A folyamatosan romló makrogazdasági környezet régóta nem látott kihívások elé állítja a hazai gazdaságot és a gazdaságpolitikai döntéshozókat. Az több mint 20 éve nem tapasztalt szintre emelkedett az elmúlt évben, ennek megfelelően az MNB rendre proaktívan reagált, 2022 szeptemberében az alapkamat 13 százalékos szintjénél zárta le a jegybank a kamatemelési ciklusát. Ennek ellenére a hónap második felében további intervencióra volt szükség. Az alapkamat emelésének elsődleges célja, hogy csökkentse a keresleti oldal túlfűtöttségét, a fogyasztás helyett megtakarításokat generáljon, ezáltal mérsékelje az inflációt. 

A jelenlegi pénzromlást ezzel szemben főként exogén tényezők okozzák, a rekordokat döntő energiaárak begyűrűznek a termelésbe és a szállításba, tovább növelve a fogyasztói árakat.

 Ebből a szempontból a jegybank alapkamat-emelése feleslegesnek is tűnhet, ami ráadásul lassítja a gazdaságot, illetve növeli a forrásszerzés költségét, azonban érdemes további tényezőket is megvizsgálni. 

A Magyar Nemzeti Banknak nincs árfolyamcélja, a jegybanktörvény alapján elsődleges feladata az árstabilitás megőrzése. Hazánk kis, nyitott gazdasága esetén viszont korreláció figyelhető meg a forintárfolyam és a fogyasztói árak alakulása között, a jelenleg tapasztalt gyengülés veszélyeztetheti a középtávú inflációs célokat, ezért a jegybank a pénzromlás jellegétől függetlenül kénytelen határozott fellépésre. Az utóbbi hónapok kamatemelései során azt tapasztalhattuk, hogy a piac előre árazta a jegybanki döntéseket. Ha az megfelelt a várakozásoknak, akkor stagnálás, kismértékű erősödés volt megfigyelhető a forint árfolyamában, azonban a jegybanki döntések ellenére később folytatódott a hazai fizetőeszköz gyengülése. 

Az alapkamat emelés hatása az euró forint árfolyam alakulására
 

Az utóbbi hónapban különösen kritikussá vált a jelenség, amit a folyó fizetési mérleg hiánya mellett a forinttal szemben felvett befektetői pozíciók is támogattak. A folyó fizetési mérleg hiányát a drasztikusan megemelkedett energiaárak okozzák, e tételek nélkül pozitív lenne a mérleg értéke. A hiány belső nyomást generál a forintárfolyam alakulására, a folyamatos devizaátváltásnak jelentős szerepe van a hazai fizetőeszköz leértékelődésében. Az MNB döntése, miszerint az energiaimportőröknek a jegybanknál kell váltani a devizát, részben leveszi a nyomást a forintról, azonban hosszú távon nem fenntartható, hiszen végesek az ország devizatartalékai. A jegybank másik lépése, a kamatfolyosó tetejének, az egynapos fedezett kamatának 25 százalékra emelése, illetve a 18 százalékos kamatozású egynapos gyorstender kiírása szintén rövid távú megoldást jelent, a banki forrásszerzés költségét lényegesen megemeli, azonban megdrágítja a shortolást (a forint gyengülésére spekulálók költségeit), ezáltal védi a hazai fizetőeszköz árfolyamát. A jegybank mozgásterét nagyban növeli a kormány által bevezetett kamatstop, hiszen így a lakosság és a kkv-k nem érzik meg egyből a kamatemelés hatását, azonban a növekedési kilátásokat erőteljesen befolyásolja. 

Összességében elmondható, hogy Magyarországon a gazdaságpolitikai döntéshozók mind fiskális, mind monetáris oldalról mindent megtesznek a kríziskezelés érdekében.

 

Businessman struggling to move data arrow upwards, kamat, infláció, pénz, inflation, bank, money, cash
Fotó: Malte Mueller / Getty Images

A nyári költségvetési kiigazítással megérkezett a fiskális szigor időszaka, míg a jegybank talán erőn felül is védi a forintot, ezáltal közvetetten az árstabilitást. Az ország geolokációja adott, a háború közelsége és az orosz energia szükségessége nem befolyásolható, azonban a hazánk számára jogosan járó visszatartott uniós források csökkentenék az ország sérülékenységét. A következő időszakot a háború miatt továbbra is bizonytalanság övezi, azonban az EU-s megegyezéssel a forint pályája jó eséllyel visszakonvergálna a régió többi devizájának a pályájához, és ez csökkentené a monetáris politika vállán lévő, az infláció elleni küzdelemként aposztrofálható óriási terhet.