A minimálbér és a garantált bérminimum 2022-es emeléséről számos interjú és vélemény jelent meg a sajtóban az elmúlt időszakban, azonban idáig többnyire a 200 ezer forintra emelkedő minimálbér került reflektorfénybe. Természetesen fontos a minimálbér-emelés is, ugyanakkor a jelenlegi munkaerőpiacot vizsgálva tisztán kirajzolódik, hogy Magyarországon 2022-ben valójában a 260 ezer forintra emelkedő garantált bérminimumnak lenne markáns munkaerőpiaci hatása. Ebben az esetben a munkáltatókat viszont kompenzáció illeti meg, a kérdés az, hogy mennyi.

Fotó: Havran Zoltán / Magyar Nemzet

Indokolt a minimálbér 200 ezer forintra emelése 

A hazai minimálbér nominális szintje jelentősen elmarad az európai uniós átlagtól, nem éri el a 700 eurót, utolsó előttiek vagyunk, csak Bulgáriát előzzük meg a rangsorban. Vásárlóerő-paritáson számolva is hátulról az ötödikek vagyunk Bulgária, Litvánia, Észtország és Szlovákia után. Ha a fejlettségünkhöz képest vizsgáljuk, akkor is megállapíthatjuk, hogy hazánkban relatíve alacsony a jelenlegi minimálbér, hiszen a nálunk kevésbé fejlett országokban (Horvátország, Románia, Görögország, Litvánia) és a hasonló fejlettségi szinten álló Lengyelországban is érdemben magasabb (vásárlóerő-paritáson mért) minimálbért kapnak a munkavállalók (1. ábra). A 2021-es friss minimálbéradatok szerint a magyar minimálbérnél 40 százalékkal magasabb a lengyel.

Fotó: VG

A garantált bérminimum és a minimálbér közötti olló jelentősen kinyílt

Az elmúlt években jelentős béremelkedés volt tapasztalható Magyarországon, ami egyaránt érintette a (bruttó) átlagbért, a mediánbért, a garantált bérminimumot és minimálbért is. A minimálbér relatív leszakadása a garantált bérminimum mögött viszont látványos volt. 

Aggregált szinten vizsgálva elmondható, hogy 2016–2021 között az átlagbér 71 százalékkal, a mediánbér 75 százalékkal, garantált bérminimum 70 százalékkal, a minimálbér viszont „csak” 51 százalékkal emelkedett, miközben az infláció 6 év alatt összesen 18 százalék volt. 

A részletes adatokat megvizsgálva az látszik, hogy a minimálbér-emelés egyre kevesebb embert érint (2. ábra). Ez is azt mutatja, hogy a garantált bérminimum, a mediánbér és az átlagbér is eltávolodott a minimálbértől 2021-re.

Fotó: VG

A minimálbér torlasztó hatása gyenge, a garantált bérminimumé erős

2016-ban a legfeljebb minimálbér plusz 20 százalékot kereső munkavállalók (alkalmazásban állók, teljesmunkaidő-egyenértékes bruttó havi keresetadatokból kiindulva) száma elérte a 680 ezret, ami a foglalkoztatottak 26 százaléka. Ma ez a szám becslések szerint 460 ezer, és a foglalkoztatottak kevesebb mint 14 százaléka. Ezekből a munkaerőpiaci adatokból is egyértelműen látszódik, hogy egy a négy évvel ezelőttihez hasonló, vagyis jelentős mértékű minimálbér-emelés ma jóval kevesebb embert érintene, és a vállalatok számára is sokkal kisebb munkaerőköltség-emelkedést eredményezne.

Fotó: VG

A legfeljebb garantált bérminimum plusz 20 százalékos sávban az elmúlt években csak kismértékű változás azonosítható: 2016-ban 977 ezer ember volt ebben a jövedelemkategóriában (a foglalkoztatottak 37 százaléka), a legfrissebb, 2021-es adatok szerint már közel 1,1 millió ember tartozik ide (a foglalkoztatottak 34 százaléka). Így a legfeljebb garantált bérminimumot kereső közel 700 ezer főnél, és a legfeljebb garantált bérminimum plusz 20 százalékot kereső további 400 ezer ember esetében egy jelentős, 20 százalékos béremelkedés már markáns munkaerőköltség-emelkedést okozhatna a vállalati szektorban. 

Becslések szerint egy 2022-ben egy lépcsőben 20 százalékkal megemelt minimálbér és garantált bérminimum így valamivel több, mint 1 millió embernek a nemzetgazdaságban alappályán várt 9 százalékos emelésnél érdemben azonnal nagyobb jövedelemnövekedést eredményezne. Körülbelül a mediánbérig tartó jövedelemkategóriában (350 ezer forintig) a torlasztó hatás miatt plusz 1 millió ember is várhatóan a nemzetgazdasági átlagot meghaladó jövedelemnövekedést tapasztalna (így összesen 2 millióan lennének érintettek), míg a mediánbér fölött keresők valószínűleg már kevésbé. 

A 2017-ben kötött hatéves bérmegállapodás főbb tanulságai

Érdemes egy pillantást vetni arra, mi is történt 2017-ben, az előző jelentős minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés évében. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai megállapodtak egy 6 évre szóló programról, amelynek keretében meghatározták a következő évek minimálbér-emeléseinek mértékét és az azokhoz kapcsolódó adókedvezmények mértékét. A megállapodás értelmében 2017-ben a minimálbér 15 százalékkal, 2018-ban 8 százalékkal, míg a garantált bérminimum 2017-ben 25 százalékkal, 2018-ban pedig 12 százalékkal növekedett. A minimálbér-emeléssel párhuzamosan 2017-ben a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó 27 százalékról 5 százalékponttal, 22 százalékra, majd 2018-tól további 2 százalékponttal, 20 százalékra csökkent. A megállapodás értelmében 2017-től a társasági adó kulcsa 9 százalékra csökkent a korábbi kétkulcsos (10 és 19 százalékos) rendszert követően.

A bérmegállapodás a 2019 és 2022 közötti szociális hozzájárulási adó további csökkentésének lehetőségéről is rendelkezik.

A munkáltatói járulék további négy alkalommal csökkenhet, alkalmanként 2 százalékponttal, azon negyedévet követő második negyedévben, amelyikben a versenyszféra reálbéreinek növekedési üteme legalább 6 százalékkal nő az előző csökkenést megalapozó negyedévhez képest.

A 2016-ban aláírt megállapodást összegezve megállapíthatjuk, hogy a kormány jelentősen segítette az alacsonyabb jövedelemkategóriába tartozó munkavállalókat a béremelésekkel, ugyanakkor érdemi kompenzálást is nyújtott a vállalatoknak az emelkedő munkaerőköltségek miatt. 

Mi történhet 2022-ben? 

A 2022-es minimálbér- és garantáltbérminimum-emelésről szóló tárgyalások során hamar egyetértés alakult ki a minimálbér 200 ezer forintos szintjéről, de a garantált bérminimum szintjének meghatározását a vállalkozók a kormány által biztosított támogatások mértékétől tennék függővé. Legalább 5 százalékpontos munkáltatóiteher-csökkenést szeretnének kapni. Véleményünk szerint érdemi különbséget nem lehet tenni a garantáltbérminimum- és a minimálbér-emelés aránya között, így 20 százalékos emelés lehet terítéken mind a két kategória esetében. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán kell majd eldőlniük a végső számoknak, ugyanakkor érdemes egy számpéldával szemléltetni a 2017. és a 2022. évi béremelések és az azokhoz kapcsolódó kompenzáció közötti kapcsolatot.

2017-ben 5 százalékos munkáltatóiteher-csökkenés mellett a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal ugrott egy év alatt. Egy mindkét kategóriában megvalósuló 20 százalékos emelés hatása ma viszont már más. 

2017-ben a minimálbér 15 százalékos emelése következtében az emelés nélküli esethez képest 1,5 százalékponttal magasabbra került a nemzetgazdaság éves bruttó átlagbér-emelkedése. Ma egy 20 százalékos minimálbér-emelés a változatlan esethez képest viszont csak 1 százalékponttal nyomja feljebb a bruttó átlagbér-emelkedést, a mostani esetben az éves növekedés az alappályáról 9 százalékról 10 százalékra tolódik.

Fotó: Frederick Florin / AFP

2017-ben a garantált bérminimum 25 százalékos emelése az emelés nélküli esethez képest 3 százalékponttal nyomta feljebb a nemzetgazdaság éves bruttó átlagbér-emelkedését. Ma egy 20 százalékos garantáltbérminimum-emelés a változatlan esethez képest viszont csak 2 százalékponttal emeli a bruttó átlagbér-növekedést, a mostani esetben az éves növekedést az alappályáról 9 százalékról 11 százalékra.

Így tehát 2017-ben az emelés torlasztó hatása 4-4,5 százalékpont többletnövekedés, míg ma egy 20 százalékos emelés 2,5-3 százalékpont. Ez az eltérés abból is adódik, hogy ma az infláció magasabb, tehát az alappályán magasabb bérnövekedés indokolt. 

Összességében úgy látjuk, hogy 5 százalékpontos munkáltatóijárulék-csökkentésnél talán egy kisebb kompenzáció indokolt. Az átlagbér magas adóéke mindenesetre közeledik az EU-átlaghoz (39,3 százalék), ami nagyon jó hír, 5 százalékpontos csökkentés esetén 43,2 százalékról 40,6 százalékra vagy 4 százalékpontos csökkentés esetén 41,2 százalékra csökken.