Leállt a globális felmelegedés?

A közgazdászok | Vélemény
Szeptember 26-án az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) közzéteszi legfrissebb jelentésének összefoglalóját. Az IPCC nem tökéletes – híres prognózisa szerint a Himalája gleccserei 2035-re eltűnnek, miközben a helyes időpont valószínűleg 2350 –, de mégis ettől a szervezettől származhatnak a legmegbízhatóbb információk a globális felmelegedés kényes kérdéséről.

Az új jelentés fő konklúziója, hogy valóban van globális felmelegedés, és ez nagyrészt az emberiség műve. Sok szó esik majd arról, hogy az IPCC soha nem volt még olyan biztos abban, hogy az 1950 óta tapasztalt hőmérsékletemelkedés több mint feléért az emberiség okolható, ennek valószínűségét a 2007-es 90 százalék után immár 95 százalékra teszik. Ebben nincs semmi új, már régóta tudjuk, hogy a fosszilis tüzelők elégetésekor szén-dioxid szabadul fel, amely melegíti a bolygót.


Az évszázad végéig az IPCC a korábbi előrejelzésekhez hasonló mértékű, 1,0–3,7 Celsius fokos hőmérsékletemelkedést prognosztizál, a tengerszint az előrejelzés szerint 40–62 centiméterrel emelkedhet, messze nem 1–2 méterrel tehát, amivel a környezetvédelmi aktivisták mellett több médium is riogat. Az IPCC ugyanakkor már kevésbé biztos abban, hogy 1950 óta az emberiség közrejátszott egyes hurrikánok és szárazságok kialakulásában: 2007-ben még 50 százalék fölötti valószínűséget tulajdonítottak ennek, az idén már kevesebb, mint 21 százalékosat.


Ezekkel a visszafogott prognózisokkal rémhírek egész tömege áll majd szemben. Sokan lépnek majd Joe Romm blogger nyomdokaiba, aki szerint „ez az ultrakonzervatív és máris elavult jelentés figyelmen kívül hagyja a tudomány legfrissebb eredményeit”, és aki továbbra is 5 Celsius fokos hőmérsékletemelkedést és hatlábnyi (1,83 méteres) tengerszintemelkedést jósol. Romm mellett sokan mások a 2007-es jelentést is ugyanígy támadták, mondván: a legfrissebb, sokkal vészjóslóbb kutatási eredményeket nem vette tekintetbe.


Ennél nagyobb probléma az IPCC számára, hogy a globális átlaghőmérséklet az elmúlt 10–20 évben csak alig – vagy egyáltalán nem – emelkedett. Ez nyilván nem jelenti, hogy nincs globális felmelegedés (van), de a becsült mértéket kétségbe vonja. Az IPCC mellett szól, hogy elismeri: „a modellek általában nem tükrözik a felmelegedés ütemének az elmúlt 10–15 évben tapasztalat lassulását”. Pedig ez fontos szempont, hiszen ha a modellek az elmúlt évtizedek hőmérsékletemelkedését illetően tévednek, akkor kételyek merülhetnek fel az évszázados előrejelzésükkel kapcsolatban is.


Az 1980 óta bekövetkezett tényleges hőmérsékletemelkedésnél a legjobb 32 éghajlatmodell 71–159 százalékkal többet mutat. A Nature Climate Change friss tanulmánya szerint a jelenlegi modellek alapján az elmúlt 15 évre a ténylegest több mint 300 százalékkal meghaladó hőmérsékletemelkedés következne. Több idei tanulmány szerint a hőmérsékletemelkedés lassulását az Atlanti- vagy a Csendes-óceán egy természetes ciklusa idézte elő, amely miatt az 1980-as és 1990-es években gyorsabban nőtt az átlaghőmérséklet, most azonban leállt a globális felmelegedés. A globális felmelegedés valóságos folyamat, de mértékét a múltban valószínűleg eltúlozták, manapság pedig alulbecsülik.


Az IPCC csupán azt állítja, hogy a hőmérsékletemelkedés több mint feléért okolható az emberiség – miközben a közbeszédben ez az arány 100 százalék. A szakértők is hangsúlyozzák, hogy az éghajlatváltozás problémát jelent – de a jelentésben sem riogatással, sem a médiából jól ismert apokaliptikus forgatókönyvekkel nem találkozunk, ahogy olyan javaslattal sem álltak elő a természettudósok, amely szerint X százalékkal csökkenteni kellene a szén-dioxid-kibocsátást, vagy bőkezűen támogatni a napelemeket.


Minderről szinte biztos, hogy semmi szó nem esik majd a cselekvést követelő lobbisták által keltett sok hűhó és a rossz hírekre éhes média tudósításai közepette. Az IPCC saját elvei szerint politikailag semleges szervezet, vezetője, Rajendra Pachauri azonban olyan megjegyzésekkel erősíti majd ezeket a hangokat, mint „az emberiség a világ éghajlatrendszerét a végsőkig feszítette”, vagy teljesen „meg kell szüntetni a fosszilis tüzelőanyagok használatát”, esetleg valamiféle „szénadóval”.


A jelentés közzététele után tehát valószínűleg megismétlődik ugyanaz, ami már annyiszor megtörtént: megjelennek a félelmetes forgatókönyvek, a politikusok pedig a szén-dioxid-kibocsátás további csökkentését ígérik majd, az éghajlatváltozás szempontjából lényegében hatástalan, de annál drágább intézkedésekkel egyetemben.


Talán meg kellene próbálnunk változtatni ezen. El kell fogadnunk, hogy létezik globális felmelegedés. De azt is el kell ismernünk, hogy a jelenlegi intézkedések költségesek, hatásuk pedig szerény. Az Európai Unió a jelenlegi klímapolitikára a következő 87 év mindegyikében 250 milliárd dollárt költ el; közel 20 ezer milliárd dollárért annyit érünk el, hogy az évszázad végéig 0,05 Celsius fokkal kisebb lesz a hőmérsékletemelkedés.
A jelenlegi zöldenergia-technológiák túlságosan drágák és túlságosan keveset termelnek ahhoz, hogy felválthassák a hagyományos forrásokat. Ha ezekhez ragaszkodunk, akkor fordítva ülünk a lovon. Kutatásra és fejlesztésre van ugyanis szükség, hogy a zöld energia olcsóbb legyen, és könnyebben elterjedhessen. Amikor a zöld technológiák olcsón felválthatják a hagyományos forrásokat, akkor valódi választ adunk a globális felmelegedésre – pánik nélkül.


Copyright: Project Syndicate, 2013.
www.project-syndicate.org

Megérkezett a friss GDP-adat: 5 százalékkal nőtt a gazdaság

A harmadik negyedévben 5 százalékkal nőtt a GDP az egy évvel korábbihoz képest. A friss adat jócskán meghaladta az elemzői várakozásokat.

Minden számlára rálát majd a NAV

A kormány ugyan több ponton módosíthat a hatályos adótörvényeken, de markáns változásra nem kell készülni.
Világgazdaság Piactér