Tartanak a versenytől a csirketermelők

Mezőgazdaság | Vállalatok
Tartanak az uniós versenytől a hazai baromfitermelők, mert az elmúlt években elmaradtak a hatékonyságnövelő fejlesztések. Több gazdálkodónak várhatóan abba kell hagynia a termelést, miközben az agrártárca szerint az ágazat a csatlakozáson összességében nyerhet.

Soknak tűnik a baromfiágazat 680 ezer tonnára nőtt éves országos össztermelése a piaci lehetőségekhez képest, és hosszabb távon különösen a 280 ezer tonnányi csirkemenynyiségre nem látszik vevő – állítják ágazati szakértők. Az uniós csatlakozás is elsősorban itt okozhat krízishelyzetet, míg a pulyka-, a kacsa- és a libatermelők valamivel nyugodtabbak lehetnek. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy – legalábbis mértékadó vélemények szerint – a hazai baromfiágazatra 10-15 százalékos termeléscsökkentés vár. Az uniós tagság önmagában is szelekciós tényező lehet, hiszen termelési támogatások híján a gazdálkodók védettsége csökkenhet. A csirketartásban éppen ez okozhat gondot, mivel számos helyütt elmaradtak a hatékonyságnövelő fejlesztések. Jellemző adat, hogy a magyar termelők egy kiló csirkét 1,8-2 kiló takarmányból állítanak elő, míg az EU gazdálkodói 1,7-1,75-ből. Kockázati tényező lehet, hogy a belépés után a takarmányozási költségek nőhetnek.

A baromfiágazati verseny miatt a gazdálkodók egy részének azzal kell számolnia, hogy a csatlakozás után abba kell hagynia a termelést. A belépés az FVM szerint is komoly alkalmazkodási kényszerrel járhat, de a minisztérium az ágazatot összességében a várható nyertesek közé sorolja. Az értékesítési esélyek a harmadik országokban is egyértelműen javulhatnak, mivel a minden fajra kiterjedő uniós exportrendszer már a belépéskor felválthatja a korábbi rossz nemzetközi megállapodások miatt működésképtelen magyar szabályozást. A termelők számára viszont nem tarthatók fenn a már említett jövedelemkiegészítő minőségi támogatások, mivel azok nem illeszkednek az EU-s gyakorlatba. Ezeket az FVM már az idén felszámolta, és helyettük “haszonállattartást segítő” dotációkat vezetett be, amit a belépés után is érvényben kíván hagyni. A minisztérium lát esélyt a hatékonyságjavító rekonstrukciós beruházások ösztönzésére is. A belépés után is támogatást kíván nyújtani a környezetkímélő technológiákra, illetve az állati hulladékok ártalmatlanítási költségeire és az állat-egészségügyi kiadásokra. Emellett a gazdálkodókkal közösen marketingprogramokat szeretne kidolgozni, és termelői öszszefogások létrehozására is buzdítja őket.

Az érintettek jelentős része viszont már a közeljövőben csődöktől tart, mivel a csirkefelvásárlási árak a tavalyi 175 forintról jelentősen, kilónként 163-168-ra estek a romló világpiaci helyzet miatt. Hasonló árvi-szonyok jellemzik a meghatározó EU-s tagországokat is. A hazai termelői bevételek a 23,40 forintos állami dotációval együtt is 190 forint körüli összeget tesznek ki, ami megegyezik az önköltséggel – állítják a gazdák.

Minden korábbinál nagyobb nőtt a német hazai össztermék

A német GDP 8,2 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben.

Döntöttek a kínai gazdaság következő öt évéről

Az elmúlt öt év alatt az ország gazdasága csaknem 100 ezer milliárd jüannal (15 ezer milliárd dollár) növekedett.

Négy járás vállalkozásai pályázhatnak támogatásra

A 2,5 milliárd forintos keretösszegű támogatás költségvetési forrásból valósul meg – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter.

Továbbra is az állami nyugdíjban bíznak a magyarok

Akik félretettek, átlagosan 1,8 millió forintot halmoztak fel eddig, de a többség jelenleg kevesebb, mint 500 ezer forintnál tart.
Világgazdaság Piactér