Ketyeg a Ratkó-bomba

Egészségügy | Vállalatok
A megszorított gyógyszerkasszát is feszegeti az ötvenes években születettek népes tábora.

Az úgynevezett Ratkó-generáció mostanság kezdi elérni azt a kort (60-65 év), amikor a népbetegségek – mint például a magas vérnyomás, cukorbetegség – tömegesen jelentkeznek, és rendszeres gyógyszerszedőkké válnak – mutatott rá Zalai Gábor, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnökségi tagja. Emiatt becslések szerint évi 200 ezer új páciens jelenik meg a következő években az egészségügyi ellátásban – mondta lapunknak –, kétszer annyi, mint az 1953 és 1957 között születettek belépését megelőzően.


A demográfiai trend nemcsak az orvos- és forráshiánnyal küszködő ellátórendszer szempontjából problémás, hanem a gyógyszerkasszára is fokozott súllyal nehezedik. Ebből a szempontból nem a legszerencsésebb pillanatban csökkentették a 2011-es „nagy kasszavágással” a gyógyszertámogatásra fordítható forrásokat. Akkor a „fenntarthatóság és stabilitás” érdekében 120 milliárd kivonásával és átcsoportosításával 221 milliárd forintra csökkentették a vényköteles gyógyszerek támogatását. „A magyar gyógyszerkiadások nagysága azóta lényegében stagnál, vagyis a gyógyszerkassza évek óta nem kapja meg azokat a forrásokat, amelyek biztosítanák a magyar lakosság számára az Európában rendelkezésre álló gyógyszerkinccsel elérhető gyógyulási esélyeket” – hangsúlyozta Zalai Gábor.



Közben a magyarok egészségügyi mutatói drámaian rosszak: a születéskor várható élettartam és az egészséges évek száma tekintetében Magyarország a férfiak és a nők esetében is a sereghajtók közé tartozik az OECD-országok között, csak Mexikóban rosszabb a helyzet. A keringési rendszerhez köthető magyar halálozási ráta az egyik legmagasabb Európában, a cukorbetegek száma az elmúlt tíz évben megduplázódott, és kevés európai országban halnak meg többen ezzel összefüggésben, mint Magyarországon.


Noha az állam kevesebbet költ gyógyszertámogatásra, a lakosság egyre többet fordít nem támogatott orvosságokra – derül ki a Policy Agenda tavalyi elemzéséből. A kormányváltás évében, 2010-ben még 35 721 forint állami támogatás jutott állampolgáronként, ez 2013-ra 16 százalékkal 29 922 forintra csökkent. A KSH kiskereskedelmi adataiból viszont az derül ki, hogy 2010-ben 40 600 forintot költött fejenként a lakosság gyógyszerre, gyógyászati cikkre, míg 2013-ban már 45 600 forintot, 12 százalékkal többet.


A forráshiány következtében számos új, innovatív készítmény vár még befogadásra, köztük olyanok, amelyek az eddigieknél szignifikánsan jobb terápiás eredményt mutatnak, és nem is feltétlenül drágábbak – mondja Zalai Gábor. Jó példa erre egy új gyógyszer a nem kissejtes tüdőrák kezelésére, amelynek halálozási rátája nálunk a legmagasabb világszerte. Az érintett orvosság elérhető már szinte mindenhol a környező országokban, nálunk viszont két éve vár befogadásra. Bizonyos készítmények esetében a gyártók már be sem nyújtják a támogatási kérelmet, hiszen a magyar árszint olyan mélyen az európai alatt van, hogy a magas – évi 60–75 milliárd forintra rúgó – gyógyszeripari különadóterheket is figyelembe véve nem éri meg hazánkban forgalmazni az adott gyógyszert.

09:01
Gazdaság

Még nem vagyunk bezzegország

Szerencsés esetben négy százalék felett is lehet a magyar gazdaság növekedése – vélekedik Márton Péter, a Századvég Gazdaságkutató vezérigazgatója.
06:19
Gazdaság

Vitályos: Nem akartunk több táskás emberről hallani

Vitályos Eszter szerint ma már befolyásmentesen, a tartalmi értékelés határidejét egyre inkább betartva működik a pályázatok elbírálása.
Világgazdaság Piactér