Az NMHH az MTI-nek küldött hétfői közleményében kiemelte, erre azért van szükség, mert az új évben egyre több távközlési szolgáltató emeli meg a díjait, és egyre gyakoribbá válnak az olyan szerződési feltételek is, amelyek alapján a díjemelés automatikusan az inflációhoz igazodik.
A hatóság ismerteti, hogy
a díjkorrekciós mechanizmust bevezető Általános Szerződési Feltélek (ÁSZF) módosításakor az előfizetőnek felmondási joga van,
de ha az inflációkövető díjmódosítást a szerződés eleve tartalmazza, illetve ha az automatikus díjmódosítást bevezető szerződésmódosítást követően az előfizető nem élt a felmondási jogával, akkor az automatikus inflációkövetés és az ezzel járó díjemelés tényleges alkalmazásakor erre hivatkozva már nem mondhat fel.
A telekommunikációs szolgáltatók az áraikat szabadon határozhatják meg, továbbá az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi törvény arra is lehetőséget biztosít számukra, hogy előfizetői szerződéseiket egyoldalúan módosítsák. Ez vonatkozik a díjakra is, tehát a már megkötött szerződések esetében is bármikor, szabadon emelhetnek a díjakon. Így van ez a határozott idejű szerződéseknél is, tehát a „hűségidő” vállalásával az előfizetők nem tudják a szerződéskötéskor érvényes díjakat „rögzíteni” a szerződés időtartamára, az ilyen szerződések előnye abban állhat, hogy a szolgáltató a határozatlan idejű szerződésekhez képest valamilyen kedvezményt nyújt – mutattak rá a közleményben.
Vodafone-felvásárlás: mennyi az annyi, és mi lesz veled, Yettel?A távközlési szereplők – köztük a Magyar Telekom is – rendkívül jó év elé nézhetnek a Concorde szakértője szerint. |
A hatóság felhívta a figyelmet arra is:
a szerződésmódosítást meg kell különböztetni attól az esettől, amikor a szerződés eleve úgy szól, hogy a díjak egy bizonyos időponttól változnak majd.
A közleményben felidézik, hogy tavaly több nagy elektronikus hírközlési szolgáltató olyan szerződési feltételt épített be az Általános Szerződési Feltételeibe (ÁSZF) – vagy frissítette korábbi hasonló feltételeit –, amelynek alapján a díjak a jövőben az alakulását követve fognak változni, tehát az infláció mértéke határozza majd meg a díjak emelkedését, vagy adott esetben csökkenését.
A leggyakoribb megoldás, hogy a szolgáltatók a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves átlagos fogyasztói árindex mértékével korrigálják automatikusan, évente egyszer az előfizetési díjakat – ismerteti az NMHH.
Kitértek arra is, hogy a szolgáltató által alkalmazott díjkorrekció akkor jogszerűtlen, ha az nem kellően objektív, mértéke és időpontja nem látható előre, vagyis a szolgáltató saját belátására, üzleti döntésére bízza, hogy korrigál-e díjakat. Ebben az esetben minden ténylegesen végrehajtott díjmódosítás külön-külön egyoldalú szerződésmódosításnak minősül, és az előfizetők számára a felmondási jogot biztosítani kell.
A közleményben emlékeztetnek arra, hogy már a 2000-es évek elején is alkalmaztak a szolgáltatók inflációkövetést célzó rendelkezéseket ÁSZF-jeikben. A korábbi évek alacsony inflációs értékei miatt ezek a rendelkezések kikerültek az ÁSZF-ekből, vagy alkalmazásuk háttérbe szorult.
Egyoldalú szerződésmódosításkor főszabály szerint a szolgáltatóknak biztosítaniuk kell az érintett előfizetőknek a lehetőséget, hogy a szerződés módosításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 45 napon belül hátrányos jogkövetkezmények nélkül szabadulhassanak előfizetői jogviszonyukból
– azonnali hatállyal felmondhassák előfizetői szerződéseiket akkor is, ha a szerződés határozott időre szól, és ez az idő még nem telt el – olvasható a hatóság közleményében.
Érdemes figyelni csoportos díjbeszedésnél a banknál beállított limitre, ha nem mondják fel a szerződést, hogy a megemelt díjat a szolgáltató le tudja vonni. Ha ezt elmulasztják, és a levonás sikertelen lesz, akkor a szolgáltató ugyanúgy fog eljárni, mintha az előfizető egyáltalán nem egyenlítette volna ki a számlát – tájékoztatott a NMHH.
