Életképes-e az állami, nonprofit energiaszolgáltatás?

A közgazdászok | Vélemény
Van a nonprofit energiaszolgáltatásra külföldi példa, a rendszer fenntarthatósága azonban kérdéses, hiszen a felmerülő költségeket így vagy úgy, de ki kell fizetni – nyilatkoztak a lapunk által megkérdezett szakemberek.

Fónagy János, államtitkár
Megfizethető árak

A nonprofit jellegű közszolgáltatásokkal a kormányzat a közszolgáltató cégek profitmaximalizálása helyett a megfizethető árakat, az ellátásbiztonságot, a hazai gazdaság versenyképességét helyezi előtérbe. A korábbi szolgáltatóközpontú helyett így fogyasztóközpontúvá válik a szolgáltatások nyújtása. A kormányzati célok szerint a közösségi – állami és/vagy önkormányzati  – tulajdonban lévő közszolgáltató cégek az üzemi szinten megtermelt eredményt a szolgáltatási színvonal fenntartásába, az üzembiztonság és infrastruktúra fejlesztésébe forgatják vissza.

Kovács Csaba, a KPMG igazgatója
Szinergiahatás

Egyelőre az állami szerepvállalás erősödése tapasztalható, a nonprofit energiaszolgáltatás tartalmáról még nem kerültek nyilvánosságra részletek. A szabályozás elméletileg tulajdonsemleges, egy piaci modell hosszú távú fenntarthatósága nem elsősorban a tulajdonos személyétől függ. Az integrált állami szerepvállalás hordozhat magában szinergiahatásokat, de a piaci szereplők által nehezményezett szabályozási anomáliákkal az állami társaságok is szembesülni fognak. Mivel a vezetékes energiaellátás rendkívül tőkeigényes iparág, a beruházásokhoz szükséges tőke – legyen az akár saját, vagy külső forrás – költségét ki kell tudnia termelni az adott energiapiaci tevékenységnek.



Barta Judit, a GKI Energiakutató igazgatója
Csak elméletileg

Az állami tulajdonú, nonprofit energiaszolgáltatás elméletileg életképes lehet, de a jelenlegi magyar viszonyok között aligha. Egyébként is értelmetlen a tevékenység- és az árszabályozás fenntartásával a nonprofit jelleget is megkövetelni. Ez a törekvés valószínűleg a külföldi tulajdonosok mihamarabbi távozását célozza anélkül, hogy a valós gazdálkodási folyamatokat ismernék. A cégek visszavásárlása végső soron csak hitelből történhet meg, amelynek visszafizetésében valamennyi Magyarországon adózó személy és cég részt vesz. Makrogazdasági értelemben ez így önbecsapás, így a hiteleket megint arra fordítjuk, hogy eredmény, követelmény nélkül az állami akarat, befolyásolás szerepe nőjön.

Viktor László, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnökhelyettese
Mindenki veszít

A szabályozott energiaszolgáltatás évek óta nonprofit szintre van árazva, a társaságok a működési kockázatokat hatékonyság javítással kezelik. A szövetség álláspontja szerint a költségek elismerésének hiányában a veszteség a rendszerek fejlesztésének elhagyásához, a hatékonyság és a minőség romlásához vezet. A fogyasztók csökkenő minőségű szolgáltatást kapnak, az állam átláthatatlan keresztfinanszírozásra kényszerül. Az árszabályozásnak el kell ismernie a működés, a fejlesztés és a kockázatok kezelésének költségeit. Ha az állam lemond a befektetett tőke hozadékáról, azzal megszünteti az üzleti hajtóerőt, a teljesítmények mérhetőségét, összehasonlíthatóságát és az átláthatóságot. Végeredményben mindenki veszít.

Drucker György, az Ex Libris Consulting igazgatója
Van ilyen is

Ténylegesen létezik széles skálán világszerte több ezer olyan vállalkozás, amely nem magánbefektetői tulajdonban végez közüzemi szolgáltatást, és nem fizet osztalékot. Egyik jelentős típusuk az USA-ban a Public Power Utility-nek nevezett helyi áramszolgáltató vállalat, amely önkormányzati tulajdonban működik. Fő vonzereje, hogy adómentesen juthat finanszírozáshoz, egyébként költségalapú árakon dolgozik, és kemény befizetéseket teljesít a helyi fejlesztési alapokba. A másik véglet például szomszédunkban a Naftogaz Ukraini, amelynek állami cégként – az adott árszabályozás mellett – hosszú ideje nem az osztalékfizetés a fő problémája. Talán nem mindegy, hogy a mi esetleges változatunk melyikhez esik közelebb.

Jenei András, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője
Monopolhelyzet

Elképzelhető a nonprofit energia-szolgáltatás, vagyis, hogy a szolgáltató a nyereségét visszaforgatja a fejlesztésbe vagy a fenntartásba. A kérdés az, hogy ezt az állam hogyan akarja megoldani, mert nagyon sok függ az energiapiac szerkezetétől. Az államnak könnyebb dolga van akkor, ha már monopolhelyzetben van az energiaszektorban. Abból azonban, ahogyan a magyar állam készül a nonporfit szolgáltatás bevezetésére, még nem látszik, hogy a megoldása fenntartható lesz-e. Bár a szegmensnek már most is a nagyobbik részét ellenőrzi, de annak nem kizárólagos tulajdonosa. Az viszont biztos, hogy a monopolhelyzet kizárja a versenyt és az innovációt is, amit például Oroszországban most mesterséges eszközökkel akarnak feléleszteni.


7:10
Gazdaság

Belendültek az édességgyártók

A legjobban a magas kakaótartalmú csokoládé, a fehérjével dúsított szeletek és a „mentes” termékek iránt nőtt a kereslet.
6:40
Gazdaság

Csaknem öt százalékkal nőtt a magyar gazdaság

Az első kilenc hónap növekedése több mint két és félszerese az uniós átlagnak.
Világgazdaság Piactér