Mennyire radikálisan változtatja majd meg a digitális pénz a csereforgalmak menetét, és azt, hogy miként gondolkodunk a pénzről? Azzal, hogy a digitális fizetések terén az innovációk rohamosan haladnak előre, a Világgazdasági Fórum és más nemzetközi intézmények figyelme erre a területre irányul.
Függetlenül attól, hogy a Facebook saját digitálispénz-kísérlete, a libra miként halad majd előre, már most világszerte egyfajta ébresztő a cégek és a politikai döntéshozók számára.
Ha már forradalomnak kell lennie, akkor inkább csináljuk, mint hogy elszenvedjük
– mondta egykor Otto von Bismarck. A politikai döntéshozók számára nem az a kérdés, hogy meg kell-e próbálniuk formálni a digitális pénz forradalmát, hanem az, hogy ezt miként tegyék.
A digitális pénz kérdése már fő csatatérnek számít a pénzügyi szektorban, a technológiai vállalatok, a fizetési folyamatokat feldolgozó cégek és a bankok azért versengenek egymással, hogy a kiépülő platformalapú gazdaság kapujává váljanak. A nyertes jutalma óriási lehet.
Az elmúlt három évben a négy legnagyobb, tőzsdén lévő fizetési cég – a Visa, a Mastercard, az Amex és a PayPal – értéke nagyobb mértékben nőtt, mint a Facebook, az Apple, az Amazon, a Netflix és a Google (FAANG cégek). Bizonyos értelemben így a libra későn szállt be a versenybe.
A digitális pénz által kínált lehetőségek egyértelműek.
Ahogy az angol jegybank (BOE) számára készített idei jelentésemben fogalmaztam, ezen folyamatok fejlesztése jelentős nyereséget és társadalmi hasznot eredményezhet.
Az igények – és a potenciális hasznok – még nagyobbak sok feltörekvő gazdaságban, különösen a határon átnyúló fizetések esetében. A Világbank szerint a nemzetközi peer-to-peer átutalások átlagos költsége körülbelül az összeg 7 százalékát teszi ki. Terveznek olyan megoldásokat, amelyek a fő fizetési csatornák fejlesztését célozzák.
A kevésbé kitaposott fizetési útvonalak azonban továbbra is kihívást jelentenek a pénzmosás elleni szabályok és az adatok nem megfelelő minősége okozta akadályok miatt.
Azon aggályok ismeretében, amelyeket a libra bevezetése váltott ki, néhány jegybank elkezdte felmérni saját digitális tokenek kibocsátásának lehetőségét. Más jegybankok pedig a digitális pénz által előidézett összetett jogi és szabályozási kihívásokat vizsgálják, hogy a monetáris és pénzügyi stabilitást meg tudják védeni. Az amerikai Federal Reserve kormányzótanácsának egyik tagja, Lael Brainard nemrégiben azt mondta, hogy
a kriptovaluták kockázatai felülmúlják az előnyeiket.
Ezzel szemben a kínai jegybank (PBOC) teljes gőzzel halad előre e téren, bár nem a kriprovaluták hívei által vizionált decentralizált vagy „engedély nélküli” blokkláncmodell felé. A PBOC a pénzügyi kriptográfiát arra kívánja használni, hogy tokeneket bocsásson ki mainstream bankok számára, amelyeket aztán a meglévő kétszintű bankrendszeren belül továbbítanak az ügyfeleknek.
A digitális pénz jelentette opciókat vizsgáló politikai döntéshozók számára a BOE-nek készített jelentésemből öt ajánlást javasolnék megfontolni.
Fotó: Shutterstock
Először is a monetáris hatóságoknak létre kellene hozniuk az alternatív fizetési metódusok kapcsolódását lehetővé tevő infrastruktúrát. A magánszektor akkor bontakozhat ki, amikor a jegybankok innovációs platformként működnek, ahogy azt a brit jegybank kormányzója, Mark Carney mutatta be úgy, hogy nem banki fizetési cégeknek hozzáférést biztosított a BOE fizetési rendszeréhez. A siker azonban azon is múlik, hogy az új szolgáltatók milyen könnyen tudnak a jegybanki infrastruktúrához hozzáférni. Ehhez ugyanis jól megtervezett felületek (interface) szükségesek, amelyeken keresztül az információk áramolhatnak.
Másodsorban, a politikai döntéshozóknak be kellene vezetniük a fizetési szabályozások új körét. A szabályokat modernizálni kell, hogy megfeleljenek a jelenlegi rendszer növekvő komplexitásának és változó kockázatainak.
Az új belépők rohama miatt a szabályozások különböző szintjeinek megalkotására (tiering) lehet szükség – ahogy ez Szingapúrban történt –, illetve a fizetési cégek stressztesztjére, amellyel a pénzügyi kapacitások és a kiberbiztonsági védelmi képességek felmérését végeznék el.
Néhány ország már érdemi előrelépést tett ezen a téren. India például jórészt megoldotta az azonosítási problémákat az Aadhaar programjával, amely radikálisan leegyszerűsítette azt a folyamatot, amelyen keresztül a hálózatok azonosítják az ügyfeleiket. Azoknak az országoknak több munkára lesz szükségük ez ügyben, ahol nem volt hagyománya a személyi igazolványok kiadásának. Ezeknek az államoknak a kormányzatai azonban együttműködhetnek a magánszektorral, vagy a meglévő magas minőségű adatállományt – mint az útlevél- vagy adóazonosító számok – használhatják.
Negyedsorban, minden országnak támogatnia kellene az erősebb üzenetküldési standardokat a határon átnyúló fizetések fejlesztése, a költségek csökkentése és a csalások megakadályozása érdekében. Ahogy a postai irányítószámok segítenek a levelek megfelelő címre való eljuttatásában, úgy lehet hasznos a fizetési megbízás küldőjének és fogadójának jobb címkézése.
Ötödsorban, döntő fontosságú, hogy a politikusok kidolgozzák a készpénz kivezetésének menetrendjét. Svédországban a készpénzzel való fizetések 80 százalékkal estek vissza az elmúlt évtizedben, és sok más fejlett piac is csak öt-tíz évvel van lemaradva e téren.
Ahogy a fizetési szokások változnak, minden országnak szüksége van egy olyan stratégiára, amely a fizetési infrastruktúra – beleértve a széles sávú és mobilhálózatokat – fejlesztését szolgálja annak érdekében, hogy senki se rekesztődjön ki a folyamatokból.
A fizetési innovációk szédítő tempóban haladnak előre. Lehet, hogy néhány elképzelés nem valósul meg, miközben másokat át kell szabni ahhoz, hogy képessé váljanak kereskedelmi célú felhasználásra. Más kérdések, mint a piaci dominancia vagy a kiberbiztonsági kockázatok, kétségkívül egyre inkább előtérbe kerülnek majd a terület szabályozásáról szóló szakpolitikai viták során. Összességében azonban elmondható, hogy egy megfelelően kialakított, csalásmentes, megbízható globális fizetési rendszer gazdasági és társadalmi előnyei valószínűleg felülmúlják a kockázatait.
