Mezőgazdaság

Öt év alatt kétszeres agrártámogatás

Öt év alatt megkétszereződhet a mezőgazdasági támogatások mennyisége, ha Magyarország jövőre az unió teljes jogú tagja lesz - állítja Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A belépés után azonban egy-két éves átmeneti időszak következhet, amikor versenyképességi okokból több meghatározó ágazat nehéz helyzetbe kerülhet. A miniszter szerint a csatlakozás összességében így is több előnnyel jár majd, mint amennyi nehézséget okozhat.

Létkérdés marad a nemzeti agrárkassza

Legalább 300-350 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támogatást ígér a gazdáknak a földművelésügyi tárca 2004-ben, ami 50-100 milliárddal haladná meg a magyar törvényi szabályozás szerint járó, 260 milliárdos minimális összeget. A minisztériumhoz tartozó Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) szerint az EU-tól várható pénzek jövőre nem lennének elegendőek, ezért meghatározók maradnak a magyar költségvetési (nemzeti) dotációk.

Egyablakos rendszert akar az FVM

Nem állhat elő olyan helyzet, amely megakadályozná a termelők támogatáshoz jutását az uniós csatlakozás után - állítja Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) politikai államtitkára. A tárca "egyablakos" rendszer kialakítására törekszik, hogy a gazdák minden dotációs ügyet egy helyen intézhessenek el. Regisztráció nélkül azonban valamennyi támogatástól eleshetnek, és áruikat sem vihetik a piacra.

Nem korlátoznak a mezőgazdasági kvóták

A csatlakozás után a meghatározó agrárágazatok jelentős részében kvóták szabályozzák majd a magyar termelést. A hazai gazdálkodóknak emiatt nem kell korlátozástól tartaniuk, mivel az EU által elfogadott kvóták továbbra is megfelelő termelési lehetőséget biztosítanak. Ráadásul - a tej kivételével - szankciók nélkül túlléphetők, bár a többletáruk után semmilyen támogatás nem jár majd.

Nincs szó uniós importdömpingről

Várhatóan csak kismértékben, összességében legfeljebb egy százalékkal emelkednek a fogyasztói élelmiszerárak az uniós csatlakozás következtében - állítja a Külügyminisztérium (KüM). A belépés nem járhat uniós importdömpinggel sem. A vámok teljes megszűnése azért nem növeli érdemben az EU-s élelmiszerek magyarországi piacra jutási esélyeit, mert a kétoldalú agrárkereskedelem 80-90 százaléka már most is vámmentesen folyik.

"Méltányos búcsú" is várhat a sertéstartókra

Számos hazai sertéstartó nehéz helyzetbe kerülhet a csatlakozás után, mivel jelentősen fokozódhat a verseny a magyar piacon. Nőhet az importveszély, csökkenhetnek a sertésárak, miközben a támogatások szűkülhetnek. Több érdekképviselet máris kormányzati segítséget sürget a gazdák egy részének méltányos visszavonulásához.

Tartanak a versenytől a csirketermelők

Tartanak az uniós versenytől a hazai baromfitermelők, mert az elmúlt években elmaradtak a hatékonyságnövelő fejlesztések. Több gazdálkodónak várhatóan abba kell hagynia a termelést, miközben az agrártárca szerint az ágazat a csatlakozáson összességében nyerhet.

A piaci viszonyok uralják a borgazdaságot

Alapvetően a piaci viszonyok határozzák meg a borgazdaság pozícióját az EU-s csatlakozás után, de Brüsszel az általános támogatási intézkedéseket már a belépéstől száz százalékban kiterjeszti Magyarországra is. Lehetőség lesz a meglévő ültetvények újratelepítésére is. A szőlőtermelőket kimaradhatnak minden támogatásból, ha borászati melléktermékeiket nem pároltatják le.
Világgazdaság Piactér