A kormány a jelen nemzetközi politikai és gazdasági helyzet súlyos kihívásait mérlegelve 2022-ben két fő célt tűzött a magyar társadalom és maga elé: a rezsicsökkentés minél nagyobb mérvű megvédését és az ország biztonságának hatékony megerősítését. Ezt szolgálja – többek között – a speciális állami pénzalapok életre hívása is. A rezsicsökkentés/rezsiharc témája már évek óta a hazai közbeszéd része, az országvédelem rendkívüli eszközökkel való finanszírozása azonban mindenképpen új jelenség. Akkor is, ha a kormány a Zrínyi 2026, hivatalosan Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program végrehajtásával 2016 óta tudatosan és jelentős erőforrásokkal erősíti hazánk védelmi képességét. Eredetileg 2026-ig tervezték ennek lezárását, ami időközben későbbre tolódott. Jelen állás szerint 2030-ra lezárulhat a magyar védelmi erő korszerűsítése és átfegyverzése, ami döntően a régi szovjet fegyverrendszerek lecserélését jelenti a legfejlettebb nyugati technológiára. S mindezt erősíti a védelmi ipar hazai felépítése.

A felkészülést ösztönzi a 2021-ben életbe lépett Nemzeti Katonai Stratégia is,

amelynek értelmében 2024-re el szeretnénk érni a által követelményként rögzített, a legalább 2 százalékát elérő védelmi kiadást. Ezt az itthoni légkör is viszonylag hamar magáévá tette, hiszen azonnal megjelent a médiában a „térség meghatározó hadereje” mint üzenet. Vitathatatlan, hogy a fejlesztések beindultak, hiszen amíg 2016-ban 1,289 milliárd dollár értékű volt az itthoni katonai és védelmi fejlesztés, addigra 2020-ban közel duplájára, egészen 2,41 milliárd dollárra rúgott a ráfordítás mértéke. A jelenlegi elkötelezettség mellett már jövőre elérheti a NATO által javasolt GDP-arányos védelmi költségvetést Magyarország, aminek tetemesebb része haderőfejlesztésre mehet el. 

A közvetlen szomszédunkban dúló háború és a közelmúltban nem tapasztalt biztonsági kihívások ösztönzőleg hatottak a döntéshozókra. A váratlan helyzet rávilágította a figyelmet az ország kitettségére és sebezhetőségére. A teljesen új gondolati struktúra alapján felépített haderőfejlesztés kiutat jelenthet ebből, megerősítve ezzel Magyarország védelmi képességét, átvitt értelemben pedig annak biztonságát.

a Magyar Honvédség harc- és reagálóképességének növelése kapcsán elrendelt nagy láthatóságú különleges műveleti gyakorlat szakmai – és sajtó napSzalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter Újdörögd kiképző bázis
Fotó: Teknős Miklós/Magyar Nemzet

Túlzás nélkül állítható, hogy a biztonságos hazai lét iránti igény mind a lakosság, mind a vállalkozások körében érzékelhetően felértékelődött, különösen a 2022. februári háborús helyzet óta. A biztonság (és annak erősítése) priorizált követelmény, már-már létkérdés lett, hasonlóképpen mint – a békés viszonyok közepette is értékelt – a szociális célkitűzések (például az öngondoskodás, az oktatás fejlesztése) vagy a fenntarthatóság. Ezek a célok ugyanis hosszú távon előremutatóak. Ha a pénzügyi eszközöket nézzük, akkor ez utóbbiak tárháza folyamatosan gyarapszik, átszőve a gazdasági és a mindennapi élet egész területét (példának hozhatjuk fel a zöld pénzügyi eszközöket, az otthonteremtési hiteleket, az öngondoskodást, a képzést támogató konstrukciókat).

 Ma felvethető, hogy a biztonságot előmozdító pénzügyi eszközrendszer is továbbfejleszthető,

mégpedig lakossági és céges megtakarítások bevonásával is, természetesen megfelelő kondíciókkal és hosszú távra. Itt érdekazonosság teremthető nyugdíjas, aktív munkavállaló, illetve kisvállalkozó között. A részvételi szándék megerősíthető; érdek, illetve érzelmi alapon. Persze lehet a konstrukciókat is finomítani, például transzferek kifizetésébe történő bevonással.

Ne felejtsük el, hogy a magyar nemzet tagjai hazaszeretetük és Magyarország biztonságának megerősítésére mindig készek voltak anyagi áldozatot vállalni, például 1848–49-ben vagy az első világháború időszakában. Érdemes lehet a még nem alkalmazott módokat górcső alá venni.