Amikor az innovációs helyzetet elemezzük nem elég csupán arra figyelni, hogy az országok és a cégek mekkora összeget fordítanak kutatás-fejlesztésre. Az igazán fontos az, hogy ezt milyen eredménnyel teszik. Az eredmények között kiemelkedően fontos, hogy a kutatás-fejlesztési ráfordítás következtében mennyi szabadalom születik meg. Az innovációs elemzések általában sok mutatóval számolnak, és az innovációs ráfordításokat és azok eredményeit egyszerre mérik. A LexisNexis amerikai kutatócsoport azonban ennél mélyebbre ás: ágazatokat és cégeket vizsgál azok innovációs eredményei, bejelentett szabadalmai alapján. Arra figyelmeztet, hogy a szabadalmak egyben azt is érzékeltetik, hogy milyen irányba fejlődnek a technológiák, milyen lesz az „új gazdaság” ágazati szerkezete.
A legfrissebb elemzésük „Innovációs momentum 2022: a 100 globális vezető” (Innovation Momentum 2022: The Global Top 100) címmel ez év elején jelent meg. A tanulmány szerint az innováció terén regionálisan az USA és Ázsia, utóbbin belül Kína és Dél-Korea vezet. Ami pedig a gazdasági ágazatokat illeti, az élen a gyógyszeripar és az informatika van. A 11 vezető ágazat közül a járműgyártás innovativitása csak a 9. A benyújtott szabadalmak alapján vezető 100 innovátor ágazati és régiós megoszlását a táblázatban látjuk.
A táblázatból egyrészt azt látjuk, hogy a vezető innovátor cégek amerikaiak, azon belül pedig – mint később látni fogjuk – az Egyesült Államok cégei. Követik őket az ázsiai cégek és csak utánuk jön az a csoport, amelyben a teljes Európa, a Közel-Kelet és Afrika cégei együtt szerepelnek. Másrészt az is figyelemre érdemes, hogy az úgynevezett vezető ágazatokban, mint például a gyógyszeripar, az informatika és az orvostudományi technológiák területén messze Amerika van az élen (26 vezető pozíció). Abban a csoportban, amelyben Európa egésze is található, ezeken a területeken összesen 7 vezető pozíció van.
Az európai cégek az úgynevezett régi gazdaság, például a vegyipar területén érnek el öt vezető helyet.
Nézzük akkor az országokat és a cégeket kicsit részletesebben! A TOP 100 vezető innovátor között mindösszesen 6 német, 6 svájci, 2 brit, 3 holland, 1 osztrák és 1 luxemburgi van. Vagyis Európát összesen 19 vállalat képviseli. Amerikából és Kanadából 48 cég van a TOP 100 között, közöttük azonban csupán egy a kanadai cég. A 30 ázsiai cég közül 18, vagyis az összes ázsiai vezető innovátor cég 60 százaléka kínai, amelyek az elektronika és az informatika területén rendelkeznek sok szabadalommal. Az ázsiai cégek között egyetlen japán van, viszont 6 dél-koreai és 5 tajvani. A 6 német cégből 2 – a Bosch és a VW csoport – járműipari cég, ezenkívül egy félvezetőgyártó, és 3 műszaki tervezési (engineering) vállalat. A vezető svájci cégek többsége gyógyszeripari cég. Az osztrák cég pedig az OMV csoport. A két brit cégből az egyik fogyasztási cikkeket gyárt, a másik járműipari és műszaki tervezési cég. A három holland cég közül egy gyógyszeripari, a másik kettő pedig félvezetőgyártó vállalat. Az egy luxemburgi vállalat pedig a vegyipart képviseli. Összességében – ahogyan azt a táblázatban is láthatjuk – a vezető innovátorok között 17 gyógyszeripari, 13 elektronikai és informatikai, valamint 12 félvezetőgyártó cég van.
A kutatás arra is rávilágít, hogy bár a TOP 100 listán csak vállalatok szerepelnek,
az egyetemek és kutatóintézetek is rendelkeznek szabadalmakkal.
Közöttük a legtöbb amerikai, ezeket a kínaiak követik. Az első 16 egyetem és kutatóintézet között egyetlen európai szerepel, a német Fraunhofer kutatóintézet, amely alkalmazott kutatással foglalkozik több régióban, például a telekommunikáció területén is.
A kutatásból elsősorban Európa általános lemaradására érdemes felfigyelni, illetve arra, hogy ahol viszont vannak szabadalmi eredmények, azok között sok az úgynevezett régi, hagyományos gazdasághoz, a vegyiparhoz, járműgyártáshoz kapcsolódik. Meglepők a brit cégek gyenge szabadalmi adatai. Azon pedig talán nem kell csodálkoznunk, hogy régiónkból egyetlen cég sem került be a TOP 100 közé. Többek között azért sem, mert szabadalmi aktivitása Magyarországon elsősorban az itt működő globális cégeknek van, esetenként magyar állami támogatással és magyar munkavállalókkal. Viszont a szabadalom a cégé és nem Magyarországé lesz. Talán ezt láthatjuk abban az EU-s adatban, ami szerint míg a kormány a cégek innovációját Magyarországon az EU átlagnál 51 százalékkal magasabb összeggel támogatja, ugyanakkor a szabadalmi bejegyzések tekintetében csupán az EU-s átlagérték 37,3 százalékát érjük el (European Innovation Scoreboard 2021).
A szabadalmak típusa és száma arra mutat rá, hogy milyen új piaci lehetőségek nyílhatnak meg akkor, ha a szabadalom tárgyát képező terméket vagy szolgáltatást sikerül gyorsan és hatékonyan piacra vinni. Az új termék, új piac, új tudás pedig a jövő, a bekapcsolódás lehetősége a környezeti változásokba.
