mindössze 45 nappal a mozis premier után. Ez azoknak különösen jó hír, akiket érdekelnek az új Harry Potter-filmek vagy a különféle DC-s szuperhős-produkciók. Az HBO-nak ráadásul saját gyártású magyar tartalmai is vannak: a napokban jelent meg náluk például a Kádár-korszakról szóló alkotás, A besúgó.
Jön az „amerikai óriásegér”
Viszont a piac urai hamarosan kapnak egy hatalmas kihívót: június 14-én ugyanis hozzánk is megérkezik a Disney+ kínálata. Az „egeres” cég szolgáltatása pedig tömve lesz olyan tartalmakkal, amelyek jellemzően érdekelni szokták a hazai közönséget. Az elsőrangú animációs Disney- és Pixar-filmek mellett a Marvel képregény-feldolgozásai, a National Geographic látványos ismeretterjesztői és a Fox stúdió régi produkciói is elérhetők lesznek a Disney+-on, akárcsak a különféle Csillagok háborúja mozik és sorozatok. Ez utóbbiak közül például a The Mandalorian, amelyet eddig csak illegális letöltések révén láthatott itthon egy szűk közönség.
Ilyen tartalom mellett nem túlzás tehát azt jósolni, hogy a Disney+ ezen a nyáron alaposan felboríthatja a hazai streamingpiacot. Persze sok múlik azon is, hogy mennyi tartalmat szinkronizálnak le. Mert hiába lesz mondjuk Balu kapitány vagy Kacsamesék a tárban, a magyar családokat ez aligha érdekli majd feliratosan, ahogyan a komolyabb filmek is jobban mennek nálunk szinkronnal.
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható!
