Át kell alakítani az Európai Unió költségvetését

Interjú | Vélemény
Az Európai Unió költségvetésének radikális reformjára van szükség ? véli lapunknak adott interjújában a napokban Budapestre látogató Dariusz Rosati. A lengyel közgazdász, aki korábban külügyminiszter és a monetáris tanács tagja is volt, a közösségi agrárkiadások lefaragását javasolja. A professzor szerint az Európai Központi Bank is felelős a gazdaság gyengélkedéséért, és saját jegybankjával szemben is megfogalmazott kritikát.

z Az Európai Unió által folytatandó helyes gazdaságpolitikáról tartott előadást Magyarországon. Miben látja a problémát, és hogyan képzeli a megoldást?

Prodi bizottsági elnöknek készítettünk egy jelentést, melyben arra kerestük a választ, hogyan lehetne lendületet adni az európai gazdaság növekedésének. A lisszaboni célkitűzésekben az szerepel, hogy 2010-re az EU lesz a világ leggyorsabban fejlődő régiója. Ehhez változásokra van szükség mind az EU, mind a tagállamok szintjén. Több pénzt kell fordítani a kutatás-fejlesztésre és az innovatív ágazatokra, másrészről a munkaerőpiacnak sokkal mobilabbá és rugalmasabbá kell válnia, és növelni kell a foglalkoztatottságot. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az oktatásra, különösen a felsőoktatásra. Ehhez reformokra van szükség a közös költségvetés struktúrájában is. El kell dönteni, hogy valóban tudás alapú, vagy sertéshús alapú gazdaságot akarunk létrehozni. Ugyanis most az EU-költségvetési kiadások közel felét a mezőgazdaságra fordítják, míg kutatásra mindössze 4 százalékot költenek. Ez aligha összeegyeztethető a lisszaboni célokkal.

z Mindezzel együtt lát arra reális esélyt, hogy megvalósuljanak a lisszaboni célkitűzések?

Nem mondanám, hogy ez reális elképzelés, de a politikusoknak ambiciózus célokat kell kitűzniük. Sajnos azonban a Lisszabon óta eltelt bő három évet nagyrészt elvesztegették. A tagállamok nem tettek az ügy érdekében semmit, legnagyobb részben pedig ez az ő felelősségük lenne. Az EU-költségvetés ugyanis mindössze a GDP 1 százalékát teszi ki, míg a nemzeti költségvetések az össz-GDP 35 százalékára rúgnak.

z Mi a véleménye a költségvetéssel kapcsolatos jelenleg folyó vitáról, miszerint a tagállamok a jelenlegi szinten fagyasztanák be a hozzájárulásukat, a bizottság pedig ennél többet javasol?

Ambiciózusnak tartom, de egyetértek a bizottság javaslatával. Komoly összegeket kell a csatlakozó országok felzárkóztatására költeni, ehhez pedig szükség van a nemzeti hozzájárulások növekedésére. Ebből következően nem tudok egyetérteni Németország, Hollandia és a többi nettó befizető azon nyilatkozatával, hogy nem kívánnak nagyobb mértékben hozzájárulni a közös költségvetéshez. Amennyiben ugyanis nem sikerül a felzárkóztatás, jelentős bevándorlás indulhat meg a fejlettebb országok felé, azaz bekövetkezhet az, amitől annyira félnek.

z Jelenleg kell félniük a tagállamoknak a keleti munkaerő beáramlásától?

Elég jó kilátásaik vannak a csatlakozó országoknak a gazdasági növekedésre. Amennyiben ezt nem sikerül fenntartani, megindulhat a nyugatra vándorlás, számos problémát teremtve ezzel. De visszatérve a költségvetéshez, még mindig nagyon sokat költenének a mezőgazdaságra, ami szerintem pénzpazarlás. A gazdák támogatását tagállami szinten kellene hagyni és nem lenne szabad, hogy az unió prioritása legyen.

z Furcsa ezt épp egy lengyel politikus szájából hallani.

Nyilvánvaló, hogy tarthatatlan a jelenlegi lengyelországi állapot. Míg a GDP mintegy 4 százaléka származik az agráriumból, addig a lakosság 20 százaléka él földművelésből. A csatlakozástól nem félek, és úgy gondolom, hogy május 1-je után a lengyel mezőgazdaság sokkal versenyképesebbé fog válni. Természetesen csak a nagyobb farmok maradhatnak talpon, és sokan elhagyják a mezőgazdaságot, de ez így van rendjén.

z Visszatérve az unió gazdaságpolitikájához, egyetért-e az Európai Központi Bank azon politikájával, hogy kizárólag az inflációra koncentrál, és nem figyel a gazdasági növekedésre vagy a munkanélküliségre, szemben például a Feddel?

Először szeretném leszögezni, hogy a közös valuta sikernek tekinthető. Ami az EKB politikáját illeti, Európában hagyománya van annak, hogy elválasztjuk a kormányzati gazdaságpolitikát és a monetáris politikát. Ezáltal teremthető meg a jegybank politikai függetlensége, így mentesül a politikai nyomás alól, és tud hoszszú távon gondolkodni. Persze az EKB politikája egy kicsit ellentmondásos számomra. Sikeres volt az infláció menedzselésében, közben azonban lelassul a gazdasági növekedés. Felvetődik, hogy nem volt-e az EKB túl restriktív. Nehéz pontosan megmondani, hogy valóban ez volt-e az oka, de mindenképpen szerepet játszott benne.

z Szükség van tehát valamiféle változásra?

Nem kellene megváltoztatni alapjaiban az EKB politikáját, de kicsit valóban nagyobb figyelmet kellene fordítania a növekedésre és a foglalkoztatottságra.

z És hogyan vélekedik a lengyel nemzeti bank politikájáról, ön ugyanis a közelmúltig a jegybank monetáris tanácsának tagja volt?

Hasonlóan az EKB-hoz, mi is sikeresen szorítottuk le az inflációt 2 százalék alá és csökkentettük a kamatlábat 24-ről 6,25 százalékra, ami a vállalkozásoknak és a háztartásoknak egyaránt kedvező. A gazdaság azonban nálunk is megtorpant. Utólag úgy látom, talán sikerülhetett volna hasonló sikereket elérni úgy is, hogy nem veszítünk annyit a növekedési és a foglalkoztatási oldalon.

z Mi a véleménye a forint és a zloty elmúlt időben tapasztalt árfolyam-ingadozásáról?

A forintról nem szeretnék beszélni, ez a magyar politikusok dolga. A zloty árfolyam-ingadozásának egyetlen oka volt az elmúlt hat hónapban, ez pedig az államháztartás reformjának hiánya. Van egy javaslat, mely elsősorban a szociális kiadások lefaragását célozza meg 47-48 milliárd zlotyval az elkövetkező négy évben. Úgy gondolom, ezt sikerül a kormánynak elfogadtatnia, és a probléma néhány héten belül megoldódik. Ha mégsem, és megbukik a jelenlegi kormány, akkor ez a bizonytalansági periódus meghosszabbodik két hónappal, de az új kormánynak ugyanezekre a problémákra kell megadnia a választ.

z És hogyan vélekedik Magyar- és Lengyelország eurózónához való csatlakozásáról? Megfelelő válasz-e az árfolyam-ingadozások kiküszöbölésére?

Magyarország csatlakozása – ismét csak azt tudom mondani – önökön múlik. Ami Lengyelországot illeti, számos kutatást végeztünk, és arra az eredményre jutottunk, hogy kétségtelenül kedvező számunkra a közös valutához való csatlakozás. A legóvatosabb becslések szerint is 0,4-0,8 százalékot adhat a GDP-hez. Tehát amint teljesítettük a maastrichti kritériumokat, be kell lépni.

z Ez mikorra sikerülhet?

Az inflációval és talán a kamatlábbal sem lesz gondunk. A költségvetési deficitet azonban jelentősen le kell faragni. Úgy tűnik, ez 2007-re sikerülhet, és 2009-től már tagok lehetünk. Ez egy optimista, de reális szcenárió. Azt érzékeljük azonban, hogy az Európai Bizottság helyteleníti a sietséget.

Így nyaralnak a magyarok

Átlagosan 155 ezer forintot költünk egy-egy utazásra.

Drónok segítenek a balatoni vízimentésben

A drónok a tó közepéig képesek berepülni, akár óránkénti 70 kilométeres sebességgel.
Világgazdaság Piactér