Kitörési pont az informatika

Infokommunikáció | Vállalatok
Kitörési pont lehet az ország számára az IT-szektor, az ágazat vállalatainak elsősorban kiszámítható üzleti környezetre van szükségük, hogy kiaknázhassák a bennük rejlő lehetőségeket – mondta a Világgazdaságnak adott interjúban Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke.

– Jelenleg milyen főbb kihívásokkal kell megküzdeniük a hazai informatikai cégeknek? Hogyan kezelik ezeket a problémákat?
– Egyre népszerűtlenebb az ágazatunk. Az egyik fő kihívásnak azt látom, hogy a hazai IKT cégeknek sikerüljön megszerettetni a digitális technológiát a fiatalokkal, a szülőkkel és a politikai döntéshozókkal. Az IVSZ jelentős részt vállal ebből a munkából a jövőben. A másik alapvető kérdés a közösségi források megfelelő visszaforgatása a termelő ágazatokba, így ezen belül kiemelten az innovatív, technológiai szegmensbe. A 2014-2020-as periódusban több operatív programban közel 600 milliárd forintot fordíthatunk IKT eszközökre és szolgáltatásokra. A kormány ágazati stratégiájának megfelelő irányba terelésével maximalizálhatjuk az ezekben rejlő lehetőségeket, ami érdemi támogatást tud nyújtani a sokszor finanszírozási problémákkal küzdő hazai vállalkozásoknak. Harmadik fontos elem a szakképzés, hiszen 2015-re világviszonylatban a nyitott munkahelyek 90 százaléka igényel majd digitális technológiai tudást. Kritikus ezért a szakemberképzés, hiszen a hazai informatikai cégek jelentős része már ma sem tud annyi szakembert foglalkoztatni, amennyire szükség lenne. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság nagykoalíciót hirdetett az informatikai, digitális szektor szereplőivel annak érdekében, hogy növeljék a foglalkoztatást, amely jelentős munkaerőhiánnyal küzd. Az IVSZ azt szeretné, ha ez az érdekszövetség itthon is megvalósulna.


– Milyen lehetőségek vannak a hazai it-szektorban, hogyan lehetne ezeket kiaknázni?
– Ez a szektor egyértelműen egy kitörési pont lehet az ország számára, amely a világpiacon jelentős sikereket mutatott fel már eddig is. Magyarország sikerét nem a betanított munkásokra épülő iparágak, hanem a magyar szellemi teljesítményre alapozó ágazatok fogják megteremteni. Éppen ezért fontos az oktatás – kezdve a közoktatástól, a felsőoktatáson át a szakképzésig. Ezért döntött úgy az IVSZ, hogy a szövetség keretein belül – illetve az EMMI-vel karöltve – mindent megtesz, hogy elérhetővé tegyen minden természettudományos és programozásban segítő digitális oktatási tartalmat.


– Az informatikai ágazat különböző szegmensei közül melyekben a legnehezebb a helyzet, és hol kedvezőbbek a lehetőségek?
– Ott nehéz, ahol nehezen változtatnak. Az évtizedes technológiai platformon néhány ügyfélből élő kkv-nak nehéz a helyzete. Számukra kínálunk lehetőséget, irányokat, hogy egy- egy új üzleti ötlet, egy fejlesztés kapcsán miként válhatnak maguk is „startupper”-ré. Látni kell, hogy a startup vállalkozásoknak nincs szükségük érdekképviseletre, mert már megállnak a maguk lábán. Nekünk van szükségünk rájuk. Tanulni és ellesni tőlük a sikerük receptjét és átadni a tagvállalatainknak. Egyelőre jól viselik, hogy hetente vegzáljuk őket. Ezúton is köszönöm az együttműködésüket, számítunk rájuk a jövőben is. Ma már a nemzetközi multikat is úgy kell vezetni, mintha egy startup vállalat lenne.


– Mennyire tudják követni a hazai it-cégek a nemzetközi trendeket, globális összevetésben szaktudásban, innovációban, üzleti lehetőségekben hol állnak a magyar vállalkozások?
– A kép nagyon változatos. A világpiacon helytálló erős, dinamikus, innovatív működés csak egy tucat cég kiváltsága, amiért ők viszont nagyon keményen megdolgoztak. Egyébként komoly gond, hogy a széles nyilvánosság nem ismeri, nem tudja, hogy kik ők és milyen sikereik vannak. Ezek a cégek egy szűk piacon tevékenykednek, de ott hatalmas növekedési potenciállal. Startup vállalataink előtt folyamatos a fejlődési út, amelyhez azonban gyorsan és azonnal mozgatható tőkére és állami forrásokra is szükség van.


– Milyen változásokra lenne szükség, hogy a magyar informatikai vállalatok kiaknázhassák a bennük rejlő potenciált, nemzetközi szinten is sikeressé válhassanak?
– Kiszámíthatóság az első. A fejlesztés beruházás-igényes tevékenység. A technológiai cégeknek is pontosan tudniuk kell, hogy a szabályozási környezet nem változik meg egyik pillanatról a másikra. A kereskedőházak a másik irány. Ma a külkereskedelemben megedződött képviselők nehezen adaptálódnak az iparágunk működési módjához. Vannak biztató jelek, a probléma még a sebességgel van. Kevesebb hangos stratégiai megállapodás és számosságban jóval több aláírt szerződés, és ezzel megerősödő kkv, mi ebben hiszünk. Ebben segítjük az iparágat és orientáljuk a döntéshozókat. A távközlési ágazatban a frekvencia-kérdések remélhetőleg több évre végre nyugvópontra kerültek. Ez nagyon fontos lépés. Az ország a kockázati tőkealapok tekintetében nagy lehetőséget kapott Brüsszeltől. Rajtunk múlik, hogy képesek vagyunk-e kimozdulni az ingatlan és pénzügyi befektetői gondolkodásból és valódi kockázati tőkésként viselkedni. Ha igen, akkor Magyarország a régió startup központjává válik. Az IVSZ nem csak azt tudja kínálni, hogy a befektetői, fejlesztői és marketing műhelyekből tudást közvetít, hanem a régóta áhított állami keretek, támogatások és programok koordinációjában, elősegítésében is oroszlánrészt vállal. Inkubációs kilátások, állami és Szövetségi stratégia, Mentor-hálózat az induló cégek felkarolására, az IVSZ nemzetközi kapcsolatrendszerének kihasználása, kockázati tőkések elérhető hálózata, csak néhány példa az IVSZ stratégiájából. A hazai 1000 milliárd forintos IKT-exportból a szoftver- és szolgáltatásexport több mint 180 milliárd forintot tesz ki, tehát célunk az innovációs projektek kiemelt támogatása, hogy minél több ötlet juthasson el a tőkebevonásig. Az IVSZ által készített európai szintű akcióterv alapján a DIGITALEUROPE elnöksége felvette a témát kiemelt programpontjai közé, ezáltal kezdeményezésünk európai szintű képviseletet kapott. Az európai szintű érdekképviselet első fontos kézzelfogható eredménye, hogy a DIGITALEUROPE és az IVSZ több konzorciumtaggal együtt ez év januárjában két FP7-es pályázatot nyújtott be annak érdekében, hogy forrást szerezzen a mikro/startup cégek további támogatását szorgalmazó programok finanszírozására.

A Fitch is felminősítette Magyarországot

Kettőből kettő: az S&P után a Fitch is felminősítette a magyar adósbesorolást.

Rengetegen dolgoznak a problémáink megoldásán

A munkavállalók 3,5 százalékának, csaknem 160 ezer alkalmazottnak az a fő tevékenysége, hogy problémákat old meg.
Világgazdaság Piactér