Interjú

Adó- és járulékkedvezmény a megtakarításokért

Sem politikai bátorságuk, sem pénzük nem volt az előző kormányoknak az egészségügy teljes átalakításához - állítja Győrfi István, az ágazat kormánymeghatalmazottja. A jelenlegi a most készülő egészségtérkép alapján folytatja a reformot. A kórházak egésze helyett az egyes gyógyítóbeavatkozásokat kívánják akkreditálni. Győrfi szerint a gyógyítási szolgáltatási csomag meghatározása a biztosítási piac megnyitásának a kulcsa. Azt reméli, hogy a "kórháztörvény" befektetőket vonz az ágazatba, ám a tb-díjaknak mielőbb tartalmazni kell az amortizáció fedezetét.

Az utolsó másodpercig fogunk küzdeni

Két titka van az eredmény elérésének a csatlakozási tárgyalások jelenlegi, végső fázisában - vallja lapunknak adott interjújában Balázs Péter, a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkára. Egyrészt nagyon konkrétan és egyértelműen megfogalmazott célokat kell kitűzni, mert magyarázatokra már nincs idő, másrészt olyan sok országot kell az álláspontunk mellett felsorakoztatni, amennyit csak lehet. Az államtitkár azt ígéri, a magyar tárgyalódelegáció a jövő csütörtökön kezdődő koppenhágai csúcson esedékes tárgyalászárás előtti utolsó pillanatig fog tárgyalni és küzdeni a minél jobb pozíciók eléréséért.

Következetes döntések, kommunikációs hibák

Következetes a jegybank kamatpolitikája - mondja Járai Zsigmond, aki ugyanakkor elismeri, hogy az utóbbi döntések átgondoltabb kommunikációt igényeltek volna. A forint árfolyamának heti mozgása a jegybanki döntések helyességét igazolja - véli a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A versenyképesség romlása csak kis részben írható a monetáris politika számlájára, az inkább a külső körülmények és a vállalati bérpolitika következménye.

Ésszerű kompromisszumok még várhatók

Nem a megszorítások, hanem a takarékosság éve lesz 2003 - vallja László Csaba a Világgazdaságnak adott interjújában. A pénzügyminiszter szerint a jövő évi költségvetés parlamenti vitájában még köthetők ésszerű kompromisszumok, amennyiben azok nem növelik a kormány által elfogadott deficitet.

Fel kell készíteni a Postabankot a privatizációra

A privatizációig hátralévő időszakra a Postabank értékének a növelését tűzte ki célul Singlovics Béla, a pénzintézet szeptemberben kinevezett új vezérigazgatója. Ehhez a legfontosabb a bank reaktiválása. A magánosítás akár a jövő év végére lezárulhat a bankvezér szerint.

Berlin büdzségondjai az EU-bővítésre is kihatnak

A mai német költségvetési helyzetben nagyon nehezen lehet olyan érveléssel meggyőzni a szövetségi kancellárt, hogy azért kell Németországnak vállalnia a legnagyobb részt az EU-bővítés anyagi terheiből, mert a ő cégei profitálnak a legtöbbet az új tagok csatlakozásából - szögezte le a Világgazdaságnak adott interjújában Wilfried Gruber. A budapesti német nagykövet szerint csak akkor elfogadható a közvetlen kifizetések rendszerének kiterjesztése az új EU-tagok agrártermelőire, ha ezzel párhuzamosan az egész unióban csökken ezeknek a támogatásoknak a szintje. A csatlakozással kapcsolatos magyarországi belpolitikai vitákat egyáltalán nem kell dramatizálni - véli Gruber -, mert természetesnek tekinthető, hogy a kormány és az ellenzék között belpolitikai kérdésekről vita alakul ki. Egyúttal figyelmeztet: a Magyarországra jövő német működőtőke-befektetők zöme exportorientált céget hoz létre, amelyek aligha érdekeltek a forint további erősödésében.

A bizottsági javaslatnak nincs alternatívája

A múlt héten közzétett európai bizottsági országértékelés voltaképpen a folyamatosságot képviseli, míg az október végi EU-csúcsnak már bizonyos áttörést kellene elérnie - fejtette ki Eneko Landaburu bővítési főigazgató a Világgazdaságnak adott interjújában. Szavai szerint egyelőre aggasztón kicsi a haladás az utóbbi kapcsán, de úgy vélte, hogy optimizmusra ad okot az a tény, hogy a bizottsági javaslatoknak láthatóan nincs alternatívája. Landaburu igyekezett eloszlatni a múlt heti bővítési stratégiai papírban kilátásba helyezett védzáradék kapcsán támadt rossz érzéseket, úgy vélvén, ez éppen hogy az újonnan csatlakozók számára lehet előnyös. A magyar csatlakozási tárgyalásokat érintve csak csekély esélyt látott a parlamenti helyek számának mostani módosítására, és úgy találta, hogy egyelőre kevés bizakodásra ad okot a versenyjogi fejezetnél fennálló véleménykülönbségek tartóssága.

További állami szerepváltásra van szükség

Lehetetlen megmondani, mikor lesz vége a világgazdasági pangásnak, éppen ezért erre gazdaságpolitikát alapozni nem szabad - mondja Kornai János, a Nemzetközi Közgazdaság-tudományi Társaság új elnöke. A rangos pozíciót betöltő szakember szerint törekedni kell a választási ciklikusság megszüntetésére, és nem szabad halogatni a költségvetési pozíció javítását. A neves közgazdász úgy véli, 12 évvel a rendszerváltás után még mindig több területen szükség van az állami szerepvállalás újrafogalmazására.

Egyedülállóan nagy lehetőség előtt állunk

A következő két-három hétben konkrét intézkedésekkel még befolyásolhatja a magyar kormányzat az október 16-án megjelenő, vélhetően utolsó bizottsági országjelentést, de tervekkel nem - hangsúlyozza az Európai Bizottság magyarországi delegációjának vezetője. Jürgen Köppen szerint van ok az aggodalomra a csatlakozás utáni uniós támogatások megszerzése szempontjából kulcsfontosságú nemzeti fejlesztési terv összeállítási határidejének betartását illetően, noha a lemaradás még behozható. Az uniós nagykövet úgy látja, a csatlakozási tárgyalások decemberi befejezéséig hátralévő idő szűkössége akár még előny is lehet a jó megoldások megtalálása szempontjából. Az uniónak nincs kifogása az ellen, hogy Magyarországon legyen az első népszavazás a csatlakozásról, ha a többi tagjelölt és a magyar kormány érdekei egybeesnek e téren - hangsúlyozza Köppen.

Megkezdik a gyógyítóágazat konszolidálását

Az egészségügyi miniszter, elődjével ellentétben, eredménynek tartja, hogy már az idén 150 milliárd forint többletforrást kap az egészségügy. Csehák Judit cáfolja, hogy elkapkodott lenne az ágazati béremelés, s kijelentette: már az exminiszternek felül kellett volna vizsgálni a gyógyszercégekkel kötött megállapodást. Arról is tájékoztatott: hárommilliárd forintos alap létrehozásával megkezdik a kórházak konszolidációját, anélkül nincs esély a magántőke bevonására. Úgy véli, a járulékterhek átrendeződése ösztönzi az önkéntes pénztárak megalakítását, ám egyelőre megmarad az OEP dominanciája.
Világgazdaság Piactér