Fel kell készíteni a Postabankot a privatizációra

Interjú | Vélemény
A privatizációig hátralévő időszakra a Postabank értékének a növelését tűzte ki célul Singlovics Béla, a pénzintézet szeptemberben kinevezett új vezérigazgatója. Ehhez a legfontosabb a bank reaktiválása. A magánosítás akár a jövő év végére lezárulhat a bankvezér szerint.

>> Két bankprivatizációval a háta mögött (Magyar Külkereskedelmi Bank, Budapest Bank) mennyiben látja másnak a Postabank helyzetét, és mennyiben más jelenleg a piaci környezet?

– A Magyar Külkereskedelmi Bank helyzete annak idején teljesen másképp festett, hiszen az volt az első magyarországi nagy bank, amelyet 1993-ban eladott az állam. A politika részéről igen kedvező volt a privatizációhoz való viszony, és igen nagy fogadókészséget lehetett tapasztalni a németek részéről a magyar kapcsolatok iránt. A Budapest Bank esetében romló teljesítményű gazdaság mellett kellett felmutatni privatizációs akaratot. És az akkor sokat szidott magyar bankrendszer egyik fő szereplőjét kellett eladni aránylag csekély érdeklődés mellett. A Postabank helyzete annyiban más, hogy ez a pénzintézet az utolsó a bankprivatizációs sorban, és ezzel az utolsó komoly piacszerzési lehetőség is. Ugyanakkor hasonlít a Budapest bankos tapasztalatomra annyiban, hogy állami hitelintézetre jellemző jegyeket hordoz. A BB privatizációjától eltérően pedig nagyon nagy az érdeklődés még annak ellenére is, hogy sem a külső, sem a belső gazdasági környezet nem igazán kedvező. Különbség az is, hogy a Budapest Bank esetében a politika megosztott volt a privatizáció tekintetében, most viszont határozott akarat van az értékesítésre. Az ÁPV Rt. meghatározta a fő irányvonalakat, én pedig személy szerint fontosnak tartom ezt a politikai támogatást.

>> Mennyire kell az eladáshoz privatizációs tapasztalatokkal bírni?

– Amit a Postabanknál teszek, az épít azokra a tapasztalatokra, melyeket az előző helyeken szereztem. De annyiban más, hogy egyszerre kell egy bankot építeni és a privatizációra felkészíteni. Kettős feladat áll a vezetés előtt. A privatizáció miatt nem állhat meg a banküzemi tevékenység, sőt jövő évre erőteljes növekedést tervezünk a lakossági és vállalati hitelállományban is. Ugyanakkor azt is felismertem, hogy azzal a menedzsmenttel, amelynek a feladata a bank napi üzletmenetének irányítása, nem lehet a privatizációt is koordinálni, ezért állítottuk fel a privatizációs irodát. Itt olyanok dolgoznak, akik szintén legalább két bankot magánosítottak.

>> Az ÁPV Rt. bejelentése szerint több mint tíz potenciális vevő érdeklődik a Postabank iránt, közülük sokan erősítették meg lapunkban is a vételi szándékot. A hazai piacon még jelen nem lévő pénzintézetek is (pl. Unicredito) szívesen vásárolnák meg. Kik jelezték már szándékukat?

– Mi 13-14 olyan befektetőről tudunk, aki valamilyen fokon (kisebb, nagyobb mértékben) érdeklődik a bank iránt. Ezek többsége már a lapokban is megjelent. Így biztosan érdeklődik az Erste Bank, az OTP Bank, a HypoVereinsbank, a Budapest, a Raiffeisen, a CIB Bank és az olasz Unicredito. Igen nagy az érdeklődés a privatizációs tanácsadói oldalról is.

>> Mi lehet a privatizációs menetrend?

– A privatizációs tanácsadói tenderre a határidő december 6-a. Március végére, április elejére elkészülnek a 2002. december 31-i konszolidált számok, ekkor vásárolhatják meg a tendert az érdeklődők. Az ajánlatok alapján választja majd ki a tulajdonos, hogy kiket enged be az adatszobába. A jövő év végéig tehát akár szerződést is lehet kötni.

>> Mihez kell viszonyítani azt az összeget, amit az eladásból vár az állam? A piaci részesedéshez, a saját tőkéhez, esetleg a 152 mil-

liárd forintos konszolidációhoz? Mekkora lenne a reális közelítő érték?

– Nem örülök a számháborúknak. Ha valaki sorba veszi a bankprivatizációkat, kiderül, hogy az állam nem kapta vissza azt az összeget, amit a konszolidációk során a pénzintézetekre költött. A privatizációnak nem is ez a célja. De az eladás szempontjából sem szerencsés, ha számokat lebegtetünk. A cél az, hogy minél magasabb árat lehessen meghatározni. Azon dolgozunk a bankban, hogy a hátralévő időben megpróbáljunk értéket létrehozni. Példaként érdemes megemlíteni, hogy jelenleg nehezen lehet a különböző, nagyszámú számítástechnikai rendszerét a banknak összhangba hozni. Ezért beindítunk egy olyan projektet (körülbelül hat hónapot vesz igénybe), ami egy új szoftver beállítását jelenti. Ezáltal a bank több tucat szoftvere kommunikálni tud majd egymással és a vevő számítástechnikai rendszerével. Ez ugyanis nagyon fontos, hogyha valaki be akarja emelni a saját rendszerébe a Postabank állományait. A szoftverfejlesztés az egységes adatbázis létrehozását is lehetővé teszi, amivel modellszámítások végezhetők majd. Ennek segítségével egy esetleges külföldi vevő esetén is lehetővé teszi a rendszer a majdani tulajdonos termékeinek átvételét is.

>> Nem rövid az idő az eladásig az értékteremtésre?

– Néhány hónap alatt persze nem lehet teljesen megváltoztatni egy bankot. Mi könnyebben kezelhetővé, érthetőbbé tudjuk tenni a Postabankot a vevő számára. Ezért döntöttünk arról is, hogy a befektetési portfóliót kipucoljuk. A nem szorosan banki tevékenységeket leválasztjuk és eladjuk. Ezért határoztunk úgy, hogy a PK Bankot nem alakítjuk jelzálogbankká, az eladásig hátralévő idő rövidsége miatt.

>> Mi lesz ezekkel a befektetésekkel, illetve a PK Bankkal?

– Van, amit eladunk, van, amit végelszámolással megszüntetünk, például a PK Bankot, amelyet egyelőre pénzügyi vállalkozássá alakítunk, és úgy szüntetjük meg.

>> Így akkor tisztán ki lehet venni a 3,6 milliárd forintos tőkéjét.

– Ezek olyan tranzakciók, amelyek a bank számára nem járnak veszteséggel, viszont készpénzt hoznak. De vannak olyan work-out cégek és más vállalkozások, amelyeknek a fenntartása jelenleg csak viszi a pénzt.

>> Vannak-e a Postabanknál olyan kötelezettségek, amelyek az előző vezetések alatt képződtek, és a vevőnek számolnia kell majd velük? Esetleg várhatók-e még a Postabankkal szemben elindított perek?

– A régi kétes követelések már kikerültek korábban a bankból. Privatizációkor a tapasztalatok szerint mindig előkerülnek a bankkal szembeni követelések. Ilyenkor sokan gondolják azt, hogy itt a lehetőség a pereskedésre. Annak idején a Budapest Banknál is szép számmal akadtak több tíz milliárdos nagyságrendű ügyek, amelyek mára néhány száz milliós ügyekké olvadtak. Ezek kezelhető problémák.

>> A saját jelzálogbank nem volt kivitelezhető?

– A saját jelzálogbank elindítása nem volt eleve rossz ötlet, csak annak beindítása legalább egy év. Így kézenfekvőbb az FHB-val önálló zálogjog adásvételéről megállapodni. Ezt néhány hét múlva aláírjuk, ami azt jelenti, hogy a jelzálogalapú lakáshitelezésben januártól már állománynövekedést tudunk felmutatni. Jelenleg a lakáskölcsönök állománya 17-18 milliárd forint, de januártól jelentős felfutásra számítunk. Az üzleti területeken is növelni kívánjuk az aktivitásunkat. Míg a Postabank az elmúlt 1-2 évben a

piac passzív szereplője volt, stagnáló állapotban volt, most meg kell mutatni, hogy önmagától is képes újból piaci tényezővé válni.

>> A bank piaci részesedése valóban visszaesett. Van-e arra lehetőség, hogy ezt növeljék?

– A reális cél jelenleg a szinten tartás. A jövő attól is függ, hogy a piac hogyan alakul. A 2003-as terveket november végére fogadjuk el. A lakossági piacon a mozgás nagyon változó. A bank egyébként még mindig több mint félmillió lakossági folyószámlát vezet, a kibocsátott kártyák száma 400 ezer fölött van. Ezek mind olyan számok, amelyek pénzt érnek.

>> A bank fél évkor még pozitív számokról adott hírt, az új vezetés azonban már veszteségekről beszélt. Milyen év végi eredmény várható?

– Amikor átvettük a bank irányítását, megkértük a könyvvizsgálónkat, hogy nézze át ezeket a számokat. Az adatok szerint a mérlegfőösszeg szeptember végén 380 milliárd forintot tett ki, a veszteség pedig 100 millió körül volt. A költségek jelentős része ráadásul az év második felében jelentkezik, emiatt 1-1,5 milliárd forint közötti veszteség várható az év végén, szemben a tavalyi 2,2 milliárdos veszteséggel.

>> Mi az oka a veszteségnek?

– A rendkívül magas költségek. Amíg a költségstruktúrához nem nyúlunk hozzá, addig veszteséges lesz a pénzintézet. A jelenlegi banküzemi méret ugyanis még 1995-96-ban alakult ki, azóta azonban méreteiben a bank kisebb lett a piacon, mérlegfőösszege csökkent, üzleti aktivitása kisebb lett, a költségek azonban nem lettek alacsonyabbak. Ezen változtatni kell, de ez hoszszabb időt vesz igénybe.

>> A Postabank nagy értékének tartja mindenki (az eladó és a vevők is) a Magyar Postával való szoros kapcsolatot. Még mindanynyian emlékszünk a néhány évvel ezelőtti reklámokra a 3200 postafiókról. Mi most a valóság? Mekkora a postai hálózatban a bank jelenléte?

– A lakossági forrásgyűjtésben a posta igen nagy szerepet játszik. A lakosságtól érkező forrásoknak jelenleg mintegy 40 százaléka érkezik innen. Jelenleg betéti konstrukciók vannak a postákon. Ugyanakkor erősíteni kívánjuk a további együttműködést. A technikai jellegű kapcsolatot magasabb szintre kívánjuk emelni. Eddig is offline kapcsolatban voltunk a postahivatalok zömével (ha nem is az összessel), de már most is 18 helyen online hozzáférés van a postabank rendszerével. Ezek kiterjesztése tovább folyik, még ha kisebb lépésekben is, mint azt a korábbi vezetés képzelte. Legutóbb elindítottuk a Takarékszámlát, amit a postán keresztül is értékesítünk, és igen nagy a sikere. Ugyanis nem mindenkinek az a célja, hogy real-time tranzakciókat végezzen, hanem sokaknak elég az olyan számla, amihez havonta csak néhányszor nyúl hozzá, és igazából megtakarítási funkciója miatt tartja. De rövidesen, november 25-től indul a postán a személyihitel-konstrukciónk, ami elérhető lesz kétezer, de akár háromezer hivatalban is. A hitelbírálat a bankban történik, így az igényléstől számított két nap alatt lehet majd megkapni a kölcsönt. A postával való együttműködés keretében éppen most döntöttünk arról is, hogy a folyószámla-kivonatokat is a Magyar Posta dolgozza fel, ami havi több száz ezer forint megtakarítást jelent. A kapcsolatot tehát minden szinten erősíteni kívánjuk.

>> Nem tart attól, hogy a privatizáció lezárása után esetleg az új tulajdonos nem tart igényt önre, és távoznia kell?

– Egyáltalán nem. Én erre a feladatra vállalkoztam, mert érdekes és izgalmas dolognak tartottam. A munkatársaim többsége is meghatározott időre jött ide dolgozni. Gyakorlatilag úgy vállaltam el a privatizáció menedzselését, mintha ez egy projekt lenne. A feladat az, hogy a bankot helyzetbe hozzuk, és lebonyolítsunk egy átlátható privatizációt. Ehhez fontos a bank reaktiválása, különösen a lakossági területen. Itt vezértermékekre van szükség. Ilyen a lakás-, a személyi hitel, a folyószámla és a bankkártya. Nagyon fontos a lízingcég erősítése, amely jövedelmező vállalkozás. A lízingcégben egyébként hamarosan tőkeemelést hajtunk végbe. Ezeken a területeken a piaci átlagot meghaladó mértékű növekedést kívánunk elérni, a bank egésze pedig várhatóan a piaci átlagot nyújtja majd. Második fő célkitűzés a postával a kapcsolat szorosabbá fűzése. Fontos feladat még az eddig halogatott döntések meghozatala a bankban, a szervezet egyszerűsítése, átláthatóbbá tétele. És fontos még a költségek csökkentése, ami strukturális átalakításokkal és szervezeti egyszerűsítéssel jár majd.

Kevesebb felajánlás érkezett, az egyházaknak viszont több jutott

A legtöbb pénzt a Magyar Katolikus Egyház kapta, közel három milliárd forint értékben.

Mindig legyen tíz fillér a zsebedben

Török Zoltán nagypapája gazdasági alapvetése mentén tartja csúcson a soproni kosárlabdacsaptot. A cél a régi, ám most kénytelen meghúzni a nadrágszíjat.
Világgazdaság Piactér