A szociális szövetkezetek 5 százalékában lehet szó ügyeskedésről

Vállalatok
Sok szó esik a szociális szövetkezetek kapcsán a visszaélésekről. A kormány 2017 januárjától megszüntetné a foglalkoztatási szövetkezeteket. Németh Lászlót, a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetségének elnökét kérdezte Mediaworks központi szerkesztősége a visszaélések hátteréről.

– A kormány 2017. januártól megszüntetné a foglalkoztatási szövetkezeteket. Miért?


– Nem lehet többes számról beszélni, egyetlen egy foglalkoztatási szövetkezet van, ez pedig a Farkas Flórián-féle Híd a munka világába, amelynek pénzeltüntetős botrányaival tele van a sajtó. A foglalkoztatási szövetkezet nagyon speciális, mert egy országos nemzetiségi önkormányzat hozhatja léte, és minimum 500 tagjának kell lennie.


– Más visszaélésekről is hallani, például hogy gazdasági társaságok alakultak át szociális szövetkezetté, hogy igénybe vehessék a járulékkedvezményeket.


– Amikor a tervezetet véleményeztük, én már akkor mondtam, hogyha a kedvezményeket így állapítják meg, akkor ez visszaélésekre adhat lehetőséget. Ha egy társaság átalakul szociális szövetkezetté a járulékkedvezmény miatt, akkor a munkavállaló hátrányosabb helyzetbe kerül. Mert mondjuk egy kft-ben a Munka törvénykönyve alá tartozó foglalkoztatásban voltak az emberek, a szociális szövetkezet tagi munkavégzése pedig a foglalkoztatási törvény alá tartozik, ami munkanélküli státuszt jelent.



– És ugrik a jövőbeli nyugdíj is?


– A nyugdíjba nem számít bele a szociális szövetkezetben eltöltött idő. Nem tartozik bele a járulékszerzési időbe, mert ez egy munkanélküli státusz.


– Mennyi nyereséget hoz egy ilyen átalakulás a munkáltatónak?


– Körülbelül 30 százalék nyereséget jelent egy cégnek. Ennyivel kevesebb járulékot kell fizetni. De több előnnyel is járhat egy ilyen átalakulás. Mert nemcsak a foglalkoztatási törvény hatálya alá tartoznak, hanem a szövetkezeti törvény hatálya alá is. Vagyis ez azt jelenti, hogy tag mindenki, pontosabban tulajdonos. Így például bármennyit dolgozhat, bármennyi időbeosztásban, mert normális esetben ez a tulajdonos saját döntése és joga. Ám így vissza lehet élni a dolgozók túlóráztatásával. Ilyen esetekben modernkori rabszolgatartásról van szó.


– Hány ilyen esetről lehet tudni?


– Jelenleg 2600 szociális szövetkezet van, és ebből 100-150 jöhetett létre ezzel a hátsó szándékkal.


– Mit lehet tenni a visszaélések ellen?


– Elvileg, ha lennének minősített szociális szövetkezetek, amelyek megfelelnének egy csomó szociális szempontnak. Annak, hogy gazdaságilag fenntartható tevékenységet végezzenek, valamilyen társadalmi cél megvalósulásához járuljanak hozzá. Nos, ezeknek kellene járulékkedvezményeket adni. Így ki lehetne szűrni az ügyeskedőket.


– Ha nem kellene tagnak, tulajdonosnak lenni a szociális szövetkezetben, akkor megszűnne a dolgozók kiszolgáltatottsága. Nem kellene megszüntetni ezt a kötelező tagságot?


– Ne a visszaélésekből induljunk ki. Nagyon jó, ha tagja egy szövetkezetnek egy hátrányos helyzetű munkavállaló, mert elkezd másként gondolkodni a saját munkájáról, nem bérmunkát végez, hanem tulajdonosként gondolkodik arról, hogy a megtermelt javakat hogyan osszák el, hogyan fektessenek be a jövőbe, hogyan ruházzanak be. Ez hosszútávon jó.


– Egy nagyon szegény ember viszont rövid távon gondolkodik, a tulajdonosi szemlélettel tud mit kezdeni?


– Ezek nem elválaszthatók egymástól. Egy szociális szövetkezet komplexen kezeli ezt a problémát. Persze kell a kenyérre a pénz, megélhetést is kell biztosítani, de elengedhetetlen, hogy tulajdonosi szemléletet is tanuljon egy szegény ember, mert ezzel lesz esélye kilépni a szegénységből. Nem arról beszélünk, hogy álljon össze hét szerencsétlen ember és csináljon egy szociális szövetkezetet. Hanem arról, amikor egy szociális szövetkezet egy szolidáris közösségként működik, amelyben vannak jó készséggel, jó kapcsolatokkal rendelkező emberek, és vannak hátrányos helyzetűek is, viszont közös összefogással tudnak egy működőképes vállalkozást létrehozni.


– Hány szövetkezet működik jól a 2 600-ból, és hány van a megszűnés határán?


– Körülbelül 150 olyan szövetkezet van, amelyik fenntartható módon működik. Körülbelül 350 pályázati pénzek révén tud csak megélni. És körülbelül 2 000 vagy alvó szövetkezet, vagy csak egy-egy pályázat idejére hozták létre, vagy a megszűnés határán imbolyog. Nagyon rosszak ezek a számok, de eredetileg is csak 800 szociális szövetkezetet akart a kormány, mert ennyivel már lefedhető az ország.


– Mitől függ a siker?


– Attól, hogy a helyi együttműködések során létre tud-e jönni egy szolidaritáson alapuló közösség, és hogy találnak-e egy piaci rést, ahol sikeresek tudnak lenni.

Másként fáj az infláció szegénynek és gazdagnak

A szolgáltatások a gazdagabb országrészek, a hagyományos fűtési módszerek a szegényebb térségek inflációját nyomják felfelé.

Sorra nyeri a csatákat Ázsia a szabadalmi háborúban

Ázsia átvette a vezető szerepet a nemzetközi szabadalmi kérelmek regisztrálásában. Kínai, japán és koreai cégek uralják a globális innovációs szférát.
Világgazdaság Piactér