A közgazdászok

A hit a globalizált világban: merre tovább?

Évekig élt a feltételezés – Nyugaton legalábbis –, hogy a társadalom fejlődésével a vallás fokozatosan elsorvad. De nem így lett, és most, egy új évtized kezdetén itt az ideje, hogy a politikusok komolyan vegyék a jelenséget.

Eltérő gazdasági receptek

Komoly kihívások előtt áll a világgazdaság – ez az, amelyben minden közgazdász egyetért, aki a Project Syndicate jóvoltából kifejtette véleményét lapunk Kitekintő című, év végi mellékletében. A megoldásokban ugyanakkor már akadnak nézeteltérések.

A csődtörvényről – pontosabban és megfontoltabban

A Világgazdaság 2010. december 9-i számának Vélemény rovatában Juhász Gábor és Raskó György közgazdászok „A pénz forgási sebessége válság idején” című írásukban több pontot is elemzik a csődtörvénnyel, illetve a felszámolók kapcsolatos problémákat. Írásuk helyes megfogalmazások mellett több pontatlanságot, illetve helytelen megközelítést tartalmaz, amelyek helyesbítése a kérdés komolysága miatt elengedhetetlen.

Újra itt a vudu közgazdaságtan

A demokrata és a republikánus vezetők kezüket-lábukat törve igyekeznek bizonyítani a nagy horderejű adócsökkentések szükségességét, mind a középosztálybeliek, mind a nagyon gazdagok javára. Ez a régóta várt kétpárti egymásra találás vajon azt jelenti, hogy az új és erős Amerika már a következő sarkon vár ránk? Sajnos ennek éppen az ellenkezője igaz.

A jüan szép lassan megy előre a maga útján

Júniusban a kínai központi bank közölte, megszünteti a jüan dollárhoz kötését, és 23 hónap után visszatér a válság előtt alkalmazott árfolyammodellhez, amelyet 2005 júliusában vezetett be. A 2010 nyarán végrehajtott árfolyam-felszabadítás ellenére a kínai valuta csak nagyon lassan erősödött a dollárhoz képest. Vajon a jüan felértékelődése felgyorsul-e eléggé ahhoz, hogy kielégíthetők legyenek az amerikai követelések? Ha igen, akkor vajon előbb eltűnik-e a globális egyensúlyhiány?

A dollárdiplomácia és Japán elvesztett évtizede

Kísértet járja körül Kína árfolyam-politikáját: annak a hosszú vitának a szelleme, amelyet az Egyesült Államok és Japán folytatott az 1980-as és 90-es években a jen értékéről. Az a vita csak akkor ért véget, amikor a japán gazdaság belépett az „elvesztegetett évtizedként” ismert, hosszabb stagnálás időszakába. Az akkori erőpróba tette Kínát eltökéltté, hogy maga ne ismételje meg a történteket. A történelem – különösen a pénzügyi – természetesen soha nem ismétli magát pontosan. A jüan árfolyama ügyében hangoztatott érvek ennek ellenére kiváltanak bizonyos „déja vu” érzéseket, legalábbis a japánok körében.

Befolyásolhatják-e a jegybankok az árfolyamokat?

Nagy-Britannia máig nyomasztó emlékként tartja számon 1992. szeptember 16-át. A Bank of England ekkor arra kényszerült, hogy feladja azokat az erőfeszítéseket, amelyekkel addig az európai valutaátváltási mechanizmus keretei között tartották a font sterlinget. Ahhoz, hogy a brit valutát az adott árfolyamrendszerben lehessen tartani, a Bank of England és a brit kormány kénytelen volt hatalmas – és egy ponton túl elviselhetetlen – összegeket a támogatására költeni. A font elleni támadás viszont fölöttébb jövedelmező tevékenységnek bizonyult Soros György számára.

A párhuzamosan létező tartalék valuták világa

A tartalék valuta státusért folytatott versengést hagyományosan olyannak írják le, mint amelyben a győztes mindent visz. E nézet szerint a játékban csak egyetlen szabad hely van a teljes jogú nemzetközi valuta szerepének betöltésére. A kérdés ebben a megközelítésben csak az lehet, hogy mely nemzeti valuta juthat ehhez a szerephez.

A carry trade műveletek ezután is folytatódnak

A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) nemrég azt jelentette, hogy a globális valutapiacokon 4000 milliárd dollár értékű kereskedelmi forgalmat bonyolítanak le naponta, szemben a 2007-es napi 3300 milliárddal. A lapok főcímeiben többnyire a forgalom nagyságára vonatkozó adat bukkan fel, emellett azonban a valutakereskedelem lebonyolításának a módja is figyelmet érdemelne. Ez ugyanis alaposan megváltozott az utóbbi években.

Hullámvasúton a latin-amerikai valutaárfolyamok

Latin-Amerika országai a második világháború óta mindig is valamiféle valutalaboratóriumként szolgáltak. Az árfolyam-politika az esetek összességében központi szerepet játszott ezen országok makrogazdasági eredményeinek alakulásában. Ma, két turbulens évtized után végre úgy látszik, valamennyien konvergálnak egy egységesebb, fenntartható keretrendszer felé.
Világgazdaság Piactér