Új helyzet előtt a versenyjogban

Interjú | Vélemény
Új helyzetre kell felkészülniük a gazdasági társaságoknak az uniós csatlakozással. Jogsértés miatt nemcsak a magyar, hanem más tagállam vagy az unió versenyhatósága, sőt a hazai vagy akár külföldi bíróság is felléphet közvetlenül velük szemben. Ám a versenyhivatalok dolga sem lesz egyszerűbb, nemcsak itthon, a tagállamokban sem - nyilatkozta a Világgazdaságnak Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke.

z Budapesten pénteken nemzetközi konferencián tárgyalják meg az uniós csatlakozással kapcsolatos versenyjogi változásokat a szakemberek. Mely területeken várható a legtöbb gond?

Sietve leszögezném: nem azért lesz sok az újdonság, mert csatlakozunk, hanem azért, mert a közösségi eljárási rezsim módosul május elsejétől, ami természetesen kihat ránk is. Tehát amíg a versenyjog tartalmában nem várható jelentős változás, hiszen jogszabályaink harmonizáltak, sőt bizonyos közösségi technikákat – például az ágazati vizsgálatot vagy az üzleti szférát tájékoztató közleményeket – is átvettünk, illetve alkalmazunk, addig az eljárások menete, az ügyek kezelése már eltér a megszokottól, amennyiben az uniós piacot érintheti. Ezekben az esetekben közvetlenül a közösségi szabályokat kell érvényesíteni. Hozzáteszem: annak eldöntése sem lesz könnyű, hogy mikor tekinthető az uniós piacot érintőnek egy-egy magatartás, hiszen a közösségi jog rendkívül szélesre tárja a kérdésben az értelmezés lehetőségét. Ezt tetézi egy elvileg világos, egyértelmű, a gyakorlatban feltételezhetően mégsem nagyon egyszerű munkamegosztás, illetve procedúra a versenyhatóságok között.

z Éspedig?

Ha egy erőfölényes ügy vagy tiltott megállapodás érintheti az uniós piacot, akkor egy zárt láncú számítógépes rendszer segítségével – amit ez idő tájt tesztelünk már a GVH-ban is – tájékoztatni kell a tagállami és a brüsszeli versenyhatóságot az eljárás megindításáról. Előfordulhat, hogy ugyanazon cégcsoport, ugyanolyan magatartása miatt egy másik vagy akár egy harmadik versenyhatóság is akcióba lép. Azaz három hivatalnál is futhat párhuzamosan az ügy. Több előtt csak azért nem, mert akkor már a brüsszeli főigazgatóság jár el. Ugyanakkor bármelyik érintett versenyhatóság le is mondhat az ügyindításról, de annak alakulását természetesen figyelemmel kíséri. A döntés kihirdetése előtt az eljáró hivatalnak vagy hivataloknak értesíteni kell a brüsszeli főigazgatóságot, amely vagy jóváhagyja a tervezett határozatot, vagy – a közösségi jogalkalmazás egységességének biztosítása végett megfelelő irányba terelvén a vitás kérdéseket – konzultál a társhatóságokkal. Az is megeshet, hogy elveszi tőlük, magához vonja az ügyet és új eljárást indít, ami egyébként – tekintve, hogy kellő ismeretekkel rendelkezik – nem vehet túlságosan sok időt igénybe.

z Mi történik, ha az a hivatal, amelyik lemondott az eljárásról, elégedetlen a társhatóság határozatával?

Nos, mivel nem lépett föl, megteheti, hogy elindítson ő is egy eljárást. Ilyen módon az egyik tagállam versenyhatósága nem kerül kiszolgáltatott helyzetbe a másik tagállam versenyhivatalának döntésével szemben.

z A bíróságok viszont ugyancsak alkalmazhatják a közösségi versenyjogot, ha az érintettek közvetlenül hozzájuk fordulnak, és keresetük megalapozott.

Igen. Míg a versenyhatóságok a közérdek védelmében lépnek fel, a bíróságok az egyéni érdekek védelmében alkalmazzák a versenyjogot. Minden tagállami, így a magyar bíróság is közvetlenül érvényesítheti az uniós versenyjogot a tiltott megállapodásoknál, illetve az erőfölényes esetekben. És ilyenkor természetesen a maga rendje, saját határidői, eljárási fokozatai szerint végzi a dolgát. A versenyhatóságtól mindenesetre segítséget kérhet. A versenyhatóságnak pedig lehetősége van a jogvitában a bíróság barátjaként, úgynevezett amicus curie-ként fellépni és véleményt nyilvánítani. Ez egy új jogintézmény, a mi törvényünk már tartalmazza, több tagállamban most folyik a parlamenti vita róla.

z Hogyan szerez tudomást az ügyről a hivatal? A bíróság köteles lenne értesíteni?

Igen, a versenytörvény legutóbbi, tavaly júniusi módosítása előírja, hogy a bíróságok – amennyiben a közösségi versenyjog alapján járnak el – kötelesek a Gazdasági Versenyhivatalt és az unió bizottságát értesíteni. A megalapozott döntéshez ugyanis szükségük lehet a hivatalra mint ilyen ügyekben jártas, speciális tudású intézményre. A bíró számára is kényelmesebb, ha kiaknázhatja tapasztalatainkat. Ugyanakkor sem a mi, sem a brüsszeli főigazgatóság álláspontja nem köti őt, kizárólag az Európai Bíróságé, ha azt keresi meg jogértelmezési problémával.

z A versenyszféra tehát több úton támadható majd, ha úgy tetszik, nagyobb macerának lesz kitéve, mint manapság.

Kétségtelen, azért, mert a tagállami kereskedelmet érintő ügyek nagyobb piacon valósulnak meg. Az utak ugyan világosak, de több szálon futhatnak, és a cégek nyilván másképp kezelik a problémát, attól függően, hogy melyik hatóság lép fel velük szemben. Másfajta idő- és energiaráfordítást is követel részükről, ha a magyar hivatal jár el, mint amikor mondjuk az Európai Bizottság versenyhatósága vizsgálja a jogsértést. A közösségi ügyek időigényesebbek, több külső szakértőt kívánnak meg, többe kerülnek. Az uniós főigazgatóság döntését megtámadhatják ugyan, de súlyosabb pénzügyi feltételekkel, mint itthon. Másrészről viszont azt se felejtsük el, hogy vállalkozásainkat segítheti is a közösségi versenyjog, mivel jogsérelmüket erre is alapozhatják a jövőben. Így tehát nemcsak szenvedő alanyai, hanem védettjei is lehetnek a közösségi jognak.

z A cégeknek gondot okoz, hogy mentességi kérdésekben szintén kettős, nem is egyszerű szabályozás érvényesül majd.

Május elsejével megszűnik a közösségi jogban az egyedi mentességkérés lehetősége. Mentesülésért legfeljebb itthon folyamodhatnak, csak a hazai piacot érintő ügyekben. Amúgy nekik maguknak kell gondoskodni arról, hogy szerződéseik ne sértsék a versenykorlátozás tilalmát, illetve ha mégis, akkor a mentesülés megkövetelt feltételei teljesüljenek. Ezek alapján hatályba lépnek nálunk is a közösségi csoportmentességi rendeletek, amiket a tagállamok közötti kereskedelmet érintő megállapodásoknál kell alkalmazni, míg a kizárólag hazai érvényesülésű szerződéseknél a magyar szabályok maradnak irányadók. Az utóbbiak közül a gépjármű-forgalmazási és szervizmegállapodásokra, valamint a biztosítási ágazatra vonatkozó csoportmentesség új rendjéről szóló rendeletet már megalkotta a kormány. A technológiai átadási megállapodásokkal kapcsolatos csoportmentességi előírások várnak még harmonizálásra, de csak azért, mert az idevágó közösségi rendeletet nemrég módosították. A kellő tájékoztatáshoz különböző kiadványokkal és tanácskozásokkal járulunk hozzá. A pénteki konferencia, amelyen Monti úr is részt vesz, szintén a tájékoztatást, a versenykultúra fejlesztését szolgálja. Úgy tapasztalom azonban, hogy a cégek ugyancsak igyekeznek elsajátítani a szükséges ismereteket, de legalábbis speciális segítőket alkalmaznak. A vállalatok ma már rendre igénybe veszik a kizárólag versenyjogra szakosodott jogi irodákat.

z Napirenden a versenytörvény módosítása. Nem könnyítené-e meg a hivatal munkáját és a cégek életét is, ha mentességi kérdésekben kizárólag a közösségi jogot vennénk át?

Ez ma komoly megfontolás tárgya az egyedi mentesítésben és a csoportmentességben egyaránt. A jelenlegi hazai rendszer fenntartása mellett szól, hogy a magyar cégeknek kényelmesebb és megnyugtatóbb, ha – a megállapodások, illetve a mentesség szempontjainak többnyire fejtörést okozó mérlegelése helyett – a GVH-tól kérnek és kapnak engedélyt. Másrészről viszont a jövőt illetően elfogadható érv, hogy miért ne lehetne a magyar törvény ugyanolyan, mint az uniós szabályozás? A harmonizált magyar csoportmentességi szabályozás ma figyelembe veszi a hazai piac sajátosságait, azt, hogy az más és kisebb az uniósnál. Hosszú távon, a verseny és a cégek szempontjából talán mégis egyszerűbb, lendítőbb hatású lenne a közösségi rendeletek teljes átültetése. Elképzeléseink szerint a pró és kontra érvekkel már kimunkált módosító tervezetet széles körű szakmai vitára bocsátjuk, hogy az érintettek véleményére figyelemmel alakítsuk ki a végleges szabályozást.

z Az OECD országjelentésében azt javasolta: ha bíróságaink május elsejét követően közösségi ügyekben az uniós versenyjog alapján járnak el, úgy közvetlenül alkalmazhatnák a magyar versenyjogot a hazai esetekben is. Mi a véleménye az indítványról?

Hasznos lenne. Nyerne vele a GVH, és azok szintén, akik úgy ítélik meg, hogy valamilyen versenyjogi sérelem érte őket. Mint közhivatal, közérdekű ügyekkel foglalkozunk. A bejelentéseket meg kell szűrnünk. Ha a bíróság is eljárhatna közvetlenül versenyügyekben, akkor mi markánsabban érvényesíthetnénk saját prioritásainkat, jobban összpontosíthatnánk erőforrásainkat azokra a területekre – például a távközlési, villamosenergia- vagy gyógyszerpiaci visszásságokra -, amelyekre ma kevésbé futja kapacitásunkból. Ugyanakkor a nem közérdekű problémával jelentkező orvoslást találhat a bíróságon. Ott nem mérlegelési szempont, hogy magán-, vagy közérdekű ügyben nyújtanak be keresetet. Félreértés ne essék, nem a bíróságok dolgát akarom szaporítani, különösen most, amikor szinte rájuk szakad az közösségi jog. Idővel azonban, főleg, ha már kellő tapasztalatot szereztek, elképzelhetőnek tartom, hogy a magánjogi versenyviták érvényesítését átvállalják.

z Lát-e lehetőséget a kartellező cégvezetők büntetőjogi felelősségre vonását célzó, ugyancsak OECD-javaslat hazai megvalósítására?

Az Egyesült Államokban, Kanadában, Európában az angolszász jogrendszerekben és érdekes módon Észtországban működik ez a megoldás. A kártékony kőkemény kartelleket ugyanis – mi magunk szintén érzékeljük – igen nehéz kívülről feltárni. Mindinkább szükség van olyan kartelltag közreműködésére, amely szabadulna az eleinte gyümölcsöző, utóbb terhes és bukás előtt álló titkos megállapodás kötöttségeitől. A nálunk nemrégen bevezetett úgynevezett engedékenységi politika a kartelltag ilyetén segítségével számol, aki, feltáró magatartása esetén, mentesülhet a bírság alól. Az USA-ban, Nagy-Britanniában büntetőjogi elítélés is fenyegeti a kartellező vezetőt. Ha pedig börtönbe vetik, vége a karrierjének. Ez rendkívül figyelemreméltó szempont, erős nyomás ahhoz, hogy az érdekelt, a mentesülés reményében, feladja partnereit. Úgy gondolom, hogy nálunk a növekvő bírságok előbb-utóbb a hivatallal való együttműködésre késztetik a kartellezőket. A személyes büntetőjogi felelősségre vonás, azt hiszem, még várat magára. Annyi bizonyos: az angoloknak sok gondjuk van ezzel a rendszerrel. Igencsak küszködnek, hogy szinkronba hozzák a verseny- és a büntetőjogot. Az is tény: a brüsszeli főigazgatóság folyamatosan napirenden tartja a kérdést. Elképzelhető tehát, hogy pár év múlva az uniós versenyjogban is helyet kap a kartellező cégvezető büntetőjogi szankciója, ami persze nem kötelez bennünket ennek közvetlen átvételére. Ám, tagadhatatlan, ha Európában elterjed, akkor nálunk sem maradhat el, hiszen a cél mindenütt ugyanaz: a piac megtisztítása az ártalmas titkos megállapodásoktól.

Elemzők: erős maradhat a növekedés az idei harmadik negyedévben is

A júliusi kedvező makrogazdasági adatok alapján szinte biztosra vehető, hogy a harmadik negyedévben is négy százalék felett bővülhet a magyar GDP.

Még mindig lemaradnak a tartósan betegek az adó-visszatérítésről

A tartós betegségben szenvedők sok esetben jogosultak adó-visszatérítésre, erről a lehetőségről azonban még mindig kevesen tudnak.
Világgazdaság Piactér