Mi lesz a kvóta után?

Mezőgazdaság | Vállalatok
Magyarország, és Európa nagy cukortermelő tagállamai is azt számolgatják, mennyire érné meg a termelés felfuttatása a cukorkvóta 2017-es kivezetése után. Az ország adottságait tekintve biztosabbnak tűnhet a répacukor helyett a kukoricaalapú izoglükóz gyártásába való beruházás

Az EU cukorpiaci kvótaszabályozása a 2016 / 2017 cukorgazdasági év végéig fennmarad, így a kvóta rendszer megszűnésére 2017 októberében kerül sor. A Közös Agrárpolitika reformja, a cukorrépa-termelés, valamint a cukorgyártás szabályozási kereteit, támogatási lehetőségeit döntően befolyásoló alaprendeletek véglegesítése és elfogadása 2013 decemberében történt meg.
A cukorkvóta kivezetése után megnyílik az elvi lehetősége annak, hogy a hazai cukoripar ismét bővüljön, elméletileg nem lesz akadálya sem annak, hogy a kaposvári gyár bővítse kapacitását, ahogy annak sem, hogy más cukorgyárak induljanak be ismét. Az iparág egyik nagy kérdése azonban a nyersanyag-ellátás lesz.
„Magyarország szempontjából a cukoripar jövőjét döntően az határozza meg, hogy lesz-e elegendő nyersanyag, amely rentábilis áron feldolozható. Látnunk kell azonban, hogy a cukorrépa termesztéséhez Magyarország éghajlati adottságai nem a legjobbak” – jelentette ki a Világgazdaságnak Fischer Béla. A Cukor Terméktanács alelnöke lapunknak hozzátette: a kvóta kivezetésével valószínűleg az uniós versenytársak is bővíteni kívánják majd a termelésüket, a magyar szereplőknek ezt is figyelembe kell venniük.
Fischer Béla úgy látja, a hazai természeti és éghajlati adottságok inkább az izoglükóz, vagyis a glükóz-fruktóz szirup gyártásának kedveznek, amelyet döntően kukoricából állítanak elő, ám búzából is gyártható. A jellemzően az élelmiszeripar által használt izoglükóz előállítása jelenleg is zajlik, a Hungrana idehaza működteti Európa legnagyobb ilyen üzemét. Azt a tényt, hogy Magyarország 220 ezer tonnás éves izocukor termelési kvótája jelentősen, 250 ezer tonnára nő, Fazekas Sándor jelentette be tavaly októberben, éppen a szabadegyházai Hungrana Kft. gyáravató ünnepségén. A vidékfejlesztési miniszter akkori közlése szerint a kvótanövekedés mintegy ötmilliárd forintnyi exportbevételt jelent és hatmilliárd forint az éves értéke a termelésben.
A Magyarországon minden évben, még az aszályos esztendőkben is nagy tömegben előállított kukorica komoly nyersanyagforrást jelentene az izoglükóz előállítás további növekedéséhez. A répacukor esetében ráadásul nem csupán a nyersanyag megléte kérdéses, hanem az is, hogy a jövőben milyen áron érhető az el.
A cukor ágazat fejlesztése, és az EU-s jogszabályi keretek által biztosított lehetőségekhez képest történő támogatása kiemelt célunk, annak érdekében, hogy a Magyarország számára biztosított termelési lehetőséget maximálisan ki tudjuk használni – közölte lapunkkal a Vidékfejlesztési Minisztérium. A tárca ugyanakkor hozzátette: az Európai Unió hatályos cukorpiaci szabályozása jelenleg nem teszi lehetővé kvótán kívüli cukor belső piacra történő rentábilis termelését a kvótarendszer fenntartási időszakában. Magyarország 105,4 ezer tonna cukorkvótáját a kaposvári cukorgyár teljes mértékben kihasználja. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint ezért a hazai cukorgyártási kapacitás bővítésére illetve új gyár beindítására reális esély a kvótarendszer megszűnését követően, 2017 októbere után mutatkozik. A szaktárca szerint az akkori nyersanyag- és késztermékárak ismeretében lehet csak felelősen dönteni az egyes beruházásokról.

Védett piac

Az Európai Unió a világ vezető répacukor-előállítója, a teljes világtermelés hozzávetőleg felét a közösség tagállamai adják. A répacukor azonban mindössze 20 százalékát adja a világ teljes cukortermelésének, a többit javarészt cukornádból állítják elő. Az Európai Unió teljes kvótája 13,3 millió tonna cukor, amely 19 tagállam között oszlik meg. A hatályos WTO-egyezmények révén az uniós piac vámokkal és egyéb korlátozásokkal védett, várhatóan ez a védelem a jövőben is fennmarad. A külső hatásoktól védett piac alól csak egyes karibi államok, és a Legkevésbé Fejlett Országok jelentenek kivételt.


Az EU frontot nyithat a kínai cégek ellen

Szigorúbb szabályokat javasol az euró­pai magánszektor versenytársaival szemben Hollandia.

Egyre kevesebb hamis forint van forgalomban

Tavaly 42 százalékkal csökkent az MNB által kiszűrt hamis forintbankjegyek száma.
Világgazdaság Piactér