A kohéziós deficit

Publicisztika | Vélemény
A társadalmi kohézió és a gazdasági versenyképesség közötti összefüggés az elmúlt évtizedekben nem csupán a nyugati gondolkodás központi témája volt, hanem gyakorlati hasznosíthatósága miatt a döntéshozók figyelmét is felkeltette.

EU-szinten is rendre előkerül a versenyképesség fogalma, a társadalmi kohézióról azonban jóval kevesebbet beszélnek, ráadásul a két fogalom egymástól elkülönülve jelenik meg. Ez azért probléma, mert így az EU a kohézió fejlesztésével elérhető kézzelfogható gazdasági haszontól is elesik.


De mi is pontosan a társadalmi kohézió, és miért lesz tőle versenyképes és válságálló a gazdaság? A társadalmi kohézió az egyének bizalmon, kölcsönösen vallott értékeken és részvételen alapuló kapcsolatrendszere, amelyben közösen próbálnak megfelelni a kihívásoknak. Könnyű belátni, hogy a kooperáció, illetve az egymásba és az államba vetett bizalom, amelyet a joguralom és az állami működés átláthatósága biztosít, nélkülözhetetlen az egészséges gazdasági fejlődéshez, ugyanúgy, mint a társadalmi befogadás. Ha emberek tömegei vannak kirekesztve a munkaerőpiacról, szegénységbe taszítva élnek, vagy etnikai alapon bélyegzik meg őket, akkor kiszorulnak a javak előállításából is. Ezek a társadalmi kohézió gazdasági vonatkozásai.


Látni kell ugyanakkor, hogy kohézió nélkül a fájdalmas válságkezelő gazdasági reformok sem kivitelezhetők, mivel az állampolgárok nem tolerálják a költségvetési kiigazítást a szolidaritás, illetve az államba vetett bizalom hiánya miatt, és inkább megbuktatják a kormányukat. A társadalmi kohézió fontossága Lettországban is megnyilvánult, hiszen ez volt a záloga, hogy a kormány végre tudta hajtani azt a belső leértékelést, amivel a lettek visszanyerték versenyképességüket.


Bár a kormány brutális megszorításokat vezetett be, a társadalom bizalmát mégsem vesztette el, mert minden előre bejelentett menetrend szerint, átlátható módon történt, és az állampolgárok között sikerült konszenzust kialakítani a reformokról. Olyan kollektivista társadalmakban, mint a dél-koreai, a kohézió a családi megtakarítások önkéntes állami felajánlásban is megmutatkozhat. Az ázsiai állam lakosai ugyanis az 1997-es pénzügyi válság idején családi aranytárgyaikat bocsátották a kormányzat rendelkezésére, hogy segítsék a megroppant gazdaság kilábalását.


Habár a társadalmi kohézióban rejlő gazdasági potenciál kiaknázása lényegi hasznot termel ki, tudatos fejlesztésére irányuló stratégiákat csak elvétve találunk, pedig a kohézió megerősítése világszerte ellenállóbbá tenné a gazdaságokat és válság esetén segítené a gyors kilábalásukat. Az Egyesült Államok nem csak azért volt képes sokkal jobban és gyorsabban kezelni a válságot, mint az Európai Unió, mert integráltabb költségvetési és állami mechanizmusokkal rendelkezik, hanem mert az amerikai döntéshozók egy erős közös identitásra épülő összetartó társadalomra támaszkodhattak.


Az EU vezetői ellenben egy gazdaságilag széttagolt, nyelvileg és identitásában megosztott népességgel vették fel a harcot a válsággal szemben. Ennek megfelelően a kohézió csírái, csak gazdasági szükségszerűségből, egyfajta „tűzoltásként” jelentek meg, amikor a magországok megmentették a periféria gazdaságait. Jól példázza, hogy az EU esetében inkább pillanatnyi összezárásról, és nem valódi kohézióról beszélhetünk, hogy még a legkiélezettebb pillanatokban is csak vitatható kompromisszumokkal sikerült elhárítani a katasztrófát. Amint a pénzügyi vészhelyzet enyhült, a tagállamok azonnal visszakozni kezdtek a közös költségvetés kibővítésének kérdésében.


A pénzügyi, gazdasági integráció még nagyon kevés a valódi versenyképesség biztosításához, ahhoz ugyanis európai szintű közös identitás megteremtésére lenne szükség és a kohéziós deficit leküzdésére. Ennek első lépcsője az oktatási tananyagok, illetve az elsődlegesen tanítandó idegen nyelvek egységesítése, valamint az európai szociális modell megvalósítása lenne, amely a megnövelt főösszegű közösségi költségvetésből táplálkozna. A gazdasági harmonizáció mellett elengedhetetlen az oktatási, kulturális és szociálpolitikai integráció előremozdítása, mert csak így lehet összetartó és versenyképes Európát építeni.

7:10
Gazdaság

Belendültek az édességgyártók

A legjobban a magas kakaótartalmú csokoládé, a fehérjével dúsított szeletek és a „mentes” termékek iránt nőtt a kereslet.
6:40
Gazdaság

Csaknem öt százalékkal nőtt a magyar gazdaság

Az első kilenc hónap növekedése több mint két és félszerese az uniós átlagnak.
Világgazdaság Piactér