Borünnep a budai várban

Mezőgazdaság | Vállalatok

Tizenöt évvel ezelőtt akadt néhány, távlatokban is gondolkodó szakember – egyetemi tanár, borász –, akik elhatározták: felébresztik Csipkerózsika-álmából a magyar borkultúrát és annak hagyományait. A rendszerváltás első éveiben egyre több borász lépett az önállósodás útjára és döntötte el, hogy szakít a korábban általánossá vált tömegtermelési gyakorlattal, és a minőségi borok előállítását célozza meg. Bemutatkozási lehetőségük azonban vajmi kevés volt, és esélyük sem lehetett arra, hogy önerőből ismertté váljanak. Ezt vállalta helyettük és a hazai borászat támogatása érdekében a Magyar Szőlő és Borkultúra Alapítvány, amikor 1992-ben Budapesten, a Vörösmarty téren megszervezte az első Budapesti Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivált. Az idén szeptember 6–10. között tizenötödik alkalommal rendezik meg a fesztivált – immár a budai Várban és a szentendrei skanzenben.
A Vörösmarty téri látogatók már az első években szívesen töltöttek el a borászok társaságában néhány órát a borfesztiválon, a belváros egyik legszebb terén. Ide ugyan belépőjeggyel léphettek be, de örömmel tapasztalták, hogy a pénzükért cserébe egy üvegpoharat és két kóstolójegyet is kaptak ajándékba.
A szervezők az eltelt tizenöt évben mindenkor a szakmai igényességet szem előtt tartva, sok ilyen példaértékű újdonsággal bővítették a borfesztivál kivitelezését, programkínálatát. Ennek is köszönhető, hogy a rendezvény idővel a magyar szőlő- és borágazat legrangosabb és leglátogatottabb hazai eseményévé vált. A kezdetekkor, a Vörösmarty téren 20-22 kiállító és színvonalas színpadi program várta a magyar borok iránt érdeklődő
6-8 ezer fős közönséget, akik a jó borok kóstolgatása közben hamar ráéreztek annak igazságára, hogy a jó bor a tartalmas beszélgetések, az emberi kapcsolatok itala.
A fesztivál borászati, gasztronómiai, kulturális kínálata évről évre bővült, gazdagodott. Rendszeressé váltak a komolyzenei gálakoncertek, a bor és a gasztronómia ünnepét jelentő „borok-ízek gálaestek”. Többnapossá vált a boregyetem, illetve hagyomány lett a szüreti felvonulás és a jótékonysági borárverés. Társrendezőként a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum is csatlakozott az eseményhez, és népi hagyományokkal, családias programokkal színesítette azt.
Később a borfesztivál kinőtte a Vörösmarty teret, és 1999-ben felköltözött a Várba. A világörökség részének nyilvánított helyszínen tavaly már tizenkét ország 170 borászata mutatkozott be, és a látogatók száma megközelítette a 60 ezret.
A magyar bor és borkultúra jelene, jövője mára közüggyé, társasági beszédtémává vált, és ebben a fesztiválnak jelentős szerepe van. Ezt bizonyítja az is, hogy Göncz Árpád és Mádl Ferenc köztársasági elnök hivatali ideje alatt vállalta a korábbi fesztiválok fővédnökségét.

Mindig legyen tíz fillér a zsebedben

Török Zoltán nagypapája gazdasági alapvetése mentén tartja csúcson a soproni kosárlabdacsaptot. A cél a régi, ám most kénytelen meghúzni a nadrágszíjat.

Elemzők: erős maradhat a növekedés az idei harmadik negyedévben is

A júliusi kedvező makrogazdasági adatok alapján szinte biztosra vehető, hogy a harmadik negyedévben is négy százalék felett bővülhet a magyar GDP.
Világgazdaság Piactér