Élet a négyfokos felmelegedés után: elkerülhetjük?

Elemzés | Vélemény
Már csak 40 nap, és megkezdődnek az ENSZ klímatárgyalásai Koppenhágában; ezek kimenetele továbbra is bizonytalan. Mi, az Európai Unió tagjai mindenképpen szeretnénk egy ambiciózus globális megállapodást elérni. A tárgyalások témája hatással van országaink jövőbeni biztonságára és boldogulására.

Október 22-én Ed Miliband, Nagy-Britannia energia- és klímaügyi minisztere, valamint David Miliband külügyminiszter nyilvánosságra hozott egy olyan világtérképet, amely bemutatja, hogy milyen következményekkel jár, ha a globális átlaghőmérséklet századunk végére az iparosodás előtti korszakhoz képest 4 fokkal emelkedik.


 A térkép, amelyet Nagy-Britannia Meteorológiai Hivatalának Hadley központja dolgozott ki, világosan bemutatja, miért az éghajlatváltozás a legnagyobb kihívás, amellyel az emberiségnek történelme során valaha is szembe kellett néznie. Kiderül belőle az is, miért kell megállapodni az ENSZ koppenhágai klíma-csúcstalálkozóján abban, hogy a felmelegedés ne haladja meg a 2 °C-ot. Arra az esetre, ha nem sikerülne megegyeznünk, az eddigi mintát követő globális kibocsátási trendek ebben az évszázadban 4 Celsius-fokos felmelegedést jeleznek előre.

A hőmérséklet az év legmelegebb napjain számos sűrűn lakott területen 6–12 °C-kal haladja majd meg a jelenlegit. A megállapítások szerint ennek hatására emelkedik a tengerszint, így Ázsiában és más veszélynek kitett régiókban újabb 150 millió embert fenyeget az áradásveszély. A felmelegedés mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatását vizsgálva megállapították, hogy emberek újabb tíz- vagy százmillióit fenyegetheti az éhezés, és a század második felében a Föld lakosságának több mint harmada olyan területeken él majd, ahol szűkös a vízmennyiség. A hőmérséklet emelkedése a bolygón nem egyenletes. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület és a magyar VAHAVA jelentése már felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországot az átlagosnál fokozottabban érinti az éghajlatváltozás, különösen a vízhiányt illetően.

Az Európai Unió tavaly decemberben ambiciózus éghajlat-változási és energiacsomagot fogadott el, ezzel is alátámasztva az unió globális vezető szerepét a klímaváltozás kérdésében. A feladatunk most az, hogy megőrizzük ezt a vezető szerepet, és határozottan haladjunk tovább egy kis szén-dioxid-kibocsátású gazdaság megteremtése felé, példát mutatva ezzel a világnak. Ezért október 29–30-án az EU-miniszteri tanácskozásokon határozott és hiteles álláspontot kell kialakítani az éghajlatváltozás finanszírozásának a kérdésében ahhoz, hogy a tárgyalásokon továbbra is vezető szerepet játszhassunk. Ez egy mindent vagy semmit helyzet: a világ nem követhet „B tervet”, és nincs más választásunk, mint Koppenhágában ambiciózus, hatékony és korrekt éghajlat-változási megállapodást kötni.

Az éghajlatváltozás megállítása tehát alapvetően nem a problémákról szól, hanem sokkal inkább arról a lehetőségről, amely a zöldgazdaság fellendítésére és egy fontos, növekedő ágazat, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ipar megteremtésére kínálkozik. A kormányoknak létre kell hozniuk egy olyan keretrendszert, amelynek alapján a vállalkozások mernek hosszú távú befektetési döntéseket hozni, s kihasználni azokat a esélyeket, amelyeket a kis szén-dioxid-kibocsátású jövő kínálhat.
A brit gazdaság az 1990 óta eltelt időszakban 48 százalékkal nőtt, az üvegházhatású gázok kibocsátása ezalatt több mint 20 százalékkal csökkent. Ez is azt bizonyítja, hogy lehet egyszerre versenyképesnek lenni és folyamatos gazdasági növekedést elérni, közben pedig csökkenteni a szén-dioxid-emissziót.

Nagy-Britanniában 2014–15-ig az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ipar évi 4-5 százalékkal nőhet. A szektor jelenlegi értékét 106 milliárd angol fontra becsülik, míg a foglalkoztatottak száma 880 ezer fő. Ez az ágazat a gazdaság azon kevés területei közé tartozik, amely a gazdasági válság idején is tovább tudott bővülni.

A kis szén-dioxid-kibocsátású gazdaság irányába történő elmozdulásban kulcsszerepet játszik a Nagy-Britanniában elfogadott éghajlat-változási törvény. A brit kormányt most már törvény is kötelezi arra, hogy a kibocsátást 2020-ra legalább harmadával csökkentse, 2050-re pedig legalább 80 százalékkal mérsékelje az 1990-ben mért szinthez képest.
Elemzők ugyanakkor sajnálatos módon arra figyelmeztetnek, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó nemzeti politikák a legtöbb országban használhatatlanok. A katasztrofális következményekkel járó éghajlatváltozás elkerülését szolgáló intézkedések egyik legfőbb gátja éppen az olyan hosszú távú és koherens intézkedési tervek hiánya, amelyek mögött határozott politikai támogatás áll. Az eddigieknél célzottabb kormányzati lépésekre van tehát szükség, beleértve a szén-dioxid-kibocsátási szabványok szabályozását és átlátható, célzott ösztönzők bevezetését.

Arra ösztönözzük tehát valamennyi európai partnerünket, hogy már most mérlegeljék a legmegfelelőbb intézkedéseket, mielőtt még túl késő lenne. Bizonyos fontos munkák ugyanakkor már folyamatban vannak. Tudomásom szerint Magyarország az Ecofys vezetésével zajló projekt keretében már felmérte, hogy milyen lehetőségei vannak a kibocsátás mérséklésére. A budapesti brit nagykövetség júniusban közös konferencián látta vendégül az Ecofyst, a McKinsey Companyt és a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesületet. Ugyancsak júniusban a magyar Országgyűlés határozatot fogadott el, amelyben megbízta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot, hogy készítse el a magyar éghajlat-változási törvény tervezetét. Magyar és brit szakértők nemrégiben találkoztak, hogy a törvényalkotási folyamatról tájékozódjanak.

Tapasztalataink szerint az éghajlat-változási törvények komolyan hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hazai és nemzetközi éghajlat-változási politikát egységesebbé és koncentráltabbá lehessen tenni.

Kiderült, hol a legdrágább a mozijegy a világon

Egyes országokban a hagyományos és a 3D-s filmek közötti jegyárak akár több, mint 30 százalékkal is eltérhetnek egymástól.

Az ekhós nehezen kap babavárót

Több olyan visszajelzés érkezett a Világgazdasághoz, amely szerint az ekhós adózási forma fennakad a pénzintézeteknél hitelbírálatkor.
Világgazdaság Piactér