Már a második fázisánál tart az Aspern Smart City Research (ASCR). A Bécs 22. kerületében, a Seestadt Aspern városrészben 2013 őszén elindított okosvárosprojekt Európában egyedülálló kísérlet, amelynek egyik fő célja klímabarát, skálázható, a jövő rendszereinek fejlesztése során felhasználható energiahatékonyság-javító megoldások kidolgozása. 

A városrész ahhoz, hogy sikeresen tesztelje a jövő energiahatékony rendszereit, új megközelítéseket hívott segítségül a kutatási projektben. Ezt lehetővé tette a projekt finanszírozása is: piaci és állami szereplők álltak össze, köztük a Siemens, a Wien Energie, a Wiener Netze, a Wirtschaftsagentur Wien, a Wien 3420. A Siemens az anyagi támogatáson túl az 5D-s megoldásaival, azaz a dekarbonizáción, a decentralizáción, a diverzifikáción, a demokratizáláson és a digitalizáción alapuló eszközeivel járult és járul hozzá.

A projekt 2,4 millió négyzetméteren valósul meg, amelynek a fele zöldterület, és 10 ezer lakásban 25 ezer lakónak ad majd otthont pár éven belül, a több mint 10 ezer munkahely mellett. 

Az első, 2018-ban zárult fázisban kiépült az az infrastruktúra, amely lehetővé tette a tesztelést biztosító, valós idejű adatgyűjtést és -elemzést. A projekten dolgozó több mint száz szakember már eddig is számos új tervet tett le az asztalra: az épülettechnológia és a hálózati infrastruktúra területén 15 prototípust fejlesztettek ki és 11 szabadalmat nyújtottak be. 

Fotó: Shutterstock

Az új városrész megoldásainak egyike, hogy épületinformációs rendszerrel támogatták a házak tervezését, kivitelezését, létrehozták az épületek digitális ikreit, amelyek az üzemeltetés során nyújtanak segítséget. 

Újdonságnak számít az energiafogyasztók és -termelők összekapcsolása: 

olyan energiaközösségek működését vizsgálják, amelyek lehetővé teszik a helyben termelt, megújuló energia felhasználását, és átadását más szereplőknek. Ebből profitál az elektromos járművek töltése is. Az áramhálózati üzemeltetésre új elemzési metódust teszteltek, és előkészítették az intelligens hálózatok kiépítését is. Összekapcsolták az okosépületeket, a hatékonyságnövelő automatizálási rendszer bevetése mellett új világítástechnikai koncepciót alkalmaztak, és adatközponti hulladékhőt használnak egy klinika fűtésére. 

Szenzortechnológiára épülő kommunikáció zajlik a tárgyak, a rendszerek és a felhasználók között. 

Folyamatosan nyomon követik az energiarendszerek adatait, és a kiértékeléshez, valamint a környezeti ingerekre való reagáláshoz csatasorba állították a mesterséges intelligenciát is. 

Mivel az okosváros-megoldások alapja az adatgyűjtés és -feldolgozás, természetes módon előtérbe kerülnek az adatbiztonság kérdései, a kibertámadások elleni védelem is. Ezeket a szempontokat a fejlesztés kezdete óta szem előtt tartják, a felhasznált szoftverek nagy része nyílt forráskódú.

Fotó: Shutterstock

A klímavédelem és a költséghatékonyság soha nem volt elhanyagolható szempont, ám a 21. század harmadik évtizedében mindkettőnek megsokszorozódott a súlya. Szakértők számítása szerint a világ népességének 70 százaléka városokban és urbanizált területeken fog élni, ezért különösen fontos, hogy a legtöbb elektromos áramot fogyasztó területek energiahatékonyak legyen. Kiemelt tényező az épített környezet energiafelhasználásának csökkentése is: 

Európában az áramfelhasználás 40 százaléka az épületekhez kötődik. 

A Seestadt Aspernben kidolgozott és már bizonyítottan működő fejlesztések napjaink energiahatékonysági és energiapolitikai problémáira kínálnak megoldást közösségek számára. A szakemberek mindvégig a lehető legszélesebb körű alkalmazhatóságra törekedtek, és az innovációk előtt immár nyitott az út, hogy közkinccsé váljanak, akár hazánkban is.