Egészségügy: Kezdődik az egyezkedés, ahol nem döntenek, egy marad

Egészségügy | Vállalatok
Február végére konkrét javaslatot kell letenni a kormány asztalára a kórházi rendszer átalakításáról. Ahol a kormányigazgatók nem tudnak megegyezni, ott csak egy intézmény maradhat. Ezzel, valamint a várólisták csökkentésével szeretnének kézzelfogható eredményeket felmutatni.

Alig másfél hónapjuk lesz a kórházigazgatóknak arra, hogy egy, a jelenleginél gazdaságosabban működtethető struktúrát alakítsanak ki. Február végére a szaktárcának a kormány elé kell terjesztenie az átalakításról szóló javaslatot – közölte egy háttérbeszélgetésen Zombor Gábor egészségügyi államtitkár.


Úgy tudjuk, ahol a héten kezdődő üléseken a megyei egyeztető fórumok résztvevőinek nem sikerül megegyezniük, ott egyetlen intézmény maradhat. A kórházigazgatóknak tehát elvileg érdekükben áll majd a megállapodás, ami azért nem lesz egyszerű, hiszen minden megyében csak egy vezető kórház maradhat, a többiek kvázi e kórház telephelyeiként működnek majd a jövőben.


A megyei, illetve térségi rendszerben működő egészségügyi szakellátás kialakításánál először lakosságszám alapján meghatározzák azt a finanszírozási keretet, amiből működtetni kell a szakellátást, ezt követően kell dönteni arról, milyen struktúrában folyjon a betegellátás, és például az azonos profilú kórházi osztályok, részlegek közül megtartsák-e mindegyiket.
Az egy adott területhez tartozó kórházak közösen gazdálkodnak majd a rendelkezésükre álló keretből, és közös humánerőforrás-gazdálkodást kell folytatniuk. Az integráció miatt, döntően a háttérterületeken, így biztosan megszűnnek majd munkahelyek, az államtitkár azonban nem tudta megmondani, mennyi dolgozót érinthet az elbocsátás.


Az átszervezés lényege, hogy olcsóbbá és egyúttal hatékonyabbá tegyék az ellátórendszert. Ezt a Magyar Kórházszövetség szerint is nem csak a pénzhiány, hanem a humánerőforrás hiánya, valamint a működéshez szükséges eszköz- és infrastruktúra-igény is kikényszeríti. No, meg a kormány, amely csak akkor hajlandó további többletforrásokat bocsátani az egészségügy rendelkezésére, ha bizonyítja, ésszerűen képes azt felhasználni. Az ellátórendszer átalakításának célja, hogy ne termelődjön újra a kórházak adóssága. Az addigra akár a 80 milliárdot is elérő össztartozást a tervek szerint március végén központosítják, és az ígéretek szerint szanálják. Erre azonban csak 60 milliárd áll rendelkezésre a költségvetésben.


Az egészségügynek mielőbb kézzelfogható eredményeket kell felmutatnia. Ezért kaptak a kórházak egymilliárdot, és még a tervek szerint további ötöt fognak a várólisták csökkentésére. A leghosszabb ideig jelenleg térd- és csípőprotézis-beültetésre, valamint gerincstabilizáló műtétre kell várni (átlagosan két-három évet is), a legtöbben pedig a szürkehályog operációnál állnak sorban. Ezekből a beavatkozásokból az első körben 1000-1500-al többet végezhetnek el az intézmények, amelyek az OEP-pel közösen értesítik ki a várólistán lévő betegeket arról, hogy a tervezettnél hamarabb sorra kerülhetnek.


Annak érdekében pedig, hogy az erre szánt pénzt ne költhessék másra, az intézmények pántlikázva kapják meg azt, ráadásul a szükséges implantátumokat az egészségbiztosító központilag szerzi be számukra. Az OEP információink szerint 8 milliárd forintra becsülte korábban azt az összeget, amelyből fel lehetne számolni a leghosszabb várólistákat.

Nagy meccs lesz

Budapesten a Mentőszolgálat kapacitásainak 80 százalékát az köti le, hogy egyik kórházból a másikba viszik a betegeket – mondta Zombor Gábor. Az új struktúrának ezen is változtatnia kell, még akkor is, ha nyilvánvaló, hogy a tervezett átalakítása a fővárosban járhat a legtöbb érdeksérelemmel, ezért itt lesz a legnehezebb. Budapesten még az sem dőlt el, hány intézmény kap irányító szerepet, hiszen megyei szintű nagy kórházak és klinikák egyaránt működnek. Az biztos, hogy a vezető kórház kijelölésekor a „sürgősségi ellátási képességet”, valamint azt veszik majd alapul, hogy az adott intézmény rendelkezik-a teljes ellátási palettával. E két alapfeltételnek jelen pillanatban csak két ilyen intézmény felel meg: az egyesített Szent István-Szent László és az Uzsoki utcai Kórház.


Szorgalmasan utalnak az „eperszedők”

Románia a második helyre lépett elő az uniós tagállamok között a külföldön dolgozó vendégmunkások által hazajuttatott pénzösszegek tekintetében.

Elkerülhetők a tartós piaci zavarok

A Merco­sur-megállapodás érdemi hatással lesz a magyar élelmiszer-gazdaságra is, de a helyzet nem annyira ijesztő, mint elsőre látszik.
Világgazdaság Piactér