Nőhet a lakásfelújítás részaránya

Ingatlan | Vállalatok
Az eddigieknél várhatóan jóval magasabb arányt ér el a közép-európai térségben a felújítási rész a teljes lakáspiacon belül - fogalmaz az Euroconstruct a következő néhány évre vonatkozó előrejelzésében. Az új lakásépítések ütemének lassulása is azt vetíti előre, hogy a beruházók egy része ebben az alágazatban talál kitörési lehetőséget magának.

A lakásfelújítási és karbantartási tevékenység 1998 és 2000 között folyamatosan nőtt Európában. Az éves növekedési ütem 1,1 és 2,3 százalék között változik 2001-2004 között – írta az Euroconstruct jelentése. Rendkívüli növekedés figyelhető meg az Egyesült Királyságban (3-6 százalék), Spanyolországban (4-5 százalék) és Norvégiában (3-5 százalék). Emellett fellendülés várható a kelet-közép-európai országokon belül Csehországban (13-24 százalék), Magyarországon (10-15 százalék) és Szlová-kiában (10 százalék). A 2001- 2004 közötti időszakban a lakásfelújítás és -fenntartás összértéke meghaladja az újlakás-építés értékét: évi 208-224 milliárd euró értékben a teljes lakásépítési teljesítmény mintegy 51 százalékát fogja adni.

Az új építések piacán, a 2001-2002-es mélypontot követően óvatos növekedés prognosztizálható 2003-2004-re. Az Euroconstruct-tagállamok országjelentései szerint ez a növekedés nagyrészt a 2002 második felében már lefutott recessziós várakozásoknak a következménye. Valószínűleg 2004-ben az újlakás-építések 1,2 százalékos növekedésével stabilizálódik a lakáspiac. Kivételt az Ausztriában és Portugáliában 2004 végéig várhatóan elhúzódó lakásépítés-csökkenés és a Norvégiában 2004-re jelzett hirtelen visszaesés jelenthet. Az építési előírások magas műszaki és minőségi színvonalának Európa-szerte történelmi hagyományai vannak. Ily módon a lakások életkora a 200-300 év és az “újszülöttkor” között változik (EU-átlag: a lakások 32 százaléka 1945 előtt épült, 37 százaléka 1945 és 1970 között, 21 százaléka 1970 után, összesen 191 millió lakóegység). A tulajdonosi szerkezet – az összes európai lakásállomány átlagosan 65-67 százaléka a tulajdonosok által lakott, ill. magánbérletben van, a maradék 33-35 százalék állami, szövetkezeti, ill. korlátozott profittulajdonban van – állandó és véget nem érő mennyiségi és minőségi piacot jelent a karbantartók, a beszállítók és manapság a szervizpiac számára. A lakásmobilitás és az egymást követő generációk változtatási igénye hihetetlenül felgyorsult. Emellett a felújítási és karbantartási piac a “csináld magad” mozgalom és az illegális munka hagyományos piaca.

Térségünkben ma még a “szükségleti csoportba” tartozó lakásfelújítás és -karbantartás jellemző: az értékes régi házak felújítása és karbantartása, valamint az 1960-85 között épült, kb. 5-7 millió házgyári lakótelepi lakás felújítása. Az állam valamennyi itteni országban segíteni kívánja mindkét csoport tevékenységét, egyrészt támogatott hitelekkel (Magyarország), másrészt áfacsökkentéssel (Lengyel-, Csehország) és más támogatásokkal. Figyelemre méltó, hogy a lakástakarék-pénztárak ügyfeleinek több mint a fele megtakarításait főleg felújításra költi (Magyarországon ez kb. 350-400 ezer szerződés).

Az ingatlanpiac kedvező irányú mozgásai elősegítik és felgyorsítják a felújítási piac felfutását, mindenekelőtt a nagyvárosok, elsősorban a városközpontok lakóházaiban. A panelházas lakótelepek felújítása komplex, szociális, tulajdonosi, ár- és szervezési problémák miatt folyamatos késésben van, mégis beszélni kell róla, mert ez az a részpiac, amely a szervezett építőipar területe lesz. A küszöbönálló EU-tagság kedvező hatással lesz a felújítási-karbantartási piacra is.

Az Euroconstruct elemzői külön említésre méltónak tartják a belga felújítási piacon megfigyelhető két fontos tényezőt: az Európai Unió által jóváhagyott nagyobb áfacsökkentések alkalmazását az élőmunka-igényes ágazatokban (ezzel növelték a legális munkaerő foglalkoztatottságát), illetve a felújítások gyakoriságának növekedését. Ez utóbbi – a felújítási ciklusok rövidülése – egyre inkább jellemző erre az országcsoportra, mondhatni, köztük is a legfejlettebb országokra (Hollandia, Belgium, Svédország, Svájc, Dánia, Norvégia).

Pontosabb a kormány, mint a kutatók

Nemcsak a közvélemény-, de a gazdaságkutatóknál is előfordul, hogy az általuk közölt számok számottevő eltérést mutatnak a tényekhez képest.

A főváros önmagában kevés lesz a bérrendezés finanszírozásához

Több milliárdba kerülne a fővárosnak, ha teljesítené a szakszervezetek bérekre vonatkozó igényeit.
Világgazdaság Piactér