Át kell alakítani az Európai Unió költségvetését

Interjú | Vélemény
Az Európai Unió költségvetésének radikális reformjára van szükség ? véli lapunknak adott interjújában a napokban Budapestre látogató Dariusz Rosati. A lengyel közgazdász, aki korábban külügyminiszter és a monetáris tanács tagja is volt, a közösségi agrárkiadások lefaragását javasolja. A professzor szerint az Európai Központi Bank is felelős a gazdaság gyengélkedéséért, és saját jegybankjával szemben is megfogalmazott kritikát.

z Az Európai Unió által folytatandó helyes gazdaságpolitikáról tartott előadást Magyarországon. Miben látja a problémát, és hogyan képzeli a megoldást?

Prodi bizottsági elnöknek készítettünk egy jelentést, melyben arra kerestük a választ, hogyan lehetne lendületet adni az európai gazdaság növekedésének. A lisszaboni célkitűzésekben az szerepel, hogy 2010-re az EU lesz a világ leggyorsabban fejlődő régiója. Ehhez változásokra van szükség mind az EU, mind a tagállamok szintjén. Több pénzt kell fordítani a kutatás-fejlesztésre és az innovatív ágazatokra, másrészről a munkaerőpiacnak sokkal mobilabbá és rugalmasabbá kell válnia, és növelni kell a foglalkoztatottságot. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az oktatásra, különösen a felsőoktatásra. Ehhez reformokra van szükség a közös költségvetés struktúrájában is. El kell dönteni, hogy valóban tudás alapú, vagy sertéshús alapú gazdaságot akarunk létrehozni. Ugyanis most az EU-költségvetési kiadások közel felét a mezőgazdaságra fordítják, míg kutatásra mindössze 4 százalékot költenek. Ez aligha összeegyeztethető a lisszaboni célokkal.

z Mindezzel együtt lát arra reális esélyt, hogy megvalósuljanak a lisszaboni célkitűzések?

Nem mondanám, hogy ez reális elképzelés, de a politikusoknak ambiciózus célokat kell kitűzniük. Sajnos azonban a Lisszabon óta eltelt bő három évet nagyrészt elvesztegették. A tagállamok nem tettek az ügy érdekében semmit, legnagyobb részben pedig ez az ő felelősségük lenne. Az EU-költségvetés ugyanis mindössze a GDP 1 százalékát teszi ki, míg a nemzeti költségvetések az össz-GDP 35 százalékára rúgnak.

z Mi a véleménye a költségvetéssel kapcsolatos jelenleg folyó vitáról, miszerint a tagállamok a jelenlegi szinten fagyasztanák be a hozzájárulásukat, a bizottság pedig ennél többet javasol?

Ambiciózusnak tartom, de egyetértek a bizottság javaslatával. Komoly összegeket kell a csatlakozó országok felzárkóztatására költeni, ehhez pedig szükség van a nemzeti hozzájárulások növekedésére. Ebből következően nem tudok egyetérteni Németország, Hollandia és a többi nettó befizető azon nyilatkozatával, hogy nem kívánnak nagyobb mértékben hozzájárulni a közös költségvetéshez. Amennyiben ugyanis nem sikerül a felzárkóztatás, jelentős bevándorlás indulhat meg a fejlettebb országok felé, azaz bekövetkezhet az, amitől annyira félnek.

z Jelenleg kell félniük a tagállamoknak a keleti munkaerő beáramlásától?

Elég jó kilátásaik vannak a csatlakozó országoknak a gazdasági növekedésre. Amennyiben ezt nem sikerül fenntartani, megindulhat a nyugatra vándorlás, számos problémát teremtve ezzel. De visszatérve a költségvetéshez, még mindig nagyon sokat költenének a mezőgazdaságra, ami szerintem pénzpazarlás. A gazdák támogatását tagállami szinten kellene hagyni és nem lenne szabad, hogy az unió prioritása legyen.

z Furcsa ezt épp egy lengyel politikus szájából hallani.

Nyilvánvaló, hogy tarthatatlan a jelenlegi lengyelországi állapot. Míg a GDP mintegy 4 százaléka származik az agráriumból, addig a lakosság 20 százaléka él földművelésből. A csatlakozástól nem félek, és úgy gondolom, hogy május 1-je után a lengyel mezőgazdaság sokkal versenyképesebbé fog válni. Természetesen csak a nagyobb farmok maradhatnak talpon, és sokan elhagyják a mezőgazdaságot, de ez így van rendjén.

z Visszatérve az unió gazdaságpolitikájához, egyetért-e az Európai Központi Bank azon politikájával, hogy kizárólag az inflációra koncentrál, és nem figyel a gazdasági növekedésre vagy a munkanélküliségre, szemben például a Feddel?

Először szeretném leszögezni, hogy a közös valuta sikernek tekinthető. Ami az EKB politikáját illeti, Európában hagyománya van annak, hogy elválasztjuk a kormányzati gazdaságpolitikát és a monetáris politikát. Ezáltal teremthető meg a jegybank politikai függetlensége, így mentesül a politikai nyomás alól, és tud hoszszú távon gondolkodni. Persze az EKB politikája egy kicsit ellentmondásos számomra. Sikeres volt az infláció menedzselésében, közben azonban lelassul a gazdasági növekedés. Felvetődik, hogy nem volt-e az EKB túl restriktív. Nehéz pontosan megmondani, hogy valóban ez volt-e az oka, de mindenképpen szerepet játszott benne.

z Szükség van tehát valamiféle változásra?

Nem kellene megváltoztatni alapjaiban az EKB politikáját, de kicsit valóban nagyobb figyelmet kellene fordítania a növekedésre és a foglalkoztatottságra.

z És hogyan vélekedik a lengyel nemzeti bank politikájáról, ön ugyanis a közelmúltig a jegybank monetáris tanácsának tagja volt?

Hasonlóan az EKB-hoz, mi is sikeresen szorítottuk le az inflációt 2 százalék alá és csökkentettük a kamatlábat 24-ről 6,25 százalékra, ami a vállalkozásoknak és a háztartásoknak egyaránt kedvező. A gazdaság azonban nálunk is megtorpant. Utólag úgy látom, talán sikerülhetett volna hasonló sikereket elérni úgy is, hogy nem veszítünk annyit a növekedési és a foglalkoztatási oldalon.

z Mi a véleménye a forint és a zloty elmúlt időben tapasztalt árfolyam-ingadozásáról?

A forintról nem szeretnék beszélni, ez a magyar politikusok dolga. A zloty árfolyam-ingadozásának egyetlen oka volt az elmúlt hat hónapban, ez pedig az államháztartás reformjának hiánya. Van egy javaslat, mely elsősorban a szociális kiadások lefaragását célozza meg 47-48 milliárd zlotyval az elkövetkező négy évben. Úgy gondolom, ezt sikerül a kormánynak elfogadtatnia, és a probléma néhány héten belül megoldódik. Ha mégsem, és megbukik a jelenlegi kormány, akkor ez a bizonytalansági periódus meghosszabbodik két hónappal, de az új kormánynak ugyanezekre a problémákra kell megadnia a választ.

z És hogyan vélekedik Magyar- és Lengyelország eurózónához való csatlakozásáról? Megfelelő válasz-e az árfolyam-ingadozások kiküszöbölésére?

Magyarország csatlakozása – ismét csak azt tudom mondani – önökön múlik. Ami Lengyelországot illeti, számos kutatást végeztünk, és arra az eredményre jutottunk, hogy kétségtelenül kedvező számunkra a közös valutához való csatlakozás. A legóvatosabb becslések szerint is 0,4-0,8 százalékot adhat a GDP-hez. Tehát amint teljesítettük a maastrichti kritériumokat, be kell lépni.

z Ez mikorra sikerülhet?

Az inflációval és talán a kamatlábbal sem lesz gondunk. A költségvetési deficitet azonban jelentősen le kell faragni. Úgy tűnik, ez 2007-re sikerülhet, és 2009-től már tagok lehetünk. Ez egy optimista, de reális szcenárió. Azt érzékeljük azonban, hogy az Európai Bizottság helyteleníti a sietséget.

Nem olcsó mulatság az Oktoberfest

Éppen Münchenbe készül, de nem tudja, mennyi pénzt vigyen magával? Eláruljuk, mennyibe kerül egy korsó sör, vagy egy pár bajor kolbász, és azt is, hogy mire számítson.

Kuba ökröket vet be az üzemanyaghiány miatt

Nyolcezer ökröt vetnek be mezőgazdasági munkákhoz. A súlyos üzemanyaghiány miatt sok traktor kihasználatlanul vesztegel.
Világgazdaság Piactér