Ismertek a fontosabb szabályok

Energia | Vállalatok
A gázpiac megnyitásához szükséges miniszteri, illetve kormányrendeletek közül a legfontosabbak már megszülettek, tehát a fogyasztók a szabályozást illetően rendelkeznek szükséges információkkal, hogy eldöntsék, kilépnek-e a szabadpiacra január 1-jétől - közölte Hatvani György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium energetikai helyettes államtitkára.

Összesen 24 miniszteri és kormányrendelet megalkotása szükséges a gázpiac részletes szabályozásához, ebből 8 kormányrendelet, amelyek közül öt már megszületett és érvényben van, további három tervezete elkészült és egyeztetés alatt áll – mondja Hatvani György. A legutolsó tervezet kiadási időpontja december 15., tehát jobban állunk, mint egy évvel korábban az árampiaci szabályozás előkészítésénél.

A rendeletek közül már megjelent a végrehajtási, amely tulajdonképp a gáztörvény működésének részletszabályait tartalmazza, ismert már a határon keresztül történő szállítást szabályozó rendelkezés, ugyancsak ismert az energiagazdálkodási célelőirányzatról, vagyis a lakossági árkiegészítő rendszerről szóló, és megjelent már a feljogosítási rendelet is. A miniszteri rendeletek közül is kihirdették már a legfontosabbakat, a rendszerhasználati díjakra, illetve az árszabályozás rendszerére vonatkozó szabályozást. Ugyancsak megszületőben van az üzemi kereskedelmi szabályzat is – jelzi az energetikai helyettes államtitkár, hozzátéve, hogy ennek elkészítése nem a tárca, hanem a piaci szereplők dolga, s azt a Magyar Energia Hivatalnak kell jóváhagynia. A minisztérium csak olyan esetben kívánt közvetítőként belefolyni ebbe a munkába, ha egyes kérdésekben feloldhatatlannak tűnő ellentét alakult volna ki a felek között, de ilyenre Hatvani György szerint eddig nem volt példa. Számos probléma azonban ezen szabályzat előkészítése során merült fel, így például az október 31-ei kilépési határidő problematikája. A fogyasztók ugyanis addigra nem rendelkeztek minden szükséges információval. A kilépésre folyamatosan lehetőséget biztosítunk 2004. június 30-ig – mondja Hatvani György július 1-jével az új uniós direktíva szellemében egyébként is új szabályozásra lesz szükség.

Az energetikai helyettes államtitkár szerint a nyitásnak a fogyasztók piacra lépését szabályozó kérdései szerinte rendezettek. A másik feladat a megfelelő szintű piaci kínálat biztosítása. Hatvani György szerint az árampiacon is megtapasztalt óvatosság és bizonytalanság jellemző a kereskedőknél és a Molnál. Az olajtársaság jelenleg alakítja ki az uniós unbundling (szétválasztási) szabályoknak megfelelő szervezetét, s mihelyt elkészül ezzel, a helyettes államtitkár szerint a kínálati oldal is rendezetté válhat.

Mint ismert, a Molnak három jogilag önálló társaságot kell létrehoznia, egyet a szállításra, egy másikat a tározásra, egy harmadikat pedig az ellátási, kereskedelmi feladatokra. A szállítótársaságon belül, számvitelileg különválasztva működik majd a rendszerirányító, vagyis a gázpiacon a TSO (transmission system operator) modell jön létre. A kereskedő cégen belül pedig ugyancsak számvitelileg különválasztva jelenik meg a szabadpiaci és a közüzemi kereskedő.

Hatvani György érdeklődésünkre elmondta, a gázpiaci rendszerirányítónak nagyjából ugyanazok lesznek a feladatai és a jogosítványai is, mint az árampiacon a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt.-nek. A gáztörvény és a rendeletek elég pontosan szabályozzák a rendszerirányító feladatait, s ha ezeket maradéktalanul ellátja, úgy nem is lehet kifogás a működését illetően. Ugyanakkor az energiahivatal az árampiacnál szigorúbban, szorosabban felügyeli majd a gázpiaci rendszerirányítót, amelynek a legfontosabb dolga a szabad hozzáférést biztosítani.

Az teljesen nyilvánvaló a piaci szereplők előtt, hogy a gázpiac még inkább importfüggő lesz, mint az árampiac, azonban itt nem lehet szűk importkeresztmetszetről beszélni. Attól, hogy kinyitjuk a piacot – érvel – nem lesz nagyobb az ország fogyasztása. Eleve benne van a törvényben és a rendeletekben, hogy a feljogosítottá váló fogyasztó kvázi szerzett jogként magával viheti a korábban lekötött szállító- és tározókapacitását. Hiszen ez a kapacitás benne van a rendszerben, ez garantálja azt, hogy jogosítványai vannak a feljogosított fogyasztóknak, senki nem utasíthatja vissza a piacra lépési szándékot kereskedelmi megfontolásokból. Senki nem mondhatja azt, hogy azért nem szolgálhatják ki mások a feljogosított fogyasztót, mert nincs szabad kapacitás. Az a kérdés, hogy a gyakorlatban ez hogyan érvényesül. Azt kell elérni, hogy ehhez a jogosítványhoz tényleg párosuljon ajánlat – mondja Hatvani György.

Hasonlóképpen más a helyzet a befagyott költségek ügyében is, mint az árampiacon. A gáztörvény hosszas vitája során többször jelezte: meggyőződése szerint a gázpiaci liberalizáció hatásaként nem jelentkezik majd számottevő befagyott költség. Ennek ellenére készül az a rendelet, amely az esetleges átállási költségek kezelését, az erre a célra létrehozandó alap felhasználását szabályozza. Az árampiacon a befagyott költségeket a szabadpiaci fogyasztók viselik. A gázpiacon, a gáztörvény szerint, a Mol Rt. és a szolgáltatók. Három eset lehetséges ugyanis – magyarázza Hatvani György. Ha a Mol kereskedő cégéhez megy át a feljogosított fogyasztó, akkor az olajtársaság a szolgáltatónak nem adja át a kérdéses gázmennyiséget, tehát nincs befagyott költség. Ha a szolgáltató kereskedő cégét választja, akkor sincs. Ha semleges kereskedőt választ a feljogosított fogyasztó, akkor pedig 50-50 százalékban a Mol és az “elhagyott” szolgáltató viseli ennek költségeit.

Mint ismert, 2004. január 1-jével a piac 40-41 százalékban nyílik meg. Feljogosított fogyasztó lesz minden földgáztüzelésű erőmű és minden olyan felhasználó, akinek fogyasztása óránként meghaladja az 500 köbmétert. Hozzávetőlegesen 200 társaságról van szó. A születőben lévő új uniós áram- és gázpiaci irányelvek szerint 2004. július

1-jétől a vezetékes energiahordozók piacát minden nem lakossági fogyasztó számára meg kell nyitni. Miután jövő év júliusában már Magyarország is uniós tagország lesz, az új irányelv szabályait nekünk is érvényesíteni kell – érvelt az energetikai helyettes államtitkár. A gáztörvény előkészítése során figyelembe vették a közösségi irányelveket, tehát a magyar piacszabályozást nem kell majd átalakítani, hogy teljesíteni tudjuk a tagsági viszonyból eredő kötelezettségeinket. Felmerült ugyan, hogy rövid időre átmeneti mentességet kérjünk, de miután a majdani közüzemi piacon az ellátási felelősséget viselő társaságok szerint a második piacnyitási lépés nem eredményez ellátásbiztonsági kockázatot, a gazdasági tárca azt javasolja a kormánynak, hogy ne kérjen átmeneti felmentést a 2004. július 1-jei időpont alól.

Új esély több ezer magyar vállalkozásnak

Akár tíz-húszezer vállalkozás számára is releváns fejlesztési lehetőség lehet a két részletben 45 milliárd forintos keretösszegű új innovációs pályázat.

A beruházási ráta 25 százalékra nőhetett

Az építőipar első negyedéves, 47 százalékos növekedéséből kiindulva bőven 20 százalék felett gyarapodhattak a beruházások.
Világgazdaság Piactér