Nincs teljes körű betegbiztonság

Egészségügy | Vállalatok
Százból átlagosan tíz beteg kénytelen elszenvedni egészségügyi ellátása során valamilyen nemkívánatos eseményt, amelyek 70 százaléka megelőzhető, illetve elkerülhető lenne. A szakemberek szerint az egyre fokozódó ápolóhiány miatt azonban inkább a szövődmények arányának növekedése várható.

Különböző országokban végzett kutatások 9-11 százalék közé teszik a kórházba felvett betegek körében a nemkívánatos események előfordulását. Ezek olyan, az ellátás következményeként fellépő ideiglenes vagy tartós életminőség- vagy egészségi állapot romlást jelentenek, amelyeknek a 70 százalékát a megfelelő kockázatfelméréssel és az ismert kockázatok kezelésével, a megfelelő szabályok kialakításával és betartásával megelőzhetőnek tekinti a szakirodalom.


A nemkívánatos események anonim magyarországi jelentési rendszerét (NEVES) koordináló program vezetője, Belicza Éva azt mondja, bár mások a leggyakrabban jelentkező szövődmény a gyermekellátásban, az ápolási osztályokon, vagy a baleseti sebészeten, kiemelt problémának tekinthető a diagnózis felállításának késése vagy a téves diagnózis, a gyógyszerelési hiba, valamint a kórházi fertőzések.


Nemzetközi adatok szerint a nemkívánatos események között a gyógyszerelési hibák a leggyakoribbak; a betegek 5-10 százaléka emiatt kerül kórházba. A gyógyszertévesztésben kiemelt szerepe lehet annak, ha kevés és túlterhelt az ápolószemélyzet, ha megzavarják-megszakítják a gyógyszerosztást, de problémát jelenthetnek a nagyon hasonló csomagolású gyógyszerek, mint ahogy az is, ha valamiért nem a kompetens, a gyógyszerekhez értő szakdolgozó végzi a gyógyszerosztást – mondja a szakember. Egy hazai pilotvizsgálat kapcsán megállapították: annak függvényében, hogy figyelembe vették-e a betegek által kórházba vitt gyógyszerek okozta gondokat, az esetek 13-10 százalékában találtak hibás gyakorlatot. Az esetek egyharmadában a hiba nem volt jelentős, legfeljebb kellemetlenséget okozott a betegnek, 66 százalékban azonban akár jelentős (ha nem is súlyos) következményekkel járó gyógyszerelési hibát regisztráltak.


Az Egészségügyi Világszervezet 2010-es becslései szerint a gyógyszerelési hibákból fakadó pluszköltségek évente 4,5 és 21 milliárd euró közé tehetők világszerte. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a közelmúltban megállapította: „ez a gyógyszermellékhatások leginkább elkerülhető oka”, ezért a szervezet külön munkaértekezletet tartott, hogy az európai államok összehangoltan léphessenek fel a gyógyszerelési hibák kiküszöbölése érdekében. Belicza Éva hozzáteszi: a fejlett országokban évek óta működő betegbiztonsági programok célja is az, hogy a szolgáltatók működésében megtalálják azokat az okokat, amelyek a nemkívánatos eseményekhez vezetnek, vagy “kiprovokálják” azokat, és a felismert kockázatokhoz hatásos megoldási javaslatokat dolgozzanak ki.


A világon mindenütt gondot okoz a teljes körű betegbiztonság megteremtése

A francia egészségügyi miniszter egy kórházi fertőzésekkel foglalkozó minapi konferencián jelentette be, hogy országos programot indít a betegek biztonságának növeléséért. Franciaországban ugyanis a kórházba került emberek közül minden tízedik kap valamilyen fertőzést, illetve egyéb szövődményt. S bár ezek elkerülhetőek lennének, évente több mint négyezren be is halnak.
A Critical Care Medicine című szakmai folyóirat szintén a közelmúltban arról cikkezett, hogy a kórházak ritkán közlik a beteggel vagy a családjával, ha rossz gyógyszert adtak neki a kezelés során. A félregyógyszerelés az esetek többségében nem okoz ugyan bajt, de azok, amelyek ártottak, zömében az intenzív osztályokon történtek. Asad Latif, a Johns Hopkins Egyetem baltimore-i orvosi karának kutatója, aki a felmérést vezette, elmondta: 840 ezer önként jelentett tévesztéses esetet néztek át, amiket 1999 és 2005 között 537 amerikai kórházból gyűjtötték be. Ezek szerint a félregyógyszerelés 110 páciens halálát okozhatta.


A szakember szerint ez különösen fontos azért, mert a szövődmények oka többnyire a folyamatok megszervezéséből, illetve a rendszerek helytelen kialakításából erednek, és csak az események mintegy 10-15 százalékáért tehető felelőssé egy-egy konkrét személy. A tervezett műtétek elmaradásának okát vizsgálva például megállapították, hogy a hiányos kivizsgálás vagy betegdokumentáció, a nem megfelelő higiénés előkészítés a leggyakoribb okok. Minden negyedik beavatkozás maradt el azért, mert a beteg nem jelent meg az intézményben. A 251 adatlap alapján felállított statisztika azt is megmutatta, az operációk 30 százaléka kedden marad el, az operatőr vagy anesztézia késése miatt az adott napra tervezett műtétek közül az utolsó operációk 36 százalékát nem végzik el.


Belicza Éva szerint az objektív okok ellenére az, hogy az ápolók körében is mindinkább fokozódik Magyarországról az elvándorlás, komoly betegbiztonsági kockázatokat is jelent. „Kutatások igazolják, hogy az alacsony ápoló/ágy arány mellett jelentősen megnő a szövődmények aránya” – figyelmeztet.

Magyarország harcba száll a fuvarozók érdekeiért az Európai Bíróságon

A magyar kormány keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához a Mobilitási Csomag irányelvi és rendeleti előírásainak megsemmisítése érdekében.

Francia tulajdonba kerül a lenti tetőcserépgyár

Az összeolvadással Európa vezető kerámia tetőcserépgyártó vállalkozása jön létre.

A felerősödő járvány mélyebbre sodorhatja a globális külkereskedelmet

Idén 7-9 százalékkal eshet a globális külkereskedelem értéke – áll az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) jelentésében.

A brit bértámogatási rendszer téríti a dolgozók bérének kétharmadát

A korábban bezárásra kötelezett cégeknek a brit kormány az előzetes tervek alapján novembertől kifizeti az alkalmazotti bérek 67 százalékát.
Világgazdaság Piactér