Ismét nő a kórházi adósság

Egészségügy | Vállalatok
Ágazaton belül is van pénz a gyógyítóktól elvett 250 milliárd visszapótlására

Ismét 60-70 milliárdos adósságot cipeltek a kórházak – mondta lapunknak Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke annak kapcsán, hogy felmérést készítettek az intézmények első negyedévi gazdálkodásáról. A 126 kórház közül 87 válaszolt kérdéseikre, ők 43 milliárddal tartoznak a beszállítóiknak. Ám ismereteik szerint több nagy intézmény – amelynek menedzsmentje nem küldte el a válaszlevelet – jelentős adósságot görget, de nem kíméli a pénztelenség a kisebbeket sem, így a kalkulált tartozást inkább alulbecsülték.


Januárban ugyan kéthavi finanszírozási összeget utalt az egészségügyi szolgáltatóknak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), ám abból csak a sürgető beszállítói tartozások egy részének kiegyenlítésére futotta. Így kiszámítható volt az újabb adósságspirál, az ok ugyanis nem szűnt meg – állítja Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke. Az évek óta változatlan, 146 ezer forintos gyógyítási alapdíj ugyanis elértéktelenedett. A lakosság korösszetételéből is fakadóan nőtt a betegforgalom, ám az OEP kórházanként 8–20 százalékkal csökkentette az általa finanszírozott gyógyítási teljesítményeket. Emiatt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórházban 150-200 milliós a havi bevételkiesés – mondja Csiba Gábor, az intézmény főigazgatója. Tetézi a gondjukat, hogy súlyponti kórház lévén az előírt keretszám fölött is el kell látni a kisebb intézményekből hozzájuk utalt betegeket.


A beteget akkor kell ellátni, amikor szüksége van rá, a késlekedés később nagyobb költséget generál – állítja Németh Csaba, a szekszárdi Balassa János megyei kórház orvos igazgatója. Intézményüket nem érte váratlanul a mára kialakult helyzet. Az adósságot tekintve nyár elején ott tartanak majd, ahol decemberben voltak, pedig szigorú gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-keretből gazdálkodnak az osztályok, a tervezhető műtéteket pedig besorolják. Tudomásul kell venni, hogy a gyógyításnak van egy minimumköltsége, s ha azt nem kapják meg, veszteség keletkezik – tette hozzá Németh Csaba.


A győri Petz Aladár Oktató Kórház adósságállománya az évi árbevételének ötöde – tudtuk meg Varga Gábor főigazgató főorvostól. A januári „tizenharmadik” havi tb-apanázs ugyan 600 millióval csökkentette a december végi tartozásaikat, ám azóta 100 milliós a havi növekedés. Nem csoda, hiszen az OEP egy hónapra jutó tb-juttatásnak megfelelően csökkentette az általa finanszírozott évi gyógyítási volument, így havonta 94 millióval kevesebbet utal a kórháznak. Pedig ez az intézmény a négy orvostudományi egyetemet követi a legsúlyosabb betegek ellátásában, ám a jelenlegi egészségfinanszírozás nem vesz tudomást a progresszív betegellátásról, és ez tűrhetetlen – állítja.


Amúgy négy év alatt 250 milliárdot vontak ki az ágazatból, ez közel másfél havi gyógyítási költség. A főigazgató szerint ágazaton belül is lenne lehetőség a forráspótlásra, két „kutat” is feltárt: egyik a gyógyszercégektől beszedett évi 42 milliárdos különadó, a másik a 90 milliárdos, vállalkozásban végzett foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál landoló pénz. Egységes ágazati stratégia kellene, annak mentén lehet megszervezni jól az alap-, a járóbeteg szakellátást, a rehabilitációt, a súlyponti kórházak és klinikák munkáját.


Az egészségügy diagnózisa megvan – állítja Varga Ferenc. Csupán a szükségletekhez kell igazítani az ellátórendszert. Minden kórház tulajdonosának és a menedzsmentnek is be kell látni, hogy csak a biztonsággal ellátható szolgáltatásokat végezhetik, a többit át kell engedniük az arra alkalmas intézményeknek. Ez nem kórházbezárást, csak új feladatmegosztást jelent: bővíteni kell az egynapos sebészetet, megerősíteni a szakrendelői ellátásokat. Ám meg kell győzni a lakosságot: ha messzebb kell is utaznia egy-egy műtét miatt, az az ő érdeke, hiszen jobb minőségű és biztonságosabb ellátást kaphat – mondta.


Ehhez a korszerű orvostechnikai háttér mellett szekmberek is kellenek. Ám a hazai egészségügy e tekintetben bajban van, hiszen 1500-2000 szakorvos és 4-5 ezer szakdolgozó hiányzik a kórházakból – mondta az elnök. A súlyponti kórházak és az orvostudományi egyetemek klinikái viszonylg jobb helyzetben vannak, de több kis kórházban katasztrófális a szakemberhiány.


Csiba Gábor szerint az azonnali intézkedések egyike a fiatal szakorvosjelöltekre (rezidensek) hozott, és az intézmények gyógyítási minimum feltételeit szabályozó rendelet visszavonása. Előző eltörlésével itthon tartható a fiatal szakemberek. Az utóbbi akkora pénzt igényelne, amely ma nem teremthető elő.


Az ágazat konszolidációját az átalakított egészségügyi rendszerben szabad csak megtenni – állítja Csiba Gábor. Ám ahhoz, hogy a mostani egészségügyi rendszer az új felállásáig működőképes maradjon, azonnal viszsza kell juttatni a korábbi években elvont egyhavi finanszírozás 38-40 milliárd forint körüli öszszegét.


Az Egészségbiztosítási Alap negyedéve

Az első negyedévet 26,1 milliárd forintos hiánynyal zárta az Egészségbiztosítás Alap. Az OEP sajtóosztályától kapott tájékoztatás szerint a kedvezőtlen egyenleg alapvetően a gyógyító-megelőző ellátás finanszírozása miatt történt.
Az ez évi költségvetés terhére fizette ki ugyanis a kormány és az ágazat szakmai szervezeteinek tavaly őszi megállapodása alapján az intézményeknek járó 6 milliárd forintot, januárban pedig plusz egyhavi (39,5 milliárd) apanázst utalt át a számukra. Februárban 5,5 milliárdot fizetett ki az eseti keresetkiegészítés fedezetére.


Beruházásokat mozdíthat elő az állam

Az állam 32 milliárd forinttal emeli az innováció támogatását a jövő évi költségvetésben.

Hollandiában a legjobb nyugdíjasnak lenni

Továbbra is a holland és a dán nyugdíjrendszer a legkiszámíthatóbb, és ez nyújtja a legnagyobb biztonságot. A hatvan év felettiek száma az évszázad közepére elérheti a kétmilliárdot.
Világgazdaság Piactér