Szükségszerű átalakítások

Energia | Vállalatok
A 2003. január 1-jével megnyílt árampiac szereplőinek úgy tűnik, egybehangzó véleménye szerint számos ponton nem elég egyértelmű a szabályozás, eltérő értelmezésre adhat okot. A Magyar Energia Hivatal, a fogyasztók, a kereskedők és a szolgáltatók is elkészítették saját módosítási csomagjukat. Ennek részleteiről Horváth J. Ferenc, a hivatal elnöke beszélt a Világgazdaságnak és az Energiainfónak.

Problémát okozott például, hogy a kiegyenlítő energia szabályozása nem volt megfelelő. Amikor a környező országok energiatőzsdéin felment az energia ára, a kereskedők a korábban ott lekötött importkapacitásokat “kint hagyták” és értékesítették azokat, az így kiesett teljesítményt pedig kiegyenlítőként itthon vették igénybe, ez profitot hozott számukra. Kiderült, hogy időnként bizonyos kereskedők olyan kiegyenlítő energiamértéket értek el, ami indokolatlan volt, nyilvánvalóan kereskedtek vele – mondta Horváth J. Ferenc. Hozzátette: a hivatal elfogadta, hogy a kereskedelmi szabályzatban módosítsák a kiegyenlítő energiára vonatkozó szabályozást. Vagy például a határkeresztező kapacitások legutóbbi éves aukcióján kiderült, hogy a kereskedők az elszámolóárat egyszerűen “felverték”, olyan eredmény adódott, amin maguk is meglepődtek. Az eljárást a hivatal szabályszerűnek tartotta, engedélyezték a szerződéskötést a rendszerirányítóval, azonban a határkeresztező kapacitással kapcsolatos jogok másodlagos piaca bevezetésének szükségessége nyilvánvalóvá vált. Eredetileg az volt a szándék – magyarázta az energiahivatal elnöke -, hogy ne legyen túl bonyolult a rendszer, de kiderült, hogy finomítani kell. Rendeletmódosítási javaslatunkkal – tette hozzá – gyorsan lehetővé válhat a másodlagos piac, hogy a kapacitásért fizetendő díjak csökkenthetők legyenek, mert az árverésnek nem az a célja, hogy a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt.-nek bevételt hozzon, az árverés csupán az elosztás mechanizmusa. Mindezek mellett kiderült az is, hogy a kereskedők “zsinórban” importálnak, ezáltal éjszaka itthon felesleg keletkezett, ezért vissza kellett terhelni Paksot, ami gazdaságtalan és műszakilag is káros. Ezért kezdeményeztük – mondja Horváth J. Ferenc -, hogy a paksi áramot éjszaka el lehessen adni, és azért, hogy az MVM Rt. számára ösztönző legyen, javaslatot tettünk arra, hogy a rendszerhasználati díjak az éjszakai export esetében kedvezőbbek legyenek. Készek vagyunk tehát rugalmasan a szabályozó rendszer módosítását kezdeményezni, egyeztetni a szakmával, a fogyasztókkal.

Az új uniós direktíva életbelépése és Magyarország májusi csatlakozása is szükségszerűvé tesz bizonyos módosításokat a regulációban. A hivatal elemzéséből kiderült egyebek mellett, hogy a villamosenergia-törvény (vetv.) és az uniós irányelvben használt fogalomrendszer eltér egymástól. Vannak bizonyos fogalmak, amelyek a magyar szabályozásból hiányoznak, ilyen például az elosztott termelés, a keresletoldali szabályozás, ezeket be kell építeni. A legnagyobb eltérés az elosztói és a szolgáltatói engedélyes szervezet szétválasztására vonatkozó követelmények teljes hiánya.

Mindezekkel együtt a hivatal elnöke szerint sikeres volt eddig az árampiaci nyitás. Felszínre hozta a szabályozás gyenge pontjait, és láthatóvá tette, hogy a nagyfogyasztóknál jelentkező hatmilliárdos árelőny miből tevődik össze. Kiderült, hogy a hazai erőművek – kivéve a versenypiacra termelőket – nem járulnak hozzá ehhez az árelőnyhöz, változatlan jövedelempozícióval bírnak. A jelentős további piacnyitásnak is az egyik fékje a hosszú távú szerződésrendszer.

A piacnyitás előkészítése során az egyik alapvető cél volt, legalábbis szabályozói oldalon, hogy csökkenjen az ország energiafelhasználása, javuljon a gazdaság energiahatékonysága. Ezzel kapcsolatban a hivatal elnöke emlékeztet, hogy műszaki értelemben a legnagyobb energiafelhasználó maga az energiaipar: az átalakításba bevitt tüzelőanyagokból hőt és áramot állít elő. Jelentős átalakítási és szállítási veszteségek keletkeznek itt. A magyar energiaipar egészének átlagos hatásfoka csak 60 százalék, igen sok teendő van tehát az energiaiparban is a hatékonyság területén. Ugyanakkor ismert, hogy felhasználói oldalon a GDP-re vetített felhasználás vásárlóerő-paritáson 50-70 százalékkal magasabb, mint az EU-tagországok átlagában. Ez azonban két tényező hányadosa, tehát nem egyértelmű, vajon az energiafelhasználás magas, vagy inkább a GDP alacsony a nevezőben. Ha a fizikai folyamatokat nézzük, nem hiszem, hogy például a cement-, vagy az acélgyártás hatásfoka Magyarországon ennyivel rosszabb volna – jelzi Horváth J. Ferenc. Arról van szó, hogy a gazdaság értékteremtő képessége alacsony.

Ugyanakkor egy főre vetítve a magyarországi felhasználás fele az EU-s szintnek. Igen jelentős hatékonyságnövekedést kell elérnünk ahhoz, hogy a GDP 4-4,5 százalékos hosszú távú növekedéséhez átlagosan évente “csak” 1-1,5 százalékos összenergia-igény, ezen belül 1,5-2 százalék/év áramigény-növekedés tartozzon.

A fogyasztók körében egyébként – tette hozzá az energiahivatal elnöke – a piacnyitás szinonimájaként terjedt el az alacsony ár. Most, hogy a határkeresztező kapacitások tavaly év végi árverésén kialakult díjjal együtt az importár megközelítette a közüzemi árakat, sokan megijedtek. Világosan kell látni – tette hozzá magyarázatként Horváth J. Ferenc -, hogy a szabadpiaci árelőnyt hosszabb távon kell értelmezni, és lehetnek olyan időszakok, amikor a közüzemivel azonos, esetleg magasabb ellenértékek alakulnak ki a szabadpiacon. Ennek az áraránynak azonban nagyon fontos üzenete van a piac számára – szögezte le a hivatal elnöke.

(Az interjú teljes terjedelmében Az MVM közleményei 2003/4. számában olvasható.)

Kiderült, hol a legdrágább a mozijegy a világon

Egyes országokban a hagyományos és a 3D-s filmek közötti jegyárak akár több, mint 30 százalékkal is eltérhetnek egymástól.

Az ekhós nehezen kap babavárót

Több olyan visszajelzés érkezett a Világgazdasághoz, amely szerint az ekhós adózási forma fennakad a pénzintézeteknél hitelbírálatkor.
Világgazdaság Piactér