Fokozódik a verseny a szemétégetők piacán

Ipar | Vállalatok
Szigorodnak az EU-csatlakozás után a hulladékégetőkre vonatkozó előírások, így 2005-től többek között kötelezővé válik a kibocsátott anyagok folyamatos mérése. Ez a kisebb égetőket érinti súlyosan, az átépítés költsége ugyanis legalább százmillió forint, s a zöld előírásoknak nem megfelelő cégeknek bezárásra kell készülniük. A nagyobb égetők többsége már megfelel az uniós normáknak.

Két ponton szigorodnak jelentősen 2005. január 1-jétől a veszélyes hulladék égetésére vonatkozó szabályok. A változtatások értelmében ekkortól ugyanazok a kibocsátási határértékek lesznek érvényesek a kisebb teljesítményű (1000 kilogramm/óra kapacitású) hulladékégetőkre, mint a nagyobbakra. Jelenleg ugyanis a kisebb égetőkre magasabb, nagyobb környezetterhelést lehetővé tevő határérték vonatkozik. Emellett, szemben a jelenlegi előírásokkal, 2005-től kötelezővé válik a kibocsátott anyagok folyamatos mérése, ami ugyancsak a kisebb égetőket érinti súlyosan, hiszen a figyelőberendezések kiépítése jelentős terhet ró rájuk. A nagyobb égetők már megfelelnek az elvárásoknak, a kicsiknek viszont dönteni kell: vagy 10-100 millió forint közötti összeget fordítanak a környezetvédelmi szempontból szükséges átalakításokra, vagy bezárják őket. A szigorításokat egy 2002-es, az uniós jogharmonizáció jegyében hozott rendelet írja elő. A jogszabály egyúttal egységesíti a veszélyes és a kommunális hulladék égetésére vonatkozó levegőtisztasági követelményeket, vagyis a jövőben mindkét hulladéktípus égetése során ugyanannyi légszennyező anyag bocsátható ki.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tájékoztatása szerint jelenleg egy kommunális és 51 veszélyeshulladék-égető működik hazánkban. Ebből körülbelül 30 a kisebb égető, ahol kórházi hulladékot és fáradt olajat semmisítenek meg, jelenleg például több kórháznak is saját házi égetője van. Nagyjából 20-ra tehető azon nagyobb kapacitású égetők száma, ahol többféle veszélyes hulladékot is ártalmatlanítanak. Ebbe a kategóriába tartózik a dorogi és a győri égető.

A kisebb égetők számára elsősorban a kibocsátás folyamatos mérése jelent nagy kihívást, így a megfigyelőrendszer az évi 1800 tonna veszélyes hulladékot megsemmisítő szombathelyi égetőből is hiányzik. Az átalakítás 30-70 millió forintba kerül, amire az üzemeltető Megoldás Környezetvédelmi és Kereskedelmi Kft. jelenleg is keresi a forrásokat. “Minden racionalitás megcsúfolása a folyamatos mérés bevezetése, a kisebb égetők ezt saját erőből nem képesek finanszírozni” – jelentette ki a Világgazdaságnak az évi 500 tonna kórházi hulladékot megsemmisítő Szegedi Orvostudományi Centrum hulladékégetőjének ügyvezető igazgatója. Dr. László Sándor szerint pedig a kis égetőkre – mint például a kórházaké – igenis szükség van, hiszen a fertőző hulladékot a keletkezés közelében célszerű ártalmatlanítani. Ráadásul a fertőzésveszély miatt a kórházi hulladék nem keverhető össze sem kommunális, sem más veszélyes hulladékkal. Az ügyvezető igazgató a németországi Augsburgot említette példaként, ahol a nagy kommunális égető mellett működik egy kisebb, kórházi égető is. A kibocsátás tekintetében egyébként EU-konform égető abban bízik, hogy a kormány hozzájárul az átalakítás költségeihez, vagy pedig felmentést kapnak a minden paraméterre kiterjedő folyamatos ellenőrzés alól.

“Az utóbbira nincs reális esély, hiszen a jogszabály pontosan előírja a kötelezettségeket, amelyik égető ezeknek nem felel meg, azt be kell zárni. Környezetvédelmi okokból 2005-től arra sem lesz lehetőség, hogy bírsággal váltsák ki a jogsértéseket az égetők, mint ahogy eddig tették” – fejtette ki Kovács Endre. A környezetvédelmi minisztérium szaktanácsadója szerint a jogszabály hatálybalépésétől közel három év állt az égetőket üzemeltetők rendelkezésére, amit a kicsik alig használtak ki, sőt sokan arra játszanak, hogy a bezárásig még olcsóbban, minél nagyobb tételben semmisítsenek meg.

Más a helyzet a nagyobb égetőművek esetén. Az ország legnagyobb veszélyeshulladék-égetőjének, a doroginak a füstgázkibocsátása jelenleg is megfelel az uniós előírásoknak, sőt megoldott a folyamatos ellenőrzés is. Az évi 30 ezer tonna hulladékot ártalmatlanító égető ezek kiépítésére és a technológia korszerűsítésére 1993 és 2003 között ötmilliárd forintot költött. Szintén EU-konform a győri égető, ahol hőhasznosító rendszert is kiépítettek már, így az égetés során keletkezett hőenergiát fűtésre és villamosenergia-termelésre használják. Győrben éves szinten 8 ezer tonna hulladékot ártalmatlanítanak, aminek közel 80 százaléka veszélyes hulladék, többek között festékes, olajjal szennyezett és gyógyszerhulladék. Október közepére épül ki a mérőrendszer az évi 12 ezer tonna veszélyes hulladékot – köztük a TVK hulladékát – ártalmatlanító tiszaújvárosi égetőben. Az üzemeltető Ecomissio Kft. 300 millió forintot költött az uniós normák teljesítésére.

A piaci helyzet várható ala-kulását tekintve a megkérde-zett cégek véleménye jelentő-sen eltért egymástól. Vargáné Mathláry Eleonóra, a Győri Hulladékégető Kft. ügyvezetője szerint a szigorítások következtében valószínűleg bezár több kisebb égető, ami a korszerűsítéseket elvégző nagyobb cégeknek több megrendelést jelenthet. Nem ilyen bizakodó az Ecomissio Kft. ügyvezető igazgatója. Dr. Kiss Imre szerint ugyanis a cementgyárak hamarosan betörhetnek a hulladékégetői piacra, hiszen az elégetett veszélyes hulladékot energiatermelésre tudják felhasználni. Lágler Katalin, a dorogi égetőt üzemeltető Onyx Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója szerint az uniós csatlakozással a hulladékégetés terén tovább fokozódik a piaci verseny. Az unióban ugyanis az egyik tagállamból a másikba szabadon vándorolhat a hulladék, amit természetesen az határoz meg, hogy hol mennyit kérnek a megsemmisítésért. Ahhoz, hogy a hazai vállalkozások ne kerüljenek hátrányos helyzetbe, módosítani kell a magyar szabályozást, jelenleg ugyanis csak kivinni lehet a hulladékot Magyarországról, a veszélyes hulladékok importjára jelenleg nincs lehetőség.

Nőtt Svájc óraexportja

Nőtt Svájc óraexportja augusztusban éves összevetésben, a júliusihoz hasonló mértékben.

Megszűnik az eva és más adónemek

A munka folytatódik – mondta Izer Norbert, hozzátéve, hogy jövőre további négy adónem szűnik meg.
Világgazdaság Piactér