Nem kezd újabb árháborút a Vodafone

Interjú | Vélemény
Az idén már öt éve lesz annak, hogy a Vodafone elindult Magyarországon. A múlt évben általa elindított árháború áttörést hozott a szolgáltató számára az ügyfélgyűjtésben. A tarifákban lévő tartalékok azonban a vezérigazgató szerint mára kimerültek. Vitai Attila óva int a harmadik generációs rendszer gyors megjelenésével kapcsolatos túlzott várakozásoktól is.

z Magyarországi indulása óta tavaly érte el a legnagyobb mértékű ügyfélszám-növekedést a Vodafone. A piac egyértelműen érett szakaszába érkezett, egyre nehezebb új előfizetőt szerezni. Milyen elterjedtségi mutatókat vár az idén, s ebben milyen szerepe lehet a Vodafone-nak?

Nem hiszek az effajta előrejelzésekben, nem is lenne okos dolog mindenféle számokat prognosztizálnom. Egy biztos: tavaly a növekedésünk megközelítette az 500 ezret, emiatt kiemelkedőnek tartom a múlt évi teljesítményünket. Úgy látom, egyre komolyabban veszik a Vodafone-t már a magyar piacon is. Bízunk benne, hogy 2004 is ilyen sikeres lesz.

z Az üzleti tervet azonban mégiscsak piaci számokra kell alapozni?

A piacon mi vagyunk az egyedüliek, akik igen keményen kezeljük az ügyfélszámot. A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) nyilvántartása szerint viszont az is ügyfél, aki hónapok alatt csak bejövő hívásokat, SMS-eket fogad. Nekünk ez nem jelent üzletet. Az a fontos, hogy aktív és jó ügyfeleink legyenek.

z Ki számít jó ügyfélnek?

Aki nemcsak a készülékért veszi az előfizetést, hanem aktívan használja is a telefont és a szolgáltatásainkat. Nem azt várom, hogy az előfizetőink egyenként több tízezer forintot költsenek el nálunk havonta, mivel ez nem lehet reális. Figyelembe vesszük azt is, hogy az ország nyugati részén jobban megengedhetik maguknak az emberek az intenzívebb mobilhasználatot, mint a keleti részen. Ma már nem is az számít elsősorban, hogy az ügyfélszámban mekkora a részesedésünk Magyarországon, hanem az, hogy az ágazati szintű árbevételből mennyivel részesedünk. Az előfizetői körből közel 17 százalékkal, a teljes beszédforgalomból 20 százalék felett részesedünk. Nőtt az egy ügyfélre jutó árbevételünk is, meghaladva a havi 5000 forintot. Ma már nincs nagy különbség köztünk és a versenytársaink között. Jó irányba fejlődik a piac a tekintetben is, hogy ma már sok ügyfél használja az – egységre vetítve több bevételt hozó – adatátvitelre alapozott szolgáltatásainkat.

z Mekkora a magasabb értékű szolgáltatások aránya a cég árbevételében?

Az adatszolgáltatásból származó öszszeg a teljes forgalomra vetítve ma már 10-13 százalék között mozog. Egy évvel ezelőtt még csak 8 százalék volt, negyedévente emelkedik 1-2 százalékponttal.

z Tavaly komoly árversenyt indított el a Vodafone a magyarországi mobilpiacon. Ön szerint még mennyi tartalék van a tarifákban?

Ha nem fogjuk elérni azt a növekedést, amit várunk, minden rendelkezésünkre álló eszközt kihasználunk, hogy bővüljön az árbevételünk. Ugyanakkor arra is ügyelnünk kell, hogy költséghatékonyak, nyereségesek legyünk. A pozitív jövedelmezőségi mutatókat már nemcsak üzemi, hanem EBITDA-szinten is elértük. Nagy árháborúba viszont nem valószínű, hogy belevágunk, mert már nagyon olcsó a mobiltarifa Magyarországon. Ám ha úgy látjuk, hogy nem kedvező a helyzetünk, ismét lépni fogunk.

z Ezúttal azonban nem kihívó, hanem követő szerepkörben?

Ezt sem állítanám feltétlenül. Nem szabad senkinek naivul azt hinni, hogy a Vodafone számára elfogadható a harmadik hely, 17 százalékkal.

z Eddig azonban a fogyasztói körben éppen a meghökkentő árkampányaival keltette fel maga iránt a figyelmet a Vodafone?

Ez ma már nem egészen így van. A kutatásaink azt mutatják, hogy az ügyfelek manapság már nemcsak a tarifa miatt jönnek, hanem a cég arculata miatt is. A kutatás azonban egy negatívumot még mindig kiemel, és ez a lefedettséggel függ össze. Annak ellenére, hogy most már van akkora bázisállomásunk, mint a konkurenciának, a megkérdezettek ezt emelik ki javítandó területnek. Úgy gondoljuk azonban, hogy az emberek sokszor nem is saját tapasztalataik alapján ítélnek meg valamit, hanem a szerint, mit mondanak az adott dologról mások. Így ha az ember hátránnyal indul az elején, hosszabb idő kell a későbbi meggyőzéshez.

z A piaci átrendeződéshez a tarifán kívül az idén még egy eszközt ad a szolgáltatók kezébe a januárban elfogadott új hírközlési törvény, a számhordozhatóságot. Úgy hírlik, ezért főként a Vodafone küzdött, mivel az segítheti a többi szereplőhöz képest évekkel későbbi indulásból fakadó hátránya leküzdésében.

Tavaly félmillió ember választott minket, anélkül, hogy lett volna számhordozhatóság. Nyugodt vagyok, így is, úgy is jönnek az ügyfelek. A mi dolgunk csak az, hogy szolgáltatásaink vonzóak legyenek. A számhordozhatóság nem minket segít igazából, hanem az előfizetőket, az viszont igaz, hogy ha jó az ajánlatom, a végén én járhatok jól. Hogy miért is elsősorban az ügyfélnek fontos? Mert sokan eddig csak azért nem voltak hajlandóak szolgáltatót változtatni, mert nagyon fontos volt, hogy megtarthassák korábban használt és megszokott számukat.

z Lehet, hogy ma már egyik szolgáltatónak sem érdeke jelentős összegeket fektetni a számhordozhatóságba?

Szolgáltatónként nagyjából félmilliárd és egymilliárd között lehet a költsége a számhordozhatóság technikai megvalósításának. A befektetés azonban csak akkor éri meg, ha a konkrét szabályozás nem teszi nagyon nehézkessé a számhordozást. Tudomásom szerint voltak olyan elképzelések, hogy a váltani készülő ügyfélnek még tehessen egy utolsó ajánlatot jelenlegi szolgáltatója, s csak ezt követően engedélyezzék az átlépést. Összességében azonban elmondható, hogy a számhordozhatóság nagyon jót tesz a versenynek, a versennyel pedig nagyon jól jár az ügyfél.

z Még alig épült ki a Vodafone magyarországi GSM rendszere, máris itt a korszakváltás. A hírközlési tárca a tervek szerint hamarosan kiírja a harmadik generációs (3G, UMTS) licencek elnyerésére szóló pályázatot. Mi a cég koncepciója az újabb beruházással kapcsolatban?

A minisztérium a második negyedévben akarja kiírni a pályázatot. Viszont még mindig nem eldöntött, hogyan adja majd ki a koncessziókat, szépségdíjas vagy egyéb konstrukcióban. Jó dolognak tartom, hogy a kérdés eldöntéséhez megkérdeztek minket is. Egy 50 oldalas dokumentumban le is írtuk, mit gondolunk az egészről.

z Mi a javaslat lényege?

Tudomásunk szerint az idei költségvetés 15,8 milliárdos bevétellel számol az UMTS-licencekből. Ez a három szolgáltatót figyelembe véve nagyjából 5 milliárd forint lenne fejenként.

z Ami alig több mint a tizede annak, amiért annak idején a Vodafone megkapta a GSM-koncessziót?

Ez igaz, de azóta már más világban élünk. Ha csak ennyit akar a kormány, még ez sem jelenti azt, hogy gondolkodás nélkül rábólintunk, mert még így is ki kell számolni, igazából megéri-e nekünk. Szerintünk Magyarországnak és az érintett szolgáltatóknak is az lenne a legjobb, ha a licenceladást nem kötnék további kötelezettségvállaláshoz. Nem írná elő a minisztérium még azt is, hogy mikorra kell a rendszert kiépíteni, főleg, ha gyors ütemben, két éven belül kellene elkészülni a hálózattal. A beruházás ugyanis cégenként tízmilliárd forintos nagyságrendű összegbe is kerülhet. Ha ebbe az irányba mennénk, az katasztrófa lenne a fogyasztóknak, szolgáltatóknak egyaránt. Meggyengítené a piaci szereplőket, ebből az ügyfelek is rosszul jönnének ki, mert a szolgáltatók már nem engedhetnének meg maguknak újabb árversenyt. Nem tudnánk újabb szolgáltatásba fektetni, mert a pénzünk ott állna antennában, toronyban, miközben az új rendszerből jó ideig még komoly árbevételünk sem lesz. A mi álláspontunk az, hogy az indulás időpontját ne a kormány, hanem a piac döntse el.

z Távközlési szakértők viszont azt mondják, hogy a felhasználói igények már a jelenlegi rendszerek kereteit feszegetik.

Mi még nem igazán érezzük, hogy eljött volna az idő a 3G által nyújtott szolgáltatások tömeges igénybevételére. Ha megkérdezzük az embereket, hogy ha volna módjuk, mire használnának egy sokat tudó készüléket, a többség továbbra is azt mondaná, hogy csak beszélgetésre. Arra meg jó a GSM is. Ebben az ágazatban amúgy sem úgy van, hogy odajön hozzám az ügyfél, hogy ezt meg azt szeretném. Általában mi találunk ki 20-30-50 alkalmazást is egyszerre, piacra dobjuk, és reménykedünk, hogy legalább egy fusson be. Ki gondolta volna például, hogy ekkora üzlet lesz a szöveges üzenetküldés, az SMS? A képüzenetküldő MMS ezzel szemben még mindig messze a lehetőségei alatt teljesít. Utóbbi tömegessé válásához szükség lenne arra, hogy a piacon lévő készülékek legalább 20 százaléka fogadóképes legyen rá, mint ahogy ez annak idején kellett az SMS-boomhoz is.

z A céges felhasználók növekvő igénye ma már több esetben bizonyította, hogy a nagy mennyiségű adatok átviteléhez a GSM kevés és lassú, jobb lenne a szélesebb sáv a mobilban is.

A szolgáltatóknak viszont nem hozna annyit ez a fajta használat, ami fedezné a 3G költségeit.

z Az új licencek kapcsán a hírközlési miniszter felvetette, jót tenne a piacnak egy esetleges újabb szereplő megjelenése.

Nekem nehéz ezt kommentálni. Én másként nézem a dolgot, mint a miniszter, aki nem láthatja közelről, hogy harmadik szolgáltatóként hogyan küzdünk, hogy növeljük a bevételünket, és közben nyereségesek is legyünk. Ha a negyedik szolgáltató azt mondaná nekem, kétszer annyit fizetne, mint a Vodafone, ha átmennék oda, nem vállalnám, de még ötször annyi pénzért sem. Abban ugyanis nem hiszek, hogy vonzó lehet ez a kicsi piac egy negyedik szolgáltatónak.

z Mennyire befolyásolja a Vodafone helyzetét, ha a Westel révén hamarosan esetleg egy másik globális márkanév, a T-Mobile is megjelenne a magyar piacon?

Semennyire, mi megyünk a magunk útján. Kívánom, hogy sikerüljön nekik a váltás.

Csökken a vállalatok adóbürokráciája

Régóta vártak már a magyar vállalkozások a becslésalapú előzetes adózás megszüntetésére, ugyanis bonyolult számításoktól szabadulnak meg ezzel.

Kilencmillióan sem leszünk 2035-re

Az egészségügyi és az oktatási kiadások minimális emelkedését és a nyugdíjkiadások erősebb növekedését várja a kormány a jövő évi költségvetés 2070-ig történő kitekintésében.
Világgazdaság Piactér