Szigorodó előírások az élelmiszer-hulladékokra

Ipar | Vállalatok
Jelentős változásokat okoz az élelmiszer-hulladékok hasznosításában, hogy a feldolgozással nyert húsliszteket csak a kutya- és macskaeledelekben lehet felhasználni szeptember végétől. Módosultak az állati hulladékok feldolgozására vonatkozó szabályok is, ám a műszaki követelmények hiánya esélyegyenlőtlenségeket eredményez a piaci szereplők között.

A hazai mezőgazdaság és az élelmiszeripar nem tartozik a leginkább környezetszennyezők közé, mert a keletkező hulladékok nagy része biológiai kezeléssel hasznosítható, visszaforgatható az agrártermelésbe, vagy viszonylag könnyen ártalmatlanítható. A mező- és az erdőgazdaságban évente mintegy 30 millió tonna növényi maradvány, melléktermék, nyesedék, erdészeti apadék és más hulladék keletkezik. Az élelmiszeriparban 5 millió tonna, vagyis az ágazatban összesen 35 millió tonna hasznosítható biomassza képződik. Emellett évente 290 ezer tonna vágóhídi és húsipari hulladék, valamint 45 ezer tonna állati tetem keletkezik. Ide sorolható az élelmiszer-ipari szennyvizek tisztításakor keletkező évi 140-150 ezer tonna iszap, amiből mintegy 66 százalék a húsiparból, 30 százalék a baromfiiparból származik. A többi a szesziparnál és az állati tetemeket, hulladékanyagokat feldolgozó ATEV Fehérjefeldolgozó Rt.-nél keletkezik. Ezeket az országos hulladékgazdálkodási terv élelmiszer-gazdasági fejezete foglalja össze.

A hulladékok közül mindig is a figyelem központjában álltak és állnak az állati eredetű anyagok. A feldolgozás rendszerében a 2001-es nyugat-európai BSE-botrány kezdetétől hazánkban jelentős változások történtek – mondta dr. Fodor István, az ATEV vezérigazgatója, az élelmiszer-gazdasági cégektől, feldolgozóktól kikerülő legtöbb anyagot fogadó cég vezetője. A vállalat által feldolgozott hulladékok három csoportba sorolhatók. A BSE-botrány óta külön feldolgozási kategóriába kerülnek a kérődző állatokból származó vágóhídi hulladékok, illetve az ilyen állatok elhullott tetemei. Ezeket mindenképpen égetéssel kell feldolgozni, és tilos takarmányként felhasználni. A másik kategóriát a nem kérődző állatok tetemei alkotják, amelyeket ugyan komposztálni lehet, de etetéshez szintén nem használhatók fel.

Külön kategóriát képviselnek az élelmiszeripar egyéb hulladékai, mint például a sertés, baromfifélék, nyúl emberi fogyasztásra alkalmatlan testrészei. Az utóbbiak hasznosítása tekintetében szeptember 25-től jelentős változás áll be, mert ekkortól a – a halliszt, a tej és a tejpor kivételével – hústermelő haszonállatokkal nem lehet állati eredetű fehérjéket etetni. Mivel ez uniós kötöttség, a feldolgozással nyert húslisztek itthon csak kutya-, macskaeledelben, az EU-n kívül, harmadik országokban pedig kérődzők kivételével használhatók fel.

Az uniós szabályozás átvétele következtében az állati hulladékok feldolgozása kapcsán is változtatás történt, amelyet egy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) által kiadott állat-egészségügyi rendelet határoz meg. A továbbiakban az eddiginél alacsonyabb hőmérsékleten és nyomáson is lehet ártalmatlanítani. Ugyanakkor az erre vonatkozó műszaki előírásokat tartalmazó környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi rendelet még nem jelent meg. Az ATEV nem önszántából, hanem az esélyegyenlőség miatt ragaszkodna ehhez – szögezte le Fodor István, aki egy példán világította meg a rendelet szükségességét. A cégének eddig úgy engedélyezték komposztáló létesítését, ha azt betonból alakítja ki, gondoskodik a csurgalékvíz elvezetéséről, figyelőkutakat épít ki, és egy sor más követelménynek is megfelel. Vagyis eléggé költséges műtárgyat kellett létrehozniuk, ezzel szemben a szakma bőven ismer olyan vállalkozókat, akiknek megengedték, hogy a sokkal kevésbé szigorú hőkezelés után akár a szántóföldön, fóliával bélelt gödörbe komposztáljanak.

Hasonló a helyzet a viszonylag jelentős zsírtartalmú hulladékok kezelésével. Cégének, mint állami vállalatnak, előírták, hogy a komposztanyagok zsírtartalma nem lehet nagyobb egy százaléknál. Ők ezt úgy csökkentik le, hogy a 133 C-fokos kezeléssel, felhevítéssel a zsír nagy részét aránylag egyszerűen eltávolítják, s a kevés maradékot zsírbontó baktériumokkal viszonylag könnyűszerrel lebontják. Viszont a kevésbé felkészült vállalkozások a 70 fokos kezeléssel képtelenek ezt elérni. A cégnek azonban az ilyen, általában 15-20 százalék zsírtartalmú anyagokat, élelmiszer-ipari hulladékokat a húsipari vállalatoktól át kell vennie, évi mintegy 90-100 ezer tonnát. A megfelelő feldolgozás után nyert húslisztet korábban kutya- és macskaeledel mellett csirke- és sertéstakarmány-alapanyagként értékesíthették. Utóbbi ma már nem lehetséges, viszont valamit kezdeni kell azzal a hulladékkal is, amit ilyen módon hasznosítottak. Az ATEV által kezelt élelmiszer-ipari hulladékokból ez kb. 45 000 tonnát jelent. A hasznosítás lehetőségének a beszűkülése az ártalmatlanítás díjtételeinek emelésével kompenzálható, ez viszont az élelmiszeripart kell hogy terhelje.

Az ATEV az idén összesen több mint 200 ezer tonna hulladékot dolgoz fel, ebből 50 ezer az égetni való, 60 ezer az állati hulla, a többi mintegy 100 ezer tonna az élelmiszer-ipari hulladék. A vezérigazgató azt is elmondta, hogy az ATEV-nél az elmúlt időszakban ugyan végrehajtottak fontos fejlesztéseket, de ez még nem elégséges. A cégben a jelenleginél nagyobb lehetőségek rejlenek, főként a költségcsökkentő korszerűsítések, beruházások megvalósulása után. Konkrét példaként említette, hogy léteznek olyan üzemeik, ahol még barnaszénnel, másutt pakurával fűtenek. Ám hiába van kettőnek is a közelében a földgáz, 100-100 millió forintot igényelne az áttérés. A pénz tulajdonképpen rendelkezésre áll, de az unióhoz való csatlakozás közelsége miatt a létező pénzeket a feldolgozótelepek környezetvédelmére és az állat-egészségügyi előírásokra kell fordítani. Számukra az volna kedvező, ha ez utóbbiakra legalább egy év haladékot kapnának, s így a pénzt a költségcsökkentő, a hatékonyságnövelő korszerűsítésekre tudnák költeni, s azután ez önmagában is megteremtené a fontosabb környezetvédelmi feladatokhoz szükséges források egy részét.

Nőtt Svájc óraexportja

Nőtt Svájc óraexportja augusztusban éves összevetésben, a júliusihoz hasonló mértékben.

Megszűnik az eva és más adónemek

A munka folytatódik – mondta Izer Norbert, hozzátéve, hogy jövőre további négy adónem szűnik meg.
Világgazdaság Piactér