Váltaniuk kell a kisebb tejtermelőknek

Mezőgazdaság | Vállalatok
Nehéz helyzetbe kerülhet az uniós csatlakozás után az a 15-20 ezer hazai kistermelő, aki nem tudja teljesíteni az unió tejminőségi követelményeit. Az agrártárca megkezdte felkészítésüket, de kész megvenni tejkvótájukat is, ha abba akarják hagyni a gazdálkodást. Másrészről viszont az 1,99 milliárd literes magyar tejkvóta a belépés után is biztosítja a termelésbővülést azoknak, akik a minőségi előírásoknak meg tudnak felelni.

Kérdésessé válhat a csatlakozással annak a 15-20 ezer kistermelőnek a sorsa, akik ma nem képesek az unió által megkövetelt extra minőségű tejet előállítani. Az iparilag felvásárolt éves tejmennyiség mintegy 15 százalékáról (250 millió literről) van szó. Az agrártárca egyik megoldásként azt ajánlja számukra, hogy hozzanak létre hatékonyságjavító tejszövetkezeteket, amelyek beruházásaihoz a minisztérium támogatásokat nyújt. Akik azonban így sem tudnak termelni, azoknak előreláthatólag be kell fejezniük tevékenységüket. Visszavonulásukat az állam úgy kívánja lehetővé tenni, hogy literenként 25 forintos áron felvásárolja tőlük termelési kvótájukat. Ezután a gazdák harmadik lehetőségként azt is választhatnák, hogy áttérnek a húsmarhatartásra.

A különböző termelés-visszafogási intézkedésekkel az állam összességében 200 millió literrel kívánja csökkenteni a hazai tejtermelést az idén. Erre azért van szükség, hogy ne kelljen méregdrágán exportálni a felesleges mennyiséget. Ez éves szinten 400 millió litert tehet ki, de a fennmaradó 200 milliós többlet kezelését a termelők és a feldolgozók vállalták magukra. Az elmúlt években is felmerült értékesítési gondok abból fakadnak, hogy a mai magyar tejfogyasztás messze elmarad a korábbitól. A 80-as években az egy főre jutó fogyasztás elérte a 250 litert, míg ma csak 174 körül mozog. Ebből viszont az is következik, hogy az EU által elfogadott, 1,99 milliárd literes csatlakozás utáni éves tejtermelési kvóta – 10 milliós lakossággal számolva – egyelőre bőven fedezi a belföldi igényeket. Átlagosan ugyanis csaknem 200 literes, egy főre eső fogyasztási igény kielégítését teszi lehetővé hazai termelésből.

A kvóta később is fontos lehet Magyarország esetében, hiszen a remények szerint a fogyasztás évek múltán, az életszínvonal várható növekedésével újra a 200 liter fölötti szintre emelkedhet. Ez egyébként megfelelne az európai átlagnak is. A magyar termékekre épülő fogyasztásnövelés egyik lehetséges forrása (tartaléka) az lehet, ha a ma még meglévő tejtöbbletet később nem exportálnánk. Kétségtelen azonban az is, hogy a belépés után a magyar piacon eleve számolni kell a vámmentes EU-s tejtermékimport növekedésével is. Azt nem lehet remélni, hogy az országos kvótát emelni lehet, ha a fogyasztás esetleg a várakozásoknál gyorsabban nőne 200 liter fölé. Az unió a kvótarendszert 2014-ig fenn akarja tartani, és 2008 előtt felülvizsgálatról sem lehet szó. Így a hazai kereslet gyors bővülése esetén a kvótalehetőségen felüli szükségeletet importból kellene fedezni.

Börtönbüntetésre ítélték a volt FIFA-főtitkárt

Jerome Valcke 2007 és 2015 között volt a FIFA főtitkára, több világbajnokság televíziós jogdíjaival élt vissza.

Az elmúlt 100 év legnagyobb budapesti vasúti fejlesztése kezdődik

A munkálatok az összesen kiviteli tervezéssel együtt várhatóan 5 évet vesznek majd igénybe.

Magyarországon termelik a hetedik legtöbb sütőtököt

Az unióban megközelítőleg 25 ezer hektáron, ezen belül Magyarországon több mint másfél ezer hektárnyi földön termelték a népszerű tökfajtát

Minden korábbinál nagyobb nőtt a német hazai össztermék

A német GDP 8,2 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben.
Világgazdaság Piactér