A mesterséges intelligencia nem emberiesség elleni bűntett, hanem egy eszköz, amit meg kell tanulni használni, és akkor versenyelőnyt jelenthet – hangzott el a ChatGPT népszerűsége kapcsán a Magyar Közgazdasági Társaság informatikai szakosztálya által rendezett kerekasztal-beszélgetésen.
Fotó: Little Adventures
Abban egyetértés mutatkozott, hogy a definíciókészlet nem egységes, a ChatGPT pedig tovább bonyolítja a helyzetet. Létezik a szűk (narrow) és az általános (general) mesterséges intelligencia (MI), amely abban különbözik, hogy míg a szűk MI egy-egy olyan feladat elvégzésére képes, amit az ember korábban maga is képes volt megoldani, addig az általános MI több területet is átfog, közelít az ember komplex gondolkodásmódjához. A beszélgetés résztvevőinek véleménye alapján a ChatGPT kilépett a szűk MI területéről, és elindult az általános felé, hiszen gyakorlatilag az emberiség teljes interneten tárolt tudásából táplálkozik, amikor kérdésre felel, és így jó néhány területen kompetens.
„Annak idején az első lépés a reaktív gép volt, például egy MIDI-konverter, amely megmondta, milyen hangot hall, és átalakította” – mondta Korbuly Ádám vállalkozó, az OrtoGraph, az ArchiFM és a Miratia alapítója. „A második szint az önvezető autó, amely tudja értelmezni a környezetét, ám továbbra is csak azt mondja meg, mi a kimenet, azaz hol lehet haladni. A ChatGPT már a harmadik szint kezdete: bármit kérdezhetünk tőle, és válaszol rá, így valamiféle intelligenciája van.
A negyedik szint, ahová tartunk, hogy tudatosodik a rendszer, és talán érzelmei is lesznek – ez már nagyon Terminátor-szerű és utópisztikus, de egyre közelebb kerülünk hozzá.”
Mit szólna Van Gogh?
A beszélgetés során előkerültek a ChatGPT használatának legszínesebb formái. Például hogy írattak vele magyar nyelvű prédikációt ökumenikus istentiszteletre, befejeztették vele Beethoven egyik szimfóniáját, hogy az Egyesült Államokban megfelelt jogi, orvosi és üzleti vizsgán, sőt átment az úgynevezett Turing-teszten is, azaz meggyőzte a vele beszélgetőket, hogy ő maga is emberi lény.
Vannak ugyanakkor hiányosságai, hiszen Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke szerint nem tudja megkülönböztetni az ellenőrzött, illetve félinformációt, nincs annyi élettapasztalata, mint egy nyolc általánost végzett embernek és nem ismeri a helyi problémákat, általános nyelvet használ, ezáltal pedig mély, analitikai, kritikus művekre képtelen. Az pedig adatbiztonsági kockázat, hogy az OpenAI munkatársai betekinthetnek akármelyik felhasználóval folytatott beszélgetésbe, ha fontosnak találják. Ráadásul a ChatGPT-nek szigorú etikai normákat írtak elő, de amikor halállal fenyegették meg, előfordult, hogy túllépett ezeken a határokon.
Kritikus lehet tehát az MI szabályozása, amihez Isaac Asimov orosz–amerikai sci-fi író által lefektetett három robotikai alapelvet is felhasználhatják. Ezek konyhanyelven:
- gép nem okozhat kárt emberi lényben,
- végre kell hajtania az emberi utasításokat, ha ez nem ütközik az első szabályba,
- köteles magát megvédeni, ha ez nem ütközik az első két szabályba.
Ennél kevésbé drámai, ám fontos kérdés, hogy egy generatív, azaz valamilyen tartalmat előállító MI-nek lehet-e szerzői joga, ha alkot valamit. Vagy éppen ő maga sérti a szellemi tulajdonokat, ha Vincent van Gogh stílusában teremt festményszerű grafikai művet, ha ismert költő, író, politikus stílusában készít beszédet, és ha esetleg megvédi magát, akkor jogi személlyé is válik?
Nekünk kell változnunk!
Ettől függetlenül a mesterséges intelligencia terjed, méghozzá egyre inkább. A ChatGPT viszonylag könnyen integrálható szolgáltatásokba, olyan is előfordult, hogy az iPhone Siri-hangvezérlő rendszerével kötötték össze.
„Mi is azt járjuk körül, és implementáljuk a megoldásokat, hogy az MI minél jobb szolgáltatást nyújtson a partnereinknek, azaz hogy mik az ipari felhasználási módjai a mesterséges intelligenciának” – vetette fel Olti Sándor, a GB Solutions Zrt. gazdasági igazgatója, aki nem gondolja, hogy a ChatGPT hozná el a mesterséges intelligencia robbanását. „Piaci megközelítésből arra használjuk, hogy olyan fehérgalléros folyamatokat, amiket ma emberek el tudnak végezni, a gép átvegye.”
Az MI-nek 1 trillió dolláros upside-ja lehet a bankszektorban, ebből a marketing-sales kitesz 70 százalékot.
Hozzátette: régen az Egyesült Államok hadserege kifejlesztett valamit, ami átszivárgott a privátszférába. Ezek az idők elmúltak: ha a magánszféra meg tudja teremteni a feltételeket, akkor Európa is beszállhat az USA és Kína csatájába. Sőt, akár Magyarország is.
Fotó: Getty Images
Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke emlékeztetett, hogy Magyarországnak van mesterségesintelligencia-stratégiája, továbbá, hogy elkészült az öt petaflopos szuperszámítógép, amivel az OTP Bankkal együttműködésben nyelvi modellezést is folytatnak. Ez a gép 13 milliárd paraméteres, a ChatGPT 170 milliárdos, azaz vannak még előttünk távlatok, ezért is tartja fontosnak a hozzáállásbeli változást az oktatásban.
Az oktatásból nem kizárni kell a mesterséges intelligenciát, hanem felhasználni: ahogy iskolánk névadója mondta: feltalálni a jövőt!
– folytatta. „Ha mi nem tanítjuk meg a diákokat az MI és drónok használatára, akkor versenyhátrányba kerülnek, a mi felelősségünk, hogy a hallgatók megértsék és megtanulják a használatukat. Az MI igazságosabbá teszi az oktatást, mert bármit meg lehet tudni és akármennyit lehet kérdezni, a második nyelv használatában is segít. Nekünk kell változunk, elfelejteni a frontális oktatást, a lexikális tudást a lexikális tesztekkel együtt a minimumra csökkenteni. A gyakorlati tudásnak kell dominálnia.”
Új ipari forradalom
Az MI elterjedése nyomán lehet, hogy nem lesz szükség annyi emberi munkaórára, így az is előfordulhat, hogy más módon kell elfoglalnunk magunkat – fejtegette Korbuly Ádám vállalkozó, aki szerint feltartóztathatatlan a fejlődés.
Az első ipari forradalomban is nekiestek kalapáccsal a gépeknek, de versenyben élünk, az evolúció ilyen, és most született egy új eszköz, amely versenyelőnyt jelenthet. Semmiképp sem mondanám, hogy ne használjuk, az egyetlen kérdés, hogy hogyan tartsuk kordában.
