Elégedetlenek a kibocsátók

Energia | Vállalatok
Az emissziós kvóták elosztásának szabályaival igen, a kiosztott mennyiségekkel viszont nem értenek egyet a magyar kibocsátók. Egyes számítások szerint 10-30 százalékkal kaptak kevesebb kvótát az érintettek, mint amennyire a működésükhöz szükség volna.

Európa-szerte a villamosenergia-árak emelkedésétől tartanak a szakértők, az üvegházhatású gázok kibocsátási kvótáinak kereskedelmével összefüggésben. Ismert, hogy 2005-től csak azok a kibocsátók folytathatják tevékenységüket, amelyeknek kibocsátási engedélyük van, illetve megkapták az adott ország kormányától, az emissziós kvótájukat. Akiket kevesebb szén-dioxid-kibocsátásra jogosítanak fel, mint amennyire szükségük volna működésükhöz, azoknak a karbonpiacon kell a hiányzó mennyiséget megvásárolni, ez pedig nyilvánvalóan növeli költségeiket. Ez azzal együtt is általános költségemelkedést idézhet elő az európai energiaiparban, hogy az uniós tagországok többségének nemzeti kiosztási tervei inkább a korábbi kibocsátási mennyiségek növelését, semmint csökkentését tartalmazzák.

Magyarország az előzetes számítások szerint jól áll kiotói vállalásaihoz képest, hiszen az öszszehasonlításul szolgáló 1985- 87-hez képest jelentősen átalakult az ipar szerkezete, a legnagyobb kibocsátók már megszüntették tevékenységüket, illetve jelentős környezetvédelmi beruházásokat hajtottak végre. Ezért némi meglepetéssel konstatálták a magyar kibocsátók, hogy az általuk számítottnál kisebb kvótát kapnának a tervek szerint. Ráadásul az engedélyeztetésre szánt idő fele már eltelt, a gazdasági minisztérium honlapjáról azonban a korábbi ígéretek ellenére még mindig nem lehet letölteni az ehhez szükséges nyomtatványokat – jelzi Szaniszló Mihály, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának elnöke.

A többi tagállam hasonló tervezeteihez képest eltérés, hogy Magyarországon a kibocsátási egységek kisebb hányadát nem ingyenesen, hanem árveréssel osztanák szét, ám ez a hazai versenyképesség romlását eredményezné – mondta Rácz László, a Mol Rt. illetékese. Hasonlóan vélekedett egy emissziókereskedelmi konferencián Civin Vilmos, az MVM Rt. környezetvédelmi osztályának vezetője is, aki szerint az aukció versenyképesség-rontó hatása a környező országok felértékelődését eredményezheti Magyarországgal szemben a térségben energetikai beruházási lehetőséget kereső vállalatok szemében. Félő, hogy a kvótakereskedelem beindítása első reakcióként a termelés visszafogását fogja eredményezni a piacon. Az sem kizárt, hogy ennek következtében az év végi időszakokban akár ellátási gondok is fellépnek, amenynyiben a cégeknek kiosztandó kibocsátási egységek mennyisége kevésnek bizonyul – fogalmazott egy szakmai rendezvényen a közelmúltban Valaska József, a Mátrai Erőmű Rt. elnöke.

Az ismert elosztási terv szerint egyébként a kibocsátói lista élén épp a Mátrai Erőmű Rt. áll, a második a Dunaferr Dunai Vasmű Rt., a harmadik helyre pedig az AES Tiszai Erőmű Kft. került. Az európai emissziókereskedelmi rendszer egyébként Magyarországon összesen 170 létesítményt érint, amelyek évi 29 millió tonnányi szén-dioxid-kibocsátási jogon osztoznak.

Szórakozás a nagyvilágban

A világ melyik nagyvárosában a legolcsóbb a bulizás és hol a legdrágább a mozijegy? Mi olcsó Moszkvában, és miért kell a zsebünkbe nyúlni Miamiban?

Anticiklikus irányba mozdul a fiskális politika

Az adócsökkentések és az akciótervek azonban továbbra is prociklikus hatást fejtenek ki.
Világgazdaság Piactér