Boros életpályamodell készül

Mezőgazdaság | Vállalatok
Készül a boros életpályamodell, amelyet nagy érdeklődéssel vár a szakma – mondta lapunknak Kiss Eliza miniszteri biztos, akinek a közreműködésével megreformálták a hegyközségi szervezeteket.

– Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a hegyközségek megújításáért és a szőlő-bor ágazat fejlesztéséért felelős miniszteri biztossá nevezte ki tavaly márciusban. Mi indokolta ennek a pozíciónak a létrehozását? Politikai megfontolás vagy szakmai döntés van mögötte?


– Egyértelműen szakmai szándékról van szó. Szükség volt az új hegyközségi törvény elfogadását követő végrehajtásra, mert korábban kaotikus volt a rendszer. Újra kellett gondolni a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) a működését, és újra kellett fogalmazni a feladatokat is. A 72 ezer tagot számláló hegyközségi szervezetrendszer 22 borvidéket alkotnak. Ez pontosan megfogalmazott és jól kidolgozott feladatokkal tud csak eredményesen működni. Annyira kusza, átláthatatlan állapotok fogadtak, hogy alapjaiban kellett dolgokat átalakítani. Gond volt az adminisztrációs háttérrel, a különféle jelentésekkel, nyilvántartásokkal. Ebből adódóan számos hiányossággal találkoztunk.


Az adatvédelmi hatóság is vizsgálta a nyilvántartásokat, mivel több esetben céges és magán adatok keveredtek össze. Ezt sürgősen rendbe kellett tenni. Mostanra fejeztük be az átalakításokat, amelynek egyik lényeges eleme, – az érdekvédelmi feladatok mellett – hogy a hegyközségek közigazgatási feladatokat látnak el. Gondosan szétválasztva a két területet ellenőrzéseket végeznek, és termékbecsléssel foglalkoznak Ezek ugyan nem látványos változások, de elengedhetetlen a hegyközségek működésében. Emellett pályáztatás útján új hegybírókat neveztünk ki, jelenleg 105 bíró látja el a vonatkozó feladatokat. A változtatás részeként júniustól szakmaközi szervezetként fog működni.


Ez azt jelenti, hogy egy sor uniós kritériumnak kellett eleget tenni, de csak ebben a formában lehet hazai és nemzetközi szinten képviselni az ágazat érdekelit. Végül a HNT vezetőségét újítottuk meg, sikerült elismert borászokat – például Heiman, Bock, Légli Ottó – megnyerni az ügynek, mondhatni sztárcsapat irányítja a szervezetet.


– Kinevezése után azt nyilatkozta, hogy szükségesnek tartaná a boros életpályamodell kidolgozását, bevezetését. Hol tart ez az ügy?


Dolgozunk rajta, de ez hosszú, komplex feladat. Első lépésként összeírtuk az oktatási intézményeket, az alapképzéstől a felsőig, beleértve az OKJ-s képzést is. Aztán feltérképezzük, hogy hol, hányan rendelkeznek borász, bormarketinges, borgazdasági végzettséggel, képesítéssel. A következő lépés az lesz, hogy felmérjük az igényeket és egységesítjük az információkat. Ez lényegében egy munkaerő adatbázis lenne, ami azért fontos, mert jelenleg nem tudnak egymásról az érintettek.


– Intézményi szinten nincsenek ilyen jellegű információk, nyilvántartások?


– Vannak, de néha nem lehet látni a koncepciót mögötte. Összesített, rendszerezett információk, jelentések kevésbé készültek. Márpedig, ha bort akarunk eladni, tudni kell, ki mivel foglalkozik a borászaton belül. Összefogottan kell foglalkozni ezzel a területtel.


– A jelek szerint a kormány favorizált területként kezeli a borászatot. A Tokajit mindenképpen.


– Tokaj külön entitás, az ott a Kánaán. A kormány döntése, hogy azt fejleszteni kell, mert azt tűzték ki célul, hogy a világ első számú természetes édes bora legyen. Amit ők priorizálnak, az a magyar bortermelés 5 százalékát produkálja mindössze. Én azt mondom, hogy a bormarketingnek kétpólusúnak kéne lennie. Tokaj mellett ott van például a Balaton, ahol kiváló borokat termelnek az északi és a déli részeken is. Ráadásul ott minden együtt van: turisztikai célpont, sok belföldi és külföldi turista ismeri. Jó marketinget kéne mögé rakni. És akkor ott van még Szekszárd, Villány. Az a mondás a Miniszterelnökségen, hogy Tokaj a gőzmozdony, a többi 21 szerelvényt csak rá kell csatolni, és húzza a mozdony azokat.


– Egyre gyakrabban lehet olvasni, hallani a gyenge minőségű olasz borok piachódításáról, az olasz bormaffiák térnyeréséről. Mit tudnak tenni ennek visszaszorítására?


– Most volt megbeszélésünk18 borimportőrrel. Ők a legnagyobb nepperek hazánkban, ők hozzák be az olasz borok 97 százalékát, amit itt – a gazdák közreműködésével – silány minőségű borokkal társítanak. A nepperekkel, úgy tűnik, egyezségre jutottunk: az általunk meghatározott időpontig – bizonyos feltételek mellett – korlátozzák az olasz borok behozatalát. Ha ezt mégsem tennék, akkor a minisztérium, adminisztratív úton, igencsak megnehezíti a működésüket. Persze, senkit sem lehet korlátozni, ha valaki abból tud megélni, hogy Olaszországból bort hoz be, akkor hozza, csak ne tévessze meg a vásárlókat. Széles a paletta, mindennek van helye.




NÉVJEGY


Kiss Eliza jogász (34)
2013-2014 Vidékfejlesztési Minisztérium, a hegyközségek megújításáért és a szőlő-bor ágazat fejlesztéséért felelős miniszteri biztos
2013 Vidékfejlesztési Minisztérium, miniszteri megbízott
2010-2013 Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium- KEKKH, közigazgatási és szervezetfejlesztési szakértő
2008-2010 MKOGY Képviselői Irodaház, Frakcióvezetői Kabinet, közigazgatási- és szervezetfejlesztési tanácsadó

Fájna a költségvetésnek az áfakulcs csökkentése

Még biztosan nem lesz univerzális áfacsökkentés, így legkorábban 2021-ben mérséklődhet az adókulcs.

Hibernálhatja a normalizációt a jegybank

A monetáris politika idén már nem változik érdemben az elemzők szerint, legfeljebb kisebb finomhangolás jöhet.
Világgazdaság Piactér