Újra kellene tervezni a sürgősségi ellátást

Egészségügy | Vállalatok
Az uniós támogatások ellenére nemhogy javult, bizonyos értelemben romlott Magyarországon a sürgősségi betegellátás hatékonysága, mert a milliárdokat széttagolt struktúrába öntötték. Emiatt, főleg Közép-Magyarországon nem kis mértékben a szerencsén is múlik, hogy egy akut beteg milyen ellátáshoz jut

Azonnali krízismenedzsmentet és a jelenlegi struktúra újragondolását szorgalmazza a sürgősségi ellátás területén a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság.


Elnökük, Berényi Tamás főorvos azt mondja: az egyik helyről a másikra küldözgetett betegek esetei nagyon jól tükrözik a valós helyzetet, azt, hogy a szakma javaslatai ellenére sem alakult ki Magyarországon egységes sürgősségi ellátó struktúra.


Különösen a közép-magyarországi régióban súlyos a helyzet, mert itt ugyan sok a kórház, de alig van olyan, amelyik folyamatos ellátást nyújt, míg vidéken a megyei kórházak heti 168 órában kötelesek fogadni a betegeket. „A sürgősségi ellátás nem csak egy szakma, hanem egy ellátási szemlélet, ami azt jelenti, hogy a beteg mellé kell rendelni a teljes ellátást, amire szüksége van. Erre ez az izoláltan, szétszórtan, különböző készséggel és progresszivitási szinttel rendelkező szolgáltatók nem alkalmasak” – magyarázza Berényi Tamás.


Ezért is javasolta a társaság már évekkel ezelőtt, hogy hozzanak létre a fővárosban három-öt sürgősségi centrumot, amelyben az összes szükséges szakmai és tárgyi feltétel biztosított a folyamatos és biztonságos betegellátáshoz. A Semmelweis Egyetemhez tartozó, most épülő Korányi Sürgősségi Centrum lehetne az egyik, és az ezt a szerepet most is betölteni próbáló Honvéd Kórház a másik, ha a központi épületébe beköltözne az akut ellátásban részt vevő összes szakterület. Egy-egy centrumot, attól függően, hogy egy meglévő intézmény bővítéséről-átalakításáról, vagy egy teljesen új beruházásról van szó, becslések szerint 10-25 milliárd forintból fel lehet állítani – állítja az elnök.


Az elmúlt években nagyjából 25 milliárd forint érkezett a sürgősségi ellátásba, csakhogy – mint Berényi Tamás hangsúlyozza – a minden falunak legyen mentőállomása, minden kórháznak sürgősségi osztálya gondolkozáson már régen túlhaladt az idő. Ez sem az esélyegyenlőséget nem javítja, sem a betegellátás hatékonyságát nem növeli, kidobott pénz. Amióta uniós források áramlanak a sürgősségi ellátórendszerbe, egyetlen átfogó, rendszerszerű fejlesztés nem történt – állítja.


Hiába szorgalmazza a szakma évek óta az úgynevezett „egykapus modellt”, vagyis hogy akinek baja van, tudja, hová kell mennie, vagy mi az az egyetlen telefonszám, amit hívnia kell, még az ehhez szükséges egységes informatikai rendszert sem sikerült összehangolni. Viszont összességében már több milliárd forint ment el informatikai fejlesztésekre az Országos Tisztiorvosi Hivatalnál, az egészségbiztosítónál, a Mentőszolgálatnál vagy a 112-es központi hívószám fejlesztésénél.


Feladatából adódóan az akut ellátás rendszertelenségének minden hibája lecsapódik ma a Mentőszolgálaton, amely az utóbbi években megnövelt feladataihoz képest bizonyosan nem rendelkezik a minőségében és mennyiségében megfelelő személyi és tárgyi feltétellel – mondja Berényi Tamás.

Nem mondanak le a pénzről

Rendszerszerűen nem sikerült a sürgősségi ellátáshoz integrálni a háziorvosi ügyeletet sem, pedig azt – mint az elnök fogalmaz – hosszú évek óta szeretne magáénak tudni a sürgősségi rendszer, és ugyanannyi ideje szabadulna tőle az alapellátás. Ám attól az évi nagyjából 10-15 milliárd forintról, amit erre a feladatra fordít a költségvetés, önként bizonyosan nem fognak lemondani sem az érintett önkormányzatok, sem az alapellátási ügyeleteket működtető vállalkozói csoportok – véli Berényi Tamás.


 

15:06
Gazdaság

Sokat hozhat a brüsszeli reformterv

Éves szinten 40 milliárd euróval csökkentheti az EU-ban az áfacsalások értékét, ha elfogadják, hogy az EU-n belüli értékesítés után az eladónak a más tagállamokba értékesített áruk után is fel kell számítania a vevő országában érvényes áfaösszeget.
12:58
Gazdaság

Hosszabb időre szerződnek a közmunkások a munkáltatókkal

Az idény­munkák zárásával csökkent a közmunkások száma, az új belépőknek ugyanakkor hosszabb időre kínálnak kereseti lehetőséget a foglalkoztatók.
Világgazdaság Piactér