A Dunaferr 30 százalékkal növelte a termelését

Ipar | Vállalatok
Tavaly a világ acéltermelése szerényen, a magyarországi viszont lendületesen, több mint 30 százalékkal haladta meg az előző évit. A világ acélpiacának a felét már Kína ellenőrzi

A világ nyersacéltermelése tavaly 1,2 százalékkal 1636,96 millió tonnával nőtt a Nemzetközi Vas- és Acélintézet (IISI) adatai szerint. A globálishoz képest csak jelzésértékű termelésű Magyarország felfelé húzta az átlagot, ugyanis 1,15 millió tonnás produktuma 30,5 százalékos felfutást takar. Arányaiban látványos, de méretében szintén nem számottevő bővülést mutatott fel Macedónia (88,6 százalék) és Moldova (81,3 százalék), Líbia és Katar is. A világ vezető acélgyártója továbbra is Kína.


Igaz, hogy csak 0,9 százalékot tett rá az előző évi termelésére, de a kohói így is 822,7 millió tonna nyersacélt adtak, nagyjából ennyi volt a globális kibocsátás fele. Összességében a legkisebbnek számító acélrégió, a Közel-Kelet erősödött a leginkább. A 28 uniós tagállam együttes acél-előállítása 1,7 százalékkal lett nagyobb, de az összesített termelésben kisebb hányad jutott rá, mint 2013-ban.


Ukrajna 17,1 százalékos csökkenést szenvedett, ez három okból is fontos változás. Egyrészt az ország jelentős acélgyártó, még így is a tizedik a globális toplistán. Másrészt egy ukrajnai társaság a Dunaferr kisebbségi tulajdonosa is. Az acéltermelés ráadásul az orosz-ukrán konfliktus által érintett területen működik, így várható, hogy keleti szomszédunk acéltermelése az idén tovább zuhan.


A piaci körülményeket jól tükrözi a világ legnagyobb, és a teljes termelés 6 százalékát lefedő acéltermelő vállalata, az ArcelorMittal helyzetértékelése. A társaság pénteken jelezte, hogy az idén csökkenő eredményre számít. A csoport bevétele 18,72 milliárd, adózott eredménye pedig –955 millió dollár volt 2014 utolsó negyedévében. Éves szinten 1,09 milliárd dolláros veszteséget szenvedett el. Az idén 6,5-7 milliárd dollár közötti kamat, adófizetés és amortizáció előtti eredményt (EBITDA) ér el a tavalyi 7,2 milliárd dolláros után.


Szerényebb idei előrejelzését azzal magyarázza az ArcelorMittal, hogy a vasérc árának esése csökkenti a vasércbányászatból származó profitot, és eshet is az acél iránti globális kereslet. A tavalyi utolsó negyedévben éves összehasonlításban több mint felével 232 millió dollárra esett a vasércbányászatból származó nyeresége az ArcelorMittalnak a csökkenő vasércárak miatt.


A vasérc ára tavaly 47 százalékot zuhant, az idén pedig további 13 százalékkal, miután a nagy, alacsony önköltségű bányavállalatok növelték a kínálatot a piacon annak ellenére is, hogy a kínai acélfelhasználás tavaly csökkent, 1981 óta először. A vállalatcsoport az idén 1,5-2 százalékos globális acéligény növekedést vár a tavalyi 2,5 százalékos után. „Bár a körülmények kedvezőtlenek, arra számítunk, hogy az acélpiacok továbbra is bővülnek, különösen a magas hozzáadott értékkel bíró autóiparban” – mondta Lakshmi Mittal, a vállalat vezérigazgatója.

A Szeversztal orosz kötődésű marad

A legnagyobb orosz acéltermelő, a Szeversztal vezérigazgatója közölte Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy cége jövője Oroszországhoz kötődik. Alekszej Mordasov elmondta, hogy a társaság tavaly 2 százalékkal növelte a termelését, és 492,3 milliárd dollárnyi rubelt fektetett új termelés indításába. Viszont eladta két észak-amerikai kohójának és egy kokszolóját, mert „bár sokat dolgoztunk külföldön, arra jutottunk, hogy a jövőnk elsősorban Oroszországhoz, az orosz piachoz kapcsolódik, és a helyi termelésünk a leghatékonyabb.” A társaság Ukrajnában, Lettországban, Lengyelországban, Olaszországban, Libériában és Brazíliában is aktív marad.


Több pénzre van szükség az innovatív terápiák gyorsabb befogadásához

Szükséges, de nem elégséges mértékű a gyógyszerkassza emelése ahhoz, hogy feljebb kerüljünk a visegrádi országok ranglétráján.

Csökken az üzemanyagok ára

A Mol 5 forinttal csökkenti a 95-ös benzin és 2 forinttal a gázolaj árát szerdán.
Világgazdaság Piactér