Hónapok óta lehet tudni, hogy jön az energiaválság, a Tisza-kormány azonban mással foglalkozott – a Fidesz ellehetetlenítése fontosabb volt Magyar Péternek

Teljesen leállítja hétfőn a paksi atomerőművet az MVM a Duna alacsony vízállása miatt – ezt Magyar Péter miniszterelnök pénteken jelentette be a Dunai Finomítóban tartott sajtótájékoztatóján. A bejelentés csak annak lehetett meglepetés, aki nem figyelte az elmúlt napok eseményeit.

Hónapok óta lehet tudni, hogy jön az energiaválság, a Tisza-kormány azonban mással foglalkozott – a Fidesz ellehetetlenítése fontosabb volt Magyar Péternek

A hét eleje óta egymás után állította le a paksi atomerőmű blokkjait az MVM. A vállalat nem verte nagy dobra,

• de már hétfőn este letekerte az 1-es blokk teljesítményét 254 MW-tal,
• aztán kedden a 3-as blokk teljesítményét 237 MW-tal,
• szerdán pedig a teljes 3-as blokk leállítására került.

Az Országos Atomenergia Hivatal péntek reggeli adatai szerint a 3-as blokk már nem termelt, az 1-es és 2-es blokk erősen visszaterhelt állapotban működött (242, illetve 246 MW), míg a 4-es blokk még 478 MW teljesítményt adott le.

Magyarországon kívül hasonló forgatókönyv játszódott le a környező országokban. Szerda este írtunk róla, hogy veszélyben a Duna menti régió áramellátása, miután a nap folyamán nyugtalanító hírek érkeztek a régióból. Bulgária ideiglenesen leállítja a kozloduji, Románia pedig a cernavodai Atomerőművet.

Az ok mindenhol ugyanaz: a Duna alacsony vízállása. Az elmúlt hónapok rendkívüli szárazsága miatt alig maradt víz a régió legnagyobb folyójában. Szerdán dőlt meg a történelmi negatív rekord, Budapestnél mindössze 27–31 centiméteres vízállást mértek. Mindenesetre Magyarországon bekövetkezett az, ami az elmúlt 44 évben sohasem fordult elő: az alacsony vízállás miatt először kell leállítani a paksi atomerőművet. Ezzel 2000 MW kapacitás esik ki egyik pillanatról a másikra, amit importból kell pótolnia az MVM-nek.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a következő napokban ismét rendkívüli hőség várható. A hétvégétől 40 fok fölé emelkedhet a hőmérő higanyszála. Magyarul az energiatermelés kiesése és a fogyasztás megugrása egyszerre helyezi olyan nyomás alá a magyar energiarendszert, amellyel talán még sohasem szembesült. Erre reagálva Magyar Péter csütörtök este energiakrízist hirdetett, és arra kérte a lakosságot és a nagyfogyasztókat, hogy önkorlátozást hajtsanak végre. Később a kormányfő meg is nevezte az első gyárat, ahol a termelés az elsők között állhat le, ez pedig a nyíregyházi LEGO gyár. De ugyanerre a sorsra juthatnak a jövő héten az akkumulátor- és cementgyárak, valamint a vegyipari és autóipar cégek.

Régóta lehet tudni, hogy jön egy energiaválság

Magyar Péter szokás szerint egyből megtalálta a kialakult helyzet felelősét Orbán Viktor személyében. A miniszterelnök szerint néhány milliárd forintos beruházással elkerülhető lett volna a mostani helyzet, a saját felelősségét persze nem említette.

Az iráni háborúval egy időben egymás után jelentek meg azok az elemzők, akik figyelmeztettek, hogy komoly válság elé néz az európai gazdaság. Orbán Viktor a választási kampányban többször is súlyos helyzetre hívta fel a figyelmet.

– mondta április 4-én, akkor persze az iráni háború és az olajárak elszállása okozott a világgazdaságban zavarokat, de azt nem lehet mondani, hogy ne lettek volna jelek.

Június végén az akkori rendkívüli hőség miatt a paksi atomerőműnek csökkentenie kellett az egyik blokk teljesítményét, emiatt Magyarország ideiglenes felmentést adott a környezetvédelmi hőmérsékleti korlátozások alól, hogy elkerülje a nagyobb termeléskiesést. Tehát már hetekkel korábban ismert volt, hogy a rekordaszály és a Duna folyamatos apadása veszélyeztetheti a folyóvízzel hűtött atomerőművek működését. Erre nemzetközi intézmények, valamint a hazai szakértők is felhívták a figyelmet.

Ezeket a hangokat azonban a Tisza-kormány mintha meg sem akarta volna hallani, ehelyett inkább azzal foglalkozott, hogy leváltsa a köztársasági elnököt, vagy korlátozza a fideszes képviselők mandátumát a 17. alkotmánymódosítással. Kétségtelenül megfeszített munkát végzett megalakulása óta a kabinet, azonban láthatóan a sziszifuszi jogalkotási munka elvitte a fókuszt más területekről.

"Az aszály nem váratlanul jött"

A szakértő szerint a kormánynak lett volna lehetősége arra, hogy felkészüljön a mostani helyzetre. „Az aszály nem váratlanul jött, nem lettünk volna eszköztelenek a kieső energiatermelés időben történő pótlására gyorsindítású erőművek csatasorba állításával" – írta Facebook-posztjában Tóth Máté, energiajogász, aki szerint a litéri és a sajószögedi olajtüzelésű erőművi blokkokat már egy-két héttel ezelőtt fel lehetett volna készíteni a várható rendkívüli helyzetre, és kellő mennyiségű tüzelőanyaggal ellátni, hiszen olajunk van elég. 

Ezek mellett a fölgáztüzelésű gyorsindítási erőművi blokkok, leginkább a csepeli és a kelenföldi gázturbinás erőmű csúcsra járatásával lehet enyhíteni a paksi termelés-kiesés hatásait, elkerülve a méregdrága tőzsdei áramvásárlásokat. Tóth Máté megjegyezte, hogy a sokat átkozott Szijjártó Péter ilyen helyzetben repülőjére ült, és diplomáciai eszközökkel gondoskodott az akár nem is jogszerűtlenül visszatartott víz pótlásáról német- osztrák- vagy szlovák irányból. Orbán Anita is csinálhat ilyet, ám ha ezt félre is tesszük, azt viszont, hogy a Duna felső szakaszán történik-e a nemzetközi egyezményeket sértő vízvisszatartás, egy azonnali műszaki bizottság vizsgálhatná, sőt már vizsgálhatta is volna az elmúlt hetekben, arról nincs információ.

Egyúttal annak a soron kívüli megvalósíthatósági vizsgálatával is lehetett volna készülni, vagy akár most is lehet, hogy a Duna mélyebb sodorvonalába telepített, néhány nap alatt létesíthető nagy teljesítményű mobil átemelő szivattyútelepek és úszóművek telepítése, a hűtővízcsatorna beömlőnyílása előtti mederrendezés, esetleg ismert technológiájú ideiglenes duzzasztómű rendkívüli létesítése biztosíthatja-e a szükséges vízhozamot.

Nem most kellene az MVM teljes vezetését lecserélnie a kormánynak

A megoldást most az import jelenti rövid távon, magyar átviteli hálózat körülbelül 3600–3800 MW importot képes fogadni, vagyis műszakilag elvileg fedezhető a paksi kiesés jelentős része. A probléma súlyossága abból fakad, hogy a mostani helyzetben Románia is atomerőművi kapacitást veszít, a régióban pedig mindenhol magas a fogyasztás, ezért nem biztos, hogy elegendő olcsó villamos energia áll rendelkezés. Persze ott van még az 5000-7000 MW napenergia, ez azonban este 7–10 óra között gyakorlatilag eltűnik, éppen akkor, amikor a fogyasztás a legmagasabb. Emiatt a paksi kiesést csak nappal képes részben ellensúlyozni. 

Mindez persze nem egyedülálló, Európában is hasonló a helyzet, ezért mondhatta Aszódi Attila, volt paksi kormánybiztos, hogy lehet, hogy import sem lesz elég. Persze nem állítható, hogy ezekkel a pluszkapacitásokkal teljesen pótolható lett volna a paksi atomerőmű kieső teljesítménye, de így nagyságrendekkel könnyebb helyzetet kellene kezelnie a kormánynak.

Tóth Máté azt is megjegyezte, hogy „most lényegében senki nincs a parancsnoki hídon, és végképp nem a 4 GW szélkapacitás létesítéséről kellene hetek óta álmodozni a külföldi nagytőkének kedvezve, amikor pontosan látszik, hogy mire van szüksége az országnak. Nem szélre.”