Elemzés

Túlzás lenne azt állítani, hogy az utóbbi időben a brüsszeli döntéshozók figyelmének középpontjában a gazdaság kérdései álltak. Talán most változik a helyzet, és az integráció igazolja, hogy csak így van mód a versenyképesebb európai gazdaság kereteinek kialakítására. Az autóipar esete jól példázza ezt.

Az euróövezetben 2010-re várt fellendülés új feszültségeket teremthet. Ezek nyomán néhány ország – szélsőséges esetben – úgy határozhat, hogy egyszer és mindenkorra elhagyja az egységes valutát.

Oroszország egyik „nemzeti hős” energiacégének komoly tulajdonhányad-szerzése a magyar energiaipari óriásban nem csupán egy befektetési döntés volt; komoly politikai aspektussal rendelkezik, és egy jól megtervezett stratégia részeként körvonalazódik. Elemzésünkben e cég magyarországi megjelenésének lehetséges politikai és gazdasági okait keressük.

A megújuló energiákkal foglalkozó vállalatokat még súlyosabban érintette a gazdasági válság, mint más, hagyományos energiaszektorokban tevékenykedő társaikat. Jól mutatja ezt, hogy a megújuló energiákkal foglalkozó társaságok NEX indexe 48 százalékot esett 2008. január eleje és 2009. november vége között, miközben az S&P 500 energiaszektor-indexe csupán 29 százalékot.

A gazdasági válság és az adórendszer változásai nem egyformán érintik a lakosság egyes rétegeit. A szegényeket a korábban elképzeltnél is nagyobb mértékben sújtja a válság az ECOSTAT Gazdaságmodellező Műhelyének számításai szerint.

PRINCETON – Újra itt van a valutapiaci káosz, és ez még hangsúlyosabbá teszi az igényt a nemzetközi pénzügyi rend felülvizsgálata iránt. A dollár és a font sterling gyors hanyatlása – valamint a dollárhoz minden eddiginél szorosabban kapcsolt jüan gyengülése – egyaránt táplálja a feszültségeket. Újra kísért az 1930-as évek szelleme, főleg a kompetitív leértékelések és a kereskedelmi előnyök miatti félelem formájában. Az amerikai pénzügyminiszter, Timothy Geithner máris valutamanipulációval vádolta meg Kínát.

Az európai rendszerváltó országok kibocsátása a legnagyobb zuhanást szenvedte el a kommunizmus összeomlását közvetlenül követő „átalakítási recesszió” óta. Öt országban lesz két számjegyű arányú GDP-csökkenés, a bankszektor behajthatatlan hiteleinek értéke és a munkanélküliség számos országban folyamatosan emelkedik.