Érték a megspórolt szén-dioxid

Energia | Vállalatok

Oroszország nélkül nincs esélye a kiotói egyezmény életbelépésének, miután

az Egyesült Államok nem ratifikálja a megállapodást. Oroszországban egyébként is jelentős fejlesztési po-tenciál van, akár az emisz-sziókereskedelem, akár az együttes megvalósítás keretében. Szakértők szerint várható, hogy az EU-tagországok, illetve Japán és Kanada komoly beruházásokat hajtanának végre Oroszországban.

Magyarországon egyelőre három erőművi beruházási program érintett a kiotói egyezményhez kapcsolódóan az együttes megvalósításban. A kazincbarcikai, a bakonyi és a pécsi erőművek szénről biomaszszára való tüzelőanyag-váltási programjai összesen évi mintegy 700 gigawattórás villamosenergia-termelést jelentenek, és hozzávetőlegesen évi félmillió tonna szén-dioxid-kibocsátást fednek le.

Magyarország Kiotóban az 1985-87-es évek, átlagosan 100 millió tonna/éves CO2-kibocsátáshoz képest vállalta a 6 százalékos csökkentést, ami annyit tesz a gyakorlatban, hogy 2008-2012 között évi 94 millió tonnára kell az egyezmény szerint visszaszorítanunk szén-dioxid-kibocsátásunkat. Ennek megfelelően a 94 millió tonna és a valós érték közötti különbözet az, ami Magyarország számára üzleti lehetősé-

get jelent az emisszióke-reskedelemben, illetve az együttes megvalósításban. Összehasonlításul: ha a paksi atomerőművet hagyományos tüzelésű erőművel kellene helyettesíteni – szerencsére erről nincsen szó -, ez az országnak 10-15 millió tonnával több szén-dioxid-kibocsátást jelentene – tájékoztatott

Civin Vilmos, a tulajdonos MVM Rt. környezetvédelmi osztályvezetője, hozzátéve, hogy a Magyar Villamos Művek Rt. mint áramkereskedő cég érintett, érdekelt lehet az emissziós jogok kereskedelmében.

Az egységes európai

uniós allokációs szabályok nemrég láttak napvilágot, ennek ellenére a piacon már volt számos, figye-

lemre méltó üzletkötés.

Az árak a kezdeti, ton-

nánként 4 euróról 10-12 euróra emelkedtek, és általában 50 ezer tonna alatti nagyságrendben köttettek az üzletek.

Az emissziókereskedelemnek és az együttes megvalósításnak is a kiotói egyezmény életbelépése adhat lökést, amihez Orosz-

országnak ratifikálnia kell azt, nélküle ugyanis esélytelen annak életbelépése. A kibővített Európai Unióban azonban már a jövő évtől indul a kibocsátási engedélyek kereskedelme.

A tervek szerint maguk a kibocsátók fognak kereskedni a kibocsátási engedélyekkel; 2005 és 2007 között lesz egy “bemelegítési” szakasz, majd 2008-2012 között már élesben mehetnek az üzletek. Azt, hogy az egyes kibocsátók milyen elvek szerint részesülnek a nemzeti kvótából, az egyes

országok allokációs szabályai tartalmazzák majd. Ezekhez a közvélemény is hozzászólhat, valamint a közösség valamennyi tagországa is megkapja véleményezésre, s csak abban az esetben léphetnek életbe, ha az Európai Bizottság (Commission) jóváhagyja. A kvótákat 2005 áprilisáig ki kell osztani.

A magyarországi lehetőségeket illetően számolni kell azzal, hogy az uniós környezetvédelmi előírások életbelépésére vonatkozó moratórium lejárta miatt 2004. december 31-ével az összes régi, rossz hatásfokú szenes erőműnek le kell állni, amelyek nemcsak a szén-, hanem a kén-dioxid-, illetve a nitrogén-oxid-kibocsátásban sem felelnek meg a normáknak. Az érintett erőművi egységeket vagy földgázra, vagy biomasszára állítják át, vagy végső megoldásként könynyű, kis kéntartalmú fűtőolajra váltanak.

Fájna a költségvetésnek az áfakulcs csökkentése

Még biztosan nem lesz univerzális áfacsökkentés, így legkorábban 2021-ben mérséklődhet az adókulcs.

Hibernálhatja a normalizációt a jegybank

A monetáris politika idén már nem változik érdemben az elemzők szerint, legfeljebb kisebb finomhangolás jöhet.
Világgazdaság Piactér